Ádám egyetemi adjunktus, PhD, Budapest A diabetológia aktuális kérdései 15:30 Tesztírás Dr. Dudás Mihály osztályvezető főorvos, Dr. Varga Richárd főorvos, Dr. Gazdag Andrea főorvos
Blaskó Mihály: Szarvasi krónika 17. (Szarvasi Krónika Alapítvány Kuratóriuma, 2003) - Közművelődési és helytörténeti folyóirat Kiadó: Szarvasi Krónika Alapítvány Kuratóriuma Kiadás helye: Szarvas Kiadás éve: 2003 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 147 oldal Sorozatcím: Szarvasi Krónika Kötetszám: 17 Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókat, illusztrációkat tartalmaz. 500 példányban jelent meg. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Jelenidőben Dr. Kutas Ferenc: Önkormányzati képviselő-választások 2002 4 Képviselői kislexikon (Szerk. : dr. Kutas Ferenc) 14 Szíjártó Péter: Az Arborétum növényei. Top 5 magán Endokrinológus Gyula - Doklist.com. A mályvacserje 20 Koszti Pál: Húsz éve alakult meg Szarvas Város Barátainak Köre 22 Az Örménykúti Pávakör 35 éve (Szerk: Blizákné Dudás Júlia) 33 Dr. Marjai Gyula: A "Búzakirály". Hrabovszky Mihály életútja 37 Arcképcsarnok: Szarvas város kitüntettjei: 2002 45 Iskolatörténet 75 éves a szarvasi agrárszakoktatás (Szerk.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
: Dr. Reszkető Péter) 54 Jani Erzsébet - Sándor Márta: A 2.
"Hatéves koromig egy kis Somogy megyei faluban nevelkedtem, amely petróleumlámpával világított, szalmatetős, zsúpfedeles házakból állott. Sárba ragadt fészek volt, de az volt az én világom, ott minden teremtett lelket, minden fát, bokrot, dombot és patakot ismertem. Számomra Somogy s az ismerős tájak szinte szülőföldemnek számítanak, mert a világra eszmélés, az emberek és környezetük, a haza megismerésének döntő idejét töltöttem ott. Kádár jános elite 3. Minden vidéknek megvannak a maga sajátosságai: tájszólásban, egyszerű emberi dolgok megítélésében, szokásokban, ruházkodásban, népművészetben és sok másban, amelyeket az ott született, nevelkedett gyermek magába fogad, s nyomaiban holtáig megőrzi. Mindezt én Somogyban kaptam az élettől, és nemcsak emlékként őrzöm mindmáig" – emlékszik vissza a falura a nyolcvanas években. Csermanek Borbála hatévesen vette magához Budapestre Jánost. A két osztályt végzett, rövidlátó cselédlány – saját viszonyaihoz képest – ambiciózus jövőt szánt a fiának, a rangos Cukor utcai elemibe íratta, majd később a szintén elit szakmának számító írógépszerelőnek taníttatta.
Ami nem tántorította el céljától. Később írógép-műszerész végzettséget szerzett, bár az ujjai gyakran beragadtak a billentyűk közé. Úgy kb. az 50-es években csatlakozott a Magyar Komcsi Párthoz. A Rákosi-balklikkhez is, ők sokat szórakoztak az egerekkel. Haverkodott a tar törpével is [2]. Aztán 1956 -ban Nagy Imi bácsit beköpte a ruszkiknak. Ezután hipp-hopp, ő lett a kormányfő. Elindította a jóléti szocializmust az 1968-as gazdasági reformmal meg aki "nincs ellenünk az velünk van" beszólással, ahol mindenki nagyon jól érezte magát. Persze a háromperhármas egyénektől is kellett óvakodni, ők ugyanis ha ellenállást láttak, a rebelliseket kényszermatekórákra vitték, ahol a háromperhármas tört értelmezését kellett megtanulniuk. Jani bácsi egyre kezdett öregedni. Háromszoros rekordot is tart Horváth János, aki legyőzte Kádár Jánost - Blikk. Gyakran beszélt összevissza mindenfélét. Abból a sármos, jóképű ifjúból, akiért minden lány rajongott, csúf, vén tata lett. Aztán az utolsó kongresszuson valami összefüggéstelen szöveget darált le. Később aztán lefordult a székről.
A 20. század elején élt író és festő tragikusan rövid életét bemutató tárlat készül a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kiállításról Szilágyi Judit kurátor mesélt. Nagyon várjuk már, hogy újranyíljanak a múzeumok, hiszen van pár izgalmas kiállítás, ami már csak arra vár, hogy birtokba vegyék a látogatók. Az egyik ilyen a Petőfi Irodalmi Múzeumban várakozó Egy írónő modellt áll című tárlat, amely a festő és író Kádár Erzsébetet, rajta keresztül pedig egy 20. századi nőtörténetet mutat be. Kádár János | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. Az alkotóról Szilágyi Júlia muzeológus kérdezte Szilágyi Juditot, a kiállítás kurátorát a Ferenczy Múzeum élő adásában. A kiállítás nagyon régóta készül, eléggé szerencsétlenül alakult tehát, hogy a több éves előkészítés után a járvány miatt halasztani kell a megnyitót. Reményeink szerint már csak néhány hét és látogatható lesz. A kiállítás ötlete 2010-ben született meg, amikor Szilágyi Judit a Nyugat női szerzőivel kezdett foglalkozni. Borgos Annával Nőírók és írónők címmel írtak egy könyvet, amely a Nyugat ban tetten érhető irodalmi és női szerepeket fejtette fel.
Más felmenője után is kutatott, Damjanich és felesége levelezését is kiadta. "A nemesi dinasztia tartást és erőt adott neki, ugyanakkor némi terhet is jelentett számára, ezért édesanyja nemesi előneve, a kádári alapján vette fel a Kádár Erzsébet művésznevet. Az igazi elismerések a névváltást követően érkeznek felé. " – mesélte Szilágyi Judit. Kádár Erzsébet otthonában, egy fotelban ülve olvas 1925 körül Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum A különleges pálya két részre tagolódik. Kádár tíz évig festészettel foglalkozott, majd ezt követően váltott az írásra. Sajnos íróként már nem teljesedhetett ki a korai halála miatt. Festői tehetsége már fiatalon megmutatkozott. Szilágyi elmondta: a hagyatékban szerepelnek a hároméves korában készített rajzai is, és tudható, hogy a család is támogatta festői ambícióját. Kádár jános elite auto. Különórákat is fizettek neki. A felfelé haladó pályaívet azonban megtörte a trianoni határhúzás: a család elveszítette a vagyonát, kénytelenek voltak áttelepülni Budapestre. A fővárosi gyökéreresztés nagyon nehezen indult.
Kisregény; Irodalmi, Bukarest, 1967 Sarkos szavak. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1969 Rondó. Kisregény; Dacia, Kolozsvár, 1972 Városaim. Lírai emlékezések; Dacia, Kolozsvár, 1974 Felleg alatt. Versek; Kriterion, Bukarest, 1977 Rád olvasom. Versek; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1978 Alma, szilva, császárkörte... ; Creangă, Bukarest, 1980 Helyzetdalok. Versek; Kriterion, Bukarest, 1981 Levelek itthonról haza. Jegyzetek; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1983 A tél szeme. Versek gyermekeknek; Creanga, Bukarest, 1984 Csöndes, szép vidék ez... Versek; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1986 Szerencsefűvel... 113 vers; Xénia, Bp., 1997 Hazajáró lélek; Jövendő, Bp., 2001 Irodalom [ szerkesztés] Szilágyi Domokos: Egy költő, akire figyelni kell. VAOL - Kádár János egész élete a hithű kommunistáé volt, halála előtt mégis papot kért. Utunk 1963/25. Bálint Tibor: Közel a Naphoz. Igazság 1965. júl. 3. Bálint Tibor: Daphnisz és Khloé aktatáskája. Utunk 1968/6. Páskándi Géza: A gyökerek nyelvén. Ifjúmunkás 1965. aug. 5. Szász János: Verssé érlelt élet. Igaz Szó 1966/2. Pusztai János: Valóság, őszinteség, líra. Korunk 1968/12.
Amit aztán a hivatalos pártfotós, MTI-s minden érintettnek elküldött. Kádár megnézte a gyárat, a termékeket, esetünkben a női harisnyákat. Majd váratlanul egy formázóhoz lépett és megérintette. A mozdulat meglepetést keltett, ugyanis a formázó forró volt, és megpörkölte a nagy ember ujjait. Lett is riadalom; a szombathelyi Vályi Péter nem sokkal előtte esett bele egy kohó-árokba és meghalt.. Szóval futkosás, titkosrendőrség, ám Kádár leintett mindenkit, és nem kis meglepetésre azt kérdezte: hol lehet itt férfi zoknit kapni? Gyorsan kerítettek neki. Hogy ehhez mit szólt a neje, Mariska néni, azt nem tudjuk, de a róla készült kis számú fotó arról árulkodik, hogy nem volt éppen divatkövető. Tóth Eszter Zsófia az önmagukban is beszédes fotókat kommentálva mesélt újabb és újabb történeteket könyve premierjén. Kádár jános élève ducobu. Előfordult olyan eset 1968-ban, hogy egy 14 éves lány a gyárban szülte meg gyermekét. Ő nem, a brigádtársai viszont meséltek róla. Aztán 2008-ban már a lány, mint középkorú hölgy is emlékezett.
Valóban csak anyja halála után, 1949-ben vette el Tamáska Máriát, akivel már korábban is viszonya volt. Apját egész gyerekkorában nem látta. Apja, Krezinger János egyébként a szülés után egy évvel, 1913-ban megnősült, három fia született. Kádár már az MSZMP főtitkára volt, mikor 1958-ban véletlenül értesült az egyik féltestvére létezéséről. Egy Somogy megyei téeszlátogatáson szóltak neki, hogy féltestvére, a közben magyarosított nevű Kertész János Kaposváron pártalkalmazott. A két János ezután találkozott, továbbra is kapcsolatban maradtak, de nem mélyült testvérivé a viszonyuk. 1961-ben, egyetlenegy alkalommal az apját is meglátogatta, akkor még mindhárom féltestvére élt. A visszaemlékezések szerint az apa bort töltött és azt mondta: "fiaim, emeljük poharunkat arra, hogy együtt a család". Kádár ezután többször nem kereste apját, a temetésére sem ment el, csak egy koszorút küldött. "A vérség nem igazi kötelék – mondja Kádár. – Leéltünk egy életet úgy, hogy nem is tudtunk egymásról. Ezt nem lehet se bepótolni, se helyrehozni" – sommázta a nyolcvanas években Gyurkónak.