Molnár Ferenc (1729–? ) ügyvéd, kunkapitány Molnár Ferenc (1768–1845) református lelkész Molnár Ferenc (1787–1855) ügyvéd Molnár Ferenc (1807–1863) plébános Molnár Ferenc (1867–1926) református tanító Molnár Ferenc (1878–1952) író, újságíró, színpadi szerző Molnár Ferenc (1884–1959) válogatott labdarúgó Molnár Ferenc (1891–? ) az MTK labdarúgója, edző [1] Molnár Ferenc (1904–1960) asztalos, kommunista mozgalmi vezető, politikus Molnár Ferenc (1923–1994) közgazdász Molnár Ferenc (1924–? ) atlétaedző, testnevelő tanár, egyetemi adjunktus Molnár Ferenc (1928–1993) művelődéspolitikus, 1982–1984-ben az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Molnár Ferenc labdarúgóedző, a Videoton vezetőedzője az 1982–83-as idényben Molnár Ferenc (1967) labdarúgó Molnár Ferenc "Caramel" (1982) énekes Hasonló nevűek A. Molnár Ferenc (1942) nyelvész Örvéndi Molnár Ferenc (17. század) református lelkész Jegyzetek [ szerkesztés]
(1878 – 1952) Molnár Ferenc nagypolgári családba született, apja jómódú orvos volt Budapesten. Tanulmányait a fővárosban folytatta, 1896-ban Genfben hallgatott jogot, egy évvel később pedig már hírlapíróként dolgozott Budapesten. Első színdarabját, A doktor úr című darabot 1902-ben mutatták be, s akkor már íróként is kezdték egyre inkább elismerni. Prózáját már a kezdetektől szellemesség és szatirikus humor jellemezte, színdarabjaiban pedig az ütős, pörgős dialógusokra törekedett. Gyors írói sikereit A Pál utcai fiúk (1907), színpadon pedig A testőr (1910) tetőzte be. A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, a maradandó teljesítménnyel szemben mégis a siker, a hatásosság vonzotta jobban. A Pál utcai fiúk a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített) ifjúsági regénye lett. Molnár a magyar irodalom külföldön is széles körben elismert íróinak egyike. Azt azonban nem vitathatjuk el, hogy az írás inkább mesterség, mint hivatás volt számára. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak "vendégként" tért vissza hazájába.
Molnár Ferenc (Bp., 1878. jan. 12. – New York, 1952. ápr. 2. ): író, hírlapíró. Molnár Márta Sárközi Györgyné apja. Jogot hallgatott Bp. en és Genfben. 1896-tól kizárólag hírlapírói és irodalmi tevékenységet folytatott; a Budapesti Napló, A Hét, az Est-lapok és a Pesti Hírlap állandó munkatársa. Az I. világháború alatt Az Est harctéri riportere volt. 1901-től a Petőfi Társ., 1917- től a Kistaludy Társ., tagja. 1902-ben játszották első színdarabját (Doktor úr), és attól kezdve évről évre jelentkezett új darabokkal, melyeket nemcsak a hazai, hanem a külföldi színházak is állandóan műsoron tartottak. 1930-ban Svájcba, majd az USA-ba költözött. A külvárosok, valamint a kispolgárság világát rajzoló elbeszélésekkel kezdte pályáját. Korai regényeiben a nagyváros dolgozóinak nehéz életét ábrázolta. Társadalmi darabjait szórakoztatóan, nagy színpadtechnikai érzékkel alkotta. Később kísérletezett a szimbolikus drámával is, de kisebb hatással. Első felesége Vészi Margit, második Fedák Sári s a harmadik Darvas Lili színésznő volt.
Az Egy gazdátlan csónak története című... Védőborítója kissé elszíneződött, széleinél rojtos. Az Egy gazdátlan csónak története... Kis hármaskönyv / Az óriás [antikvár] Táblái kissé kopottasak, előzéklapja kijár belőle, első táblájának belsejében ex libris. Lapélei kissé foltosak, enyhén deformált példány. Kis hármaskönyv / Az óriás. Budapest. Franklin-Társulat. [7] + 219 + [1] p. Egészvászon. Muzsika [antikvár] Tulajdonosi pecséttel. Fedlapja kissé kopottas, felső táblájának rögzítése enyhén meglazult. Néhány lapja halványan foltos. Molnár Ferencz. Muzsika. Elbeszélések. Budapest, 1908. Franklin-Társulat (Ny. ) 249 p. (Magyar Írók Arany Könyvtára). Egészvászon. Kiadói borítója kis helyen hiányos, felső széle ázástól foltos, könyvtest ép. Az Egy... A zenélő angyal [antikvár] Hiányzik a kiadói borító. A kötés enyhén sérült. A század eleji és a két világháború közötti Magyarország legsikeresebb színműírójaként és A Pál utcai fiúk szerzőjeként ismert Molnár Ferenc a század első évtizedeiben írta máig is maradandó regényeit, novelláit,... Csoda a hegyek közt [antikvár] A gerince megtört, a lapélek rosszul vágottak.
Uj Idők 1929. június-december (fél évfolyam) [antikvár] Angerianus, Bakonyi László, Barabás Miklós, Bárdos Artúr, Barsy K. Irma, Beke Manó, Benedek Elek, Berend Pál, Beszédes László, Bibó Lajos, Bódás János, Bónyi Adorján, Borsai Mária, Borsos József, Brocky Károly, Bükky Mihályné, Cholnoky Jenő, Cornwall Ralph, Cs.
Az indoklás "sokoldalú emberábrázolás"-át emelte ki. 2006 július 30 -án nyolcvanhat évesen hunyt el hosszú betegség és kórházi kezelés után tüdőgyulladásban. Felesége Gizella sokat támogatta az utolsó évben amikor teljesen elzárkózott otthonában. Ferenc fiának két gyermeke született, Kata (1988) és Ádám (1991). 2006. augusztus 25. -én a nemzet színészét családtagjai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Budapesten, a Farkasréti temetőben. Nyugodjon békében!
A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s ezt azóta is Szent László füvének nevezi a nép. Forrás: Lengyel Dénes: Régi magyar mondák Kiemelt kép: wikipedia
Adta kézről kézre, hadd ismerje minden, Ismeré azt a nép, szedett abból menten, Szájról-szájra terjed híre a csodának: A sir szélin állók visszafordulának. Megszállt a halálnak vészes áradása, Régi medre közzé visszatért folyása, Házakban az élők folyvást szaporodtak, Megsiratva mentek földbe a halottak. A nép is e dolgot megtartá eszében, Hite megerősült igaz istenében, Nem sovárga többé pogány áldozatra, Lelketlen kövekre, vagy forrás-patakra. A fűnek pedig, hogy lenne emlékezet, A "keresztfű" helyett ada másik nevet: Felragadt az uj név s a füvet ma is még Szent László füvének híja a magyar nép.
Szent László füve S zent László hatalmas növés û király volt. Harcban er õ s és bátor volt, békében szelíd, kegyes ember. A népek énekeltek róla. Mikor az országban a betegség pusztítani kezdett, a nép t õ le várt segedelmet, Szent László pedig Istent õ l várt segítséget. Isten egy álmot küldött a királynak, és azt mondta néki. Vedd íjadat, és célzás nélkül bocsásd el. Mikor felébredt így is tett. A nyílvessz õ egy növény szálat ütötte át és ennek nedve mentette meg népe életét. A zóta nevezik a Genciána virágot Szent László füvének. Készítette: Konyecsni Márk 4. B.
A nép is e dolgot megtartá eszében, Hite megerősült igaz Istenében. Nem sovárga többé pogány áldozatra, Lelketlen kövekre, vagy forrás-patakra. A fűnek pedig, hogy lenne emlékezet, A "keresztfű" helyett ada másik nevet: Felragadt az uj név s a fűvet ma is még Szent László fűvének híja a magyar nép.