Az utolsó part (On the Beach) fekete-fehér, szinkronizált, amerikai filmdráma, 129 perc, 1959, BRRip rendező: Stanley Kramer író: Nevil Shute forgatókönyvíró: John Paxton, James Lee Barrett zeneszerző: Ernest Gold operatőr: Giuseppe Rotunno vágó: Frederic Knudtson szereplő(k): Gregory Peck (Lionel Towers parancsnok) Ava Gardner (Moira Davidson) Fred Astaire (Julian Osborne) Anthony Perkins (Peter Holmes hadnagy) Donna Anderson (Mary Holmes) Valaki, valahol megnyomta a piros gombot. Kitört a harmadik világháború, és az atomcsapások után csak üszkös romok maradtak. Ausztráliának szerencséje volt: az ötödik kontinens kimaradt a háborúsdiból. Ám ők is csak haladékot kaptak: a lassan az egész világot belepő rádioaktív felhő előbb-utóbb eljut hozzájuk is. Maximum egy évük van a csendes halálig. Az amerikai tengeralattjáró, mely a katasztrófa után szerencsésen elérte az ausztrál partokat, most az utolsó küldetésére készül: Kaliforniából érkező rádiójeleket fogtak. Lehet, hogy csoda történt, és mégis vannak túlélők?
On the Beach / Az utolsó part (1959) - Kritikus Tömeg főoldal képek (13) díjak (1) cikkek vélemények (10) idézetek érdekességek kulcsszavak (18) Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned. Spoilerek megjelenítése 2022-01-26 10:48:01 Xuja (3) #10 Osztom az előttem szóló kolléga véleményét: rettenetesen hosszú, giccses, hiteltelen és eseménytelen sci-fi dráma, amit egyedül a remek színészgárda és némileg az atmoszféra tornáz fel hármasra (a kihalt városkép elég ütős látvány. ) Peck, Gardner és Astaire is kiváló a szerepben, Anderson viszont inkább csak biodíszlet, Perkinsnek meg írhattak volna még némi karaktert. Egyébként pont a karakterrajz az, ami némileg tud működni - furcsa módon akkor, amikor még nem hat át mindent annyira az apokalipszis, hanem láthatunk egy tipikus, romantikus filmbe illő ismerkedést Peck és Gardner között. Illetve Astaire figurája is tetszett, akihez kapcsolódik egy kiváló trükkökkel megtarkított autóverseny (nesze neked Ben-Hur), és a halála a film legmeghatóbb része.
Értékelés: 23 szavazatból Valaki, valahol megnyomta a piros gombot. Kitört a harmadik világháború, és az atomcsapások után csak üszkös romok maradtak. Ausztráliának szerencséje volt: az ötödik kontinens kimaradt a háborúsdiból. Ám ők is csak haladékot kaptak: a lassan az egész világot belepő rádioaktív felhő előbb-utóbb eljut hozzájuk is. Maximum egy évük van a csendes halálig. Az amerikai tengeralattjáró, mely a katasztrófa után szerencsésen elérte az ausztrál partokat, most az utolsó küldetésére készül: Kaliforniából érkező rádiójeleket fogtak. Lehet, hogy csoda történt, és mégis vannak túlélők? A film Nevil Shute regénye alapján készült. Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista:
Csak ajánlani tudom ezt a regényt. (Akinek pedig ismerősnek tűnne a történet, nos, az nem véletlen, a könyvet egyszer mozira, egyszer pedig egy kétrészes tv-filmre is adaptálták. Utóbbira biztosan emlékszem, hogy vetítette is valamelyik kertévé. ) legrin P >! 2016. január 22., 15:48 Mintha évezredekkel ezelőtt olvastam volna el. Érdekes, ezt is sikerült nagyon jókor elolvasni, én is éreztem, ahogy közeledik a szeptember, a regény vége, és úgy éreztem, minden napom, minden amit teszek, utoljára tehetem meg. Nem volt meglepetés a könyv, viszont tökéletesen el van találva a hangulata, nem is akar több lenni, mint ami, emberi történeteket mesél el, igazi emberekről. Mindenképpen érdekes olvasmány, nem mondom, hogy kellemes nyári estére, de jó ilyet olvasni. efenera >! 2015. február 26., 21:47 Még évekkel ezelőtt olvastam el ezt a könyvet, de mostanában elég sokat gondolok rá, hogy újra olvasom. Fantasztikusan megírt disztópia, megállja a helyét a modern könyvek mellett is. Pörgős, érdekes, jó stílusban megírt mű szerethető karakterekkel.
Egy határ melletti jugoszláv területen Ivo és barátja, Dusan minden este kártyáztak a kocsmában. Azon az estén több üveg szilvapálinkát is elfogyasztottak. A rádió bemondta: kitört a délszláv háború... Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Nevil Shute Nevil Shute műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Nevil Shute könyvek, művek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
AnnaAnn 2015. október 3., 21:33 Lehet, hogy a történet könyvben jobb, de filmen valahogy nem ért el igazán megrendítő hatást. Ennek ellenére ahogy haladt a történet, egyre jobb lett. A színészek azok, akik miatt érdemes megnézni, Peck, Astaire és Parkins. A szerelmi jelenetek sem maradnak el, de már-már szentimentális. Az elején unatkoztam, aztán kezdett izgalmas lenni, a lezárás pedig meglepett, ami a film pozitívuma.
Kritika: Pókember - Nincs hazaút Tom Holland Peter Parkere a multiverzummal szembesül az MCU harmadik Pókember-filmjében. Vajon ezúttal is helyt áll vagy agyonnyomja a történet súlya? Kritikánkból kiderül. Pókember: Nincs hazaút – kritika 19 és fél év alatt a 8. Pókember: Nincs hazaút - Kritika - Hírnavigátor. élőszereplős Pókember filmre válthat jegyet a néző, ami persze ijesztőnek hat, de ez idő alatt annak idején Bond – szintén 3 színész megformálásában – már 13 kalandot tudott maga mögött. Ahogy 1981-ben a Szigorúan bizalmas eleje határozottan összefűzte Roger Moore-t a többiekkel, úgy most a Nincs hazaút próbálkozik…
De nemcsak a Legfőbb varázsló fontos a sztori szempontjából, hanem Zendaya és Jake Batalon. Hatalmas pirospont a készítőknek, hogy a három részből álló történet végére nemcsak a főhőst szerettük meg nagyon, de barátai is belopták magukat a szívünkbe. És akkor magáról a főhőst alakító Tom Hollandről nem esett szó, aki nem először csillogtatja meg a színészmesterségbeli oroszlánkörmeit. Az új filmben is több nehéz jelenetben elképesztően jól játssza a szerepét. Tényleg látszik rajta, hogy imád Pókember lenni, ez az élete nagy szerepe. Mintha rá öntötték volna Peter Parker szerepét, sziporkázik a szerepben. Akikről csak spoileresen lehetne írni, azokról annyit, hogy nem egy nagyszerű alakítás rejtőzik meg viszonylag rövid idő alatt, a nagy visszatérők között (pont nem az Oscar-díjas a legerősebb). Pókember nincs hazat kritika na. Nagyszerű szórakozás és kiváló moziélmény a Pókember: Nincs hazaút, minden rajongó álma teljesül. Nagyon vicces, végig izgalmas és látványos film, bátor lépésekkel, képregényfilmek között erős drámával.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat