cirkadián ritmushoz igazodik. Az ehhez szükséges idegi ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek), például a szerotonin és melatonin hormonok termelődését az agyalapi hipotalamusz szabályozza. Ha ez a ritmus bármely okból (például alvászavar, több időzónán áthaladó repülőút, éjjeli munkavégzés, rendszertelen életvitel, éjszakázás miatt) felborul, az hatással lehet a hipotalamusz és általa az egész szervezet működésére. A nyári időszámításra való átálláskor egy órával tolódik el ez a napi ritmus. Ez nem pusztán egy óra alváshiányt jelent, hanem ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy ilyenkor ébredéskor az alvást segítő melatonin hormon szintje még olyan magas, mint ahogy az alváskor lenni szokott, de az ébrenléti aktivitást és éberséget elősegítő orexin nevű ingerületátvivő anyag, valamint a cukorszintet szabályozó glükokortikoid szintje még alacsony, ezért még órákig szétszórtnak, dekoncentráltnak érezhetjük magunkat. Este viszont, amikor be lehetne pótolni a hiányzó egy órányi alvást, az addig megszokott időpontban még túlságosan éber állapotban vagyunk az alváshoz.
[18] A márkával kapcsolatos bírósági ügyek [ szerkesztés] A Gazdasági Versenyhivatal 2009. szeptember 10-én versenyfelügyeleti eljárást indított a Zepter ellen, mert a cég a bizonyított hatások mellett számos különféle gyógyhatást tulajdonított a lámpának, feltehetően alaptalanul. [19] A GVH és a Zepter között 2011. december 8-án fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében versenytanácsi tárgyalás folyt. A GVH Versenytanácsának 2012. április 12-i határozata megállapította, hogy a Zepter egyes kereskedelmi kommunikációiban az orvostechnikai eszközként népszerűsített Bioptron fényterápiás készüléknek a forgalomba hozatalhoz szükséges tanúsítási eljárás során nem igazolt hatásokat - így a daganatok, vírusok és kórokozók elpusztításáért felelős sejtek aktiválása, általános fájdalom-, gyulladás- és duzzanatcsökkentés, immunerősítés, izomerősítés, fizikai kondíció, mozgásképesség, illetve ízületek mozgásszögének javítása - tulajdonított. Emiatt a Versenytanács 8 000 000 Ft (nyolcmillió forint) bírság megfizetésére kötelezte a Zeptert.
Kérjük, adja meg e-mail címét. Induljon el már ma az egészségesebb élethez vezető úton! Feliratkozás Kérjük, adjon meg egy érvényes e-mail címet. Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre Facebook Pixel Info.......... Do you accept Facebook Pixel Technology? Accept Cookies Weboldalunk ún. "cookie"-kat használ, amelyek felhasználóbarátabbá, hatékonyabbá, és biztonságosabbá teszik az internetes jelenlétünket. Segítségükkel gyorsabbá tehetjük a navigációt a weboldaunkon és pontosabb információkat kaphatunk az oldalunk látogatottságáról. A cookie-k kis méretű szöveges fájlok, amelyeket az Ön számítógépe tárol annak érdekében, hogy webshopunk minden funkcióját zavartalanul használhassa. Fontos kiemelni, hogy néhány ilyen cookie átkerül a mi szerverünkről az Ön számítógépére – ezek az "ideiglenes cookie-k", amelyek a böngészés befejezésekor automatikusan törlődnek számítógépe merevlemezéről. Blog
Újra itt a nyári időszámítás: március 27-én egy órával előbbre, hajnali két órakor három órára kell állítanunk az órát. Milyen hatással lehet ez az alvási szokásainkra, közérzetünkre? Évek óta folyik a vita a nyári időszámítás hasznáról. Idén is felmerült a lehetősége annak, hogy utoljára kerül sor a tavaszi óraátállításra, ha a döntéshozóknak sikerül megegyezniük abban, hogy mikortól vezessék ki, és hogy a téli vagy a nyári időszámításnál maradjunk-e. Mivel azonban még nem született megegyezés az érintett országok között, 2022-ben mindenképpen sor kerül rá, így március 27-én egy órával előbbre kell állítani az óráinkat. Ez azonban nemcsak annyi következménnyel jár, hogy aznap egy órával kevesebbet alszunk, hanem ez az átállás néhány napig, esetleg egy-két hétig is hatással lehet az alvási szokásainkra, pihenésünkre, közérzetünkre, így a munkahelyi teljesítményünkre is. Az óraátállítás a cirkadián ritmust érinti A szervezetünk napi működése, vagyis az anyagcsere, a keringés, a testhőmérséklet, az aktivitás és a pihenés, az alvás és az ébrenlét "belső óránk" szabályos menetrendjéhez, a sötétség és a világosság váltakozásához kapcsolódó ún.
A Tokióban kiválóan szereplő 17 milliós Hollandia 9. (10–12–14), egy hellyel előzi meg e táblázaton Magyarországot, amely 20 éremmel büszkélkedhet (6–7–7). Alaposan összekuszálódnak a helyezések, ha az országok eredményeit nem a megszerzett aranyérmek, hanem az elért érmek száma alapján rangsoroljuk. Hiszen egy-egy versenyszámban csak milliméterek, tizedpontok, századmásodpercek döntöttek a helyezésekről, melyek semmit sem vonnak le egy versenyző vagy csapat teljesítményének értékéből. Az érmek száma szerint az orosz csapat a harmadik, a brit a negyedik, megelőzve Japánt. Az olaszok 40 érmükkel nem a tízedikek, hanem a hetedikek, a hollandok viszont 36 éremmel visszacsúsznak a hetedikről a kilencedik helyre. Magyarország a tizenharmadik ezen a listán megelőzve például Kubát, amely ugyan eggyel több, 7 arannyal büszkélkedhet, de csak 15 éremmel. Olimpiai éremtáblázat lakosság arányában. Bulgária ebben az összehasonlításban nagyot zuhan (a 30. -ról a 39. helyre), de még többet Szlovénia (a 31. -ről a 42. -re. ). Minél nagyobb a szám a két helyezés között annál inkább kitűnik, hogy egy-egy ország néhány tehetségének köszönheti a táblázaton előkelő helyezését, mintsem remek sportéletének.
Ecuador például két aranyával és egy ezüstjével a 38., de az érmek számát tekintve csak 60. Bahamák két aranyat szerzett összesen, mellyel az előkelő 42. a hivatalos éremtáblázaton, de az összes érmet figyelembe véve mindössze a 66. Az ellenpélda Ukrajna, amelynek mindössze egy aranyérem jött össze, ám összesen 19 érem. Így az aranytáblázaton 44., de az összesített éremtáblázaton már a 16. helyet foglalja el! Nem nehéz megjövendölni, hogy a nagy (lakosság)számok törvénye alapján a következő olimpiákon is az Egyesült Államok, Kína és Oroszország végez majd az élmezőnyben. Vagyis minél többen sportolnak egy adott országban, annál valószínűbb, hogy megfelelő infrastruktúra esetén körükből több tehetség bukkan felszínre és több sikeres élsportolót lehet kinevelni. A sporteredmények persze csak részben függenek a népességszámtól, meghatározó az ország gazdasági ereje, a sportlétesítmények száma, a sportra fordított összeg is. Azonban a táblázatok valamilyen módon mindenképpen hamisak, mert nem fejezik ki, hogy egy-egy országban milyen a sportinfrastruktúra, milyenek a gazdasági, társadalmi, politikai körülmények, miként tekintenek a sportra, és mennyi pénzt áldoznak rá.