A cikkben az is olvasható, hogy Renner Erika és jogi képviselője már többször jelezte a bíróságnak, hogy Bene vagyona kimentésére törekszik, legutóbb, harmadszor, a múlt héten nyújtottak be emiatt biztosítási intézkedés iránti kérelmet. A bíróság ezúttal el is rendelte "a pénzkövetelés biztosítását". A lap szerint innentől az ügy a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz kerül. Miután az illetékes végrehajtó megkapja a végzést, és bejegyzi a biztosítás tényét, "az alperesnek nem lesz lehetősége arra, hogy adott esetben értékesítse, esetleg elajándékozza az ingatlant" – nyilatkozta nekik Schadl György, a szervezet elnöke. Bene Krisztián büntetőperében 2018 júliusában született jogerős ítélet. A volt kórházigazgatót az elhúzódó ügy végén 11 évre ítélték egykori barátnője, Renner Erika megcsonkítása miatt.
Frissítve: 2021 ápr 30. A lúgos orvos a Fővárosi Törvényszék épületében. Bene Krisztián, a lúgos orvos 2016-tól sorra szabadul meg a vagyonától, hogy ne tudja majd megfizetni az első fokon 25 millióra ítélt kártérítést Renner Évának, akit az orvos lúggal csonkított meg, tudta meg a Telex. A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben hirdetetett ítéletet első fokon, az ítélet pedig kimondta, hogy Bene Krisztiánnak 25 millió forint kártérítést kell fizetnie Renner Erikának, amiért megsértette a nő testi épségéhez és egészséghez fűződő jogát. Bene az ítélet ellen fellebbezett, a másodfokú tárgyalást Fővárosi Ítélőtáblán tartották volna április 8-án, de azt a járvány miatt elnapolták. A lap úgy tudja, hogy az idő alatt a lúgos orvos tehermentesítette azt a Budapest-környéki családi házat, ami még a nevén szerepel. Ezzel pedig megnyílt a lehetősége arra, hogy azt az utolsó nagyobb értékű ingatlant is kijátssza, amihez még részben köze Erika és ügyvédje már többször is jelezte a bíróság felé, hogy a vádlott igyekszik megszabadulni a vagyonától.
© Technológia: Bene Krisztián, a lúgos orvos 2016-tól sorra szabadul meg a vagyonától, hogy ne tudja majd megfizetni az első fokon 25 millióra ítélt kártérítést Renner Évának, akit az orvos lúggal csonkított meg, tudta meg a Telex. A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben hirdetetett ítéletet első fokon, az ítélet pedig kimondta, hogy Bene Krisztiánnak 25 millió forint kártérítést kell fizetnie Renner Erikának, amiért megsértette a nő testi épségéhez és egészséghez fűződő jogát. Bene az ítélet ellen fellebbezett, a másodfokú tárgyalást Fővárosi Ítélőtáblán tartották volna április 8-án, de azt a járvány miatt elnapolták. A lap úgy tudja, hogy az idő alatt a lúgos orvos tehermentesítette azt a Budapest-környéki családi házat, ami még a nevén szerepel. Ezzel pedig megnyílt a lehetősége arra, hogy azt az utolsó nagyobb értékű ingatlant is kijátssza, amihez még részben köze Erika és ügyvédje már többször is jelezte a bíróság felé, hogy a vádlott igyekszik megszabadulni a vagyonától. Tavaly év elején nyújtottak be ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, azonban azt a bíróság elutasította azzal az indoklással, hogy "az ideiglenes intézkedés elrendeléséhez nem volt elegendő a felperesnek általánosságban arra hivatkozni, hogy tudomása szerint az alperes megkísérli elvonni a fedezetet a kártérítési követelés elől".
Tiltakozást jelentett be a nők elleni erőszak ellen a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene nőjogokért felszólaló Facebook-oldal március 8-ára. Nőnapi sétára hívják az áldozatok mellett kiállókat, a séta a San Marc utca 12-től indul, ahol Bene Krisztián, a "lúgos orvos", 2013-ban elkábította és megcsonkította Renner Erikát. A tiltakozók innen az Igazságügyi Minisztérium elé mennek, hogy szomorú szerenádot adjanak Varga Juditnak. A szervezők azt kérik, mindenki hozzon egy szál rózsát a nők elleni erőszak áldozatainak, köztük a múlt héten megvakított Gabriellának. "A rózsákat az áldozatoknak visszük, de az Igazságügyi Minisztérium előtt hagyjuk őket, számonkérésként, emlékeztetőül. " Ahogy arról korábban beszámoltunk, február 5-én este Gyöngyösi Attila hencidai lakos a megalapozott gyanú szerint megszúrta és megvakította volt barátnőjét. A férfit szökésben volt és nagy erőkkel kereste a rendőrség, és csütörtök délelőtt sikerült elfogni a támadót Hencida környékén. A Borsnak nyilatkozott a nő testvére, akinek elmondása alapján bőven volt előzménye a támadásnak, a hatóságoknak számos lehetőségük lett volna megelőzniük a brutális erőszak-cselekményt.
A szakvélemények szerint nem csak a nemi élet, de még a természetes úton való teherbe esés és szülés sem kivitelezhető az áldozat sérülései miatt. A Telex szerint az egyik szakértői véleményben írtak arról is, hogy Renner Erika a támadást még mindig nem dolgozta fel, csupán megtanult azzal együtt élni. Az elmúlt években ráadásul újabb és újabb traumák érték. Azzal ugyanis, hogy az ügyészség először meg akarta szüntetni a nyomozást, valamint hogy az elhúzódó bírósági tárgyalások során az áldozatnak főleg férfiak előtt kellett vizeletürítési, menstruációs problémáiról, nemi szervének állapotáról és megváltozott szexuális életéről beszélni, intézményi abúzus áldozata lett. Az eljárás során a kegyetlen elkövető megpróbálta leíratni nevéről ingatlanjait és ingóságait is, hogy azt a kártérítések során ne tudják elvenni tőle. Ezt azonban az áldozat ügyvédjének kérésére a Fővárosi Törvényszék pénzkövetelés biztosításával akadályozta meg, így az egykori kórházigazgató Budapest melletti, több száz négyzetméteres ingatlana bőven fedezni fogja a megítélt összeget.
Ajtony leszármazottjai viszont földbirtokosok maradtak még Szent István uralmát követően is. A legfeltűnőbb engedékenységet azonban az erdélyi rokonával szemben gyakorolta. Miután meghódította a Gyulák területét, megkegyelmezett nagybátyjának. Ő azonban újra elárulta, és egy határmenti várát átjátszotta Szent István ellenségének. Az erről Szent István kortársaként hírt adó Merseburgi Thietmar azonban csodálkozva tudósította az utókort arról, hogy amikor István visszaszerezte a várat és foglyul ejtette nagybátyja feleségét, nem kért váltságdíjat, hanem visszaküldte őt hozzá. Thietmar meg is jegyezte, hogy a kortársak között ilyen példáról még nem hallott. Dunakeszi, 2021. augusztus 18. Az eredetileg 1938-ban elkészült, majd a II. világháborúban megsemmisült Aranyvonat újraépített Szent Jobb-ereklyeszállító kocsija a Dunakeszi Jármûjavító udvarán 2021. augusztus 17-én. A kocsit augusztus 20-án a budapesti Kossuth téren állítják ki. MTI/Máthé Zoltán 4. Érdekességek I. (Szent) István királyról - Az első magyar király! - YouTube. Nemcsak a Szent Jobb maradt meg Szent István ereklyéi közül Mindannyian hallottunk Szent István király jobbkezéről, a Szent Jobbról, amelyet manapság már a hagyományoknak megfelelően körmenetben mutatnak be augusztus 20-án.
Augusztus 20. az év 232. (szökőévben 233. ) napja a Gergely-naptár szerint. Államalapító Szent István király ünnepe. Az 1938-as székesfehérvári országgyűlés határozata értelmében Magyarország nemzeti és állami ünnepe – I. István király szentté avatásának évfordulója. augusztus 20-án I. László király VII. Öt érdekes tény, amit nem biztos, hogy tudtál Szent Istvánról - Helló Magyar. Gergely pápa engedélyével, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében I. István király ezüstládába zárt ereklyéit nyughelyén, a székesfehérvári bazilikában oltárra emelte, ami I. István király szentté avatását jelentette. Buda visszavívásának emlékére 1686-ban XI. Ince pápa katolikus ünneppé emelte Szent István napját, ekkor augusztus 16. lett Szent István emléknapja. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát és törölte Szent István napját. Mária Terézia magyar királynő azonban 1774-ben ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, ekkor azonban már nemzeti ünnepként határozta meg augusztus 20. napját. 1771-ben először Bécsbe, majd Budára vitette Szent István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet azt követően évről-évre egyházi körmenetben vittek végig a városon a szent király ünnepén.
Szent István királynak azonban nem ez az egyetlen ismert ereklyéje. Vélhetően az ereklyék leválasztása már az 1083. évi szentté avatáskor elkezdődött. Eredetileg a Szent Jobb sem csak a csuklóból állt, hanem az egész alkarból, de idővel a magyar uralkodók szövetségkötési gesztusként számos helyre elküldték. A felkart még Nagy Lajos küldte el Lengyelországba, míg az alsó részét Zsigmond király ajándékozta vejének, Albertnek. A Szent Jobb a török elől Raguzába, (a mai Dubrovnikba) kerül. Szintén itt őrizték Szent István koponyáját, alsó állkapcsát és lábszárcsontját. A koponyacsontból idővel leválasztottak darabokat, ezeket ma egyrészt a pannonhalmi bencés apátságban őrzik, másrészt Mária Terézia az általa alapított székesfehérvári püspökségnek adományozott egy darabot. De Székesfehérvár őriz egy ujjcsont-darabot Szent Imre herceg ereklyéjéből is, amelyet 1930-ban kapott Aachenből halálának 900. Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe - Útravaló Magazin. évfordulójának tiszteletére. Bambergi lovas szobra (Kép forrása: Wikipédia) 5. Fiatalkori ábrázolás?
Békével kell uralkodni, mert a gőg bárkit letaszíthat a trónról, és a vitézek ereje is megfoszthat trónjától egy gyűlölködő királyt. V. Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról "A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása. " Az apró ügyek feletti ítélkezés a bírák feladata, a nagyszabású ügyekben azonban türelemmel és irgalommal kell ítélkezni. VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról Bollók János fordításában: " Az egyetlen nyelvet és egyetlen szokásrendet ismerő királyi hatalom (környezet, kormányzat) gyenge, törékeny. " István Róma példáját hozza fel, aki azáltal vált dicsőbbé, mert "sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról". Az idegenek különböző nyelveket, szokásokat és fegyvereket hoztak magukkal és ezzel elrettentették az ellenséget és emelték az udvar fényét. Ezért István arra ösztönzi fiát, hogy gyámolítsa az udvarába érkező jövevényeket …"Mert az egy nyelvű és egy szokású királyság gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.
Pulitzer József, eredeti neve Politzer; világszerte ismertebb nevén Joseph Pulitzer (1847 – 1911) újságíró, lapkiadó, a Pulitzer-díj, az amerikai újságírás legrangosabb díjának alapítója. Arról is híres, hogy a William Randolph Hearst sajtómágnással vívott konkurenciaharca vezetett a "sárga sajtó", a klasszikusan szenzációhajhász zsurnalisztika modelljének kialakulásához. Ez a fajta újságírás ugyanakkor továbbfejlődve az amerikai demokrácia […] A közéleti karikatúrák világából érkező Marabu, azaz Szabó László Róbert első gyerekkönyve igazán egyedi történet. Abszurd humorával, szórakoztató illusztrációival, könnyen olvasható, nagybetűs szövegével garantáltan azon olvasók kedvence lesz, akik már túl vannak első olvasós könyveiken, de még nehezükre esik kiolvasni egy hosszú fejezetekből álló regényt. A véletlenek nagyon is fontos szerepet játszanak az emberiség történetében, […] Hogyan járulhat hozzá a művészet egy fenntarthatóbb, pandémia utáni jövőhöz? Erre a kérdésre keresik a választ a Koholt és törékeny jövő, valamint az E világból való – Elképzelt alternatív kartográfiák című kiállításokon bemutatott alkotások augusztus 18. és szeptember 19. között a Capa Központban.
". VII. A tanács súlyáról "A királyi emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igény. A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellenséges várakat. " Figyelmezteti Imrét, hogy a tanácsnak nagy hatalma van, ezért csak a legbölcsebb és legtekintélyesebb emberekből lehet összeállítani. Ifjaknak is helyet ad a tanácsban, de az ő javaslataikat felül kell vizsgálni a bölcsekkel. VIII. A fiak kövessék az elődöket "Őseink követése foglalja el a királyi méltóságban a nyolcadik helyet. A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni. " Az isteni törvényeket veti az meg, ki őseit veszi semmibe. István az engedetlenséget a pestishez hasonlítja, és felszólítja fiát, hogy sohase veszítse szem elől az általa hozott törvényeket és feltétel nélkül kövesse szokásait. IX. Az imádság megtartásáról "Az imádság megtartása a királyi üdvösség legnagyobb járuléka, ezért a királyi méltóság kilencedik regulájában pendül meg.