Pécsi Képzési Központ nappali levelező Kaposvári Képzési Központ Szombathelyi Képzési Központ Zalaegerszegi Képzési Központ Zombori Képzési Központ Gyakorlatos jegyzőkönyv Ábrajegyzékek: Ábrajegyzék Óraszám: Nappali képzés: 20 óra Levelező képzés: 10 óra Elő- és párhuzamos feltételek: Előfeltétel: nincs Párhuzamos feltétel: Élettan, kórélettan I. elmélet, Anatómia I. gyakorlat Félév végi értékelés és számonkérés módja: Gyakorlati ZH, mely írásbeli elektronikus vizsga az E-teszt rendszerben. Gyakorlati jegy nem adható, ha a hallgató nem teljesítette az együttes tantárgyi követelményeket (lásd alább). A gyakorlati ZH-val szerzett jegy a félév végi jegy 2/4-ét adja. Részvétel: A gyakorlatokon a részvétel kötelező. Orvosi igazolással max. 30% hiányzás igazolható (3 napon belül be kell mutatni, amint a hallgató ismét részt vesz az oktatásban). Számonkérés: Szorgalmi időszakban nappali és levelező képzésben 1 db gyakorlati zárthelyi dolgozat (előre megadott időpontok alapján minden Képzési Központban).
In Memoriam Prof. Dr. Ábrahám István Miklós Weboldalunk elsődleges célja, hogy folyamatosan bővülő tartalommal segítsük hallgatóinkat az élettani gyakorlatokra való felkészülésben és a tananyag minél hatékonyabb elsajátításában. A későbbiekben a gyakorlatos jegyzet törzsanyagán kívül egyéb hasznos oktatási anyagok, videók is megtalálhatóak lesznek a honlapon. Szeretnénk, ha most induló - jelenleg teszt-verzióban futó - intézeti oldalunk sokakat ösztönözne a gyakorlatokon való aktív részvételre és élettani ismereteik folyamatos bővítésére. Kérjük az oldallal kapcsolatos kérdéseket, észrevételeket az alábbi e-mail-címre küldjék: Az oldal Google Chrome és Mozilla Firefox böngészőre és 1024x768-as felbontásra lett optimalizálva.
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben
Successfully reported this slideshow. More Related Content 1. Név: Veresné Bolcsó Bernadett Neptun Kód: NO0I37 Tanári mesterszak Kitöltendő óravázlat A) Óravázlat fejrésze I. ALAPADATOK Iskola típusa: gimnázium Osztály: 11. Óra helye a tantervben: Tantárgy: magyar irodalom Téma, témakör: Kosztolányi Dezső költészete Óra típusa: vegyes Elsajátítandó fogalmak jegyzéke: Kosztolányi verseskötetei, megjelenésének éve, szereplíra, impresszionista látásmód, szóképek (trópusok), metafora, hasonlat, színszimbolika II. Arany János: Ágnes asszony (elemzés) – Oldal 3 a 7-ből – Jegyzetek. FEJLESZTÉSI CÉLOK Az ismeretek, ismeretkörök tudása: Kosztolányi Dezső 1910-ben megjelenő A szegény kisgyermek panaszai című versfüzérében megjelent két költeménynek szövegközpontú elemzése. A képességek, készségek: A tanulók felismerjék a trópusokat a versben, továbbá felismerjék a szövegben rejlő jelentéseket. Az attitűdök, viselkedésbeli jellemzők: a költészet iránti érdeklődés III. MÓDSZEREK ALKALMAZOTT MUNKAFORMÁK Hagyományos osztálytermi módszerek: szövegfeldolgozás, tanári magyarázat, frontális munka, csoportos megbeszélés, vita, egyéni munka, A számítógéppel segített kooperatív tanulási módszerek: probléma- és felfedező alapú tanulás, Tervezett hálózatalapú konnektivista tanulási módszerek Közösségi terek használata (YouTube) A tanulók közösen létrehozott oldalai (Delicious, Googlegroups) Iskolai hálózat, számítógép használata IV.
Szóbeli az előző órai kikérdezés anyagból IV. Korábbi ismeretek 2 3. Szóbeli Kosztolányi magyarázat, Áttekintjük aktivizálása Dezső életének Tanári Slideshare-re vázlatosan az előző fontosabb magyarázat feltöltött vázlatos órán tanultakat. állomásai PowerPoint kivetítése Melyik volt Tanári kérdések, első verseskötete? előző órai anyag részellenőrzés, Mely verseskötete Tanári kérdések tantermi vázlatos hozta meg számára PowerPointja az igazi elismerést? (Slideshare) Milyen további köteteit ismerünk? Négy fal között (1907); A szegény kisgyermek visszacsatolás / panaszai Frontális A tanulók válaszolnak megerősítés (1910); Őszi osztálymunka, tantermi a feltett kérdésekre koncert; egyéni válaszok Kártya; Mágia; Mák; A bús férfi panaszai (1924) V. Mozaik digitális oktatás és tanulás. Új ismeretek feldolgozása Az óra végére a tanulók próbálják megérteni a jelentését a két Tanári célkitűzés, megismert versnek. magyarázat, problémafelvetés Az irodalmi fogalak tanári kérdések, tantermi helyes használata. csoportos Milyen hatással lehet megbeszélés, vita a mi korunkra?
Ezt a lapot a tudásmegosztás érdekében hoztam létre. Ajánlom diákjaimnak, kollégáknak, bárkinek, akinek segít a tanulásban vagy a játékban. » magyar nyelv és irodalom, ének-zene szakos tanár – Jókai Mór Református Általános Iskola Nyíregyháza » drámapedagógus » általános iskolai tanár (MA) » osztályfőnök » gyermekszínjátszás – Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola Nyíregyháza » tehetséggondozás » rendszerszemléletű személyiségfejlesztés » gyermekkórus » drámapedagógiai eljárások alkalmazása a köznevelésben » improvizációs versenyek játékmestere » innováció » tudásmegosztás
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
A megőrülés folyamatát az a tudatállapot-változás jelzi, amelyet a 3 pillérversszak ban érhetünk tetten: 1. versszak, amelyben megsejtjük a bűn tényét a "véres" jelző és a lepedőmosás miatt. Feltételezzük, hogy Ágnes asszony azért akarja kimosni a lepedőt, hogy ne legyen ellene bizonyíték, azaz el akarja titkolni a bűntényt. A refrén Istenhez forduló, könyörgő gesztusa is bűnt sejtet. 20. versszak, amelyben Ágnes asszony újra lepedőt mos, de ez már egy okafogyott, értelmetlen, rögeszmés cselekvés, hiszen a lepedő rég tiszta. Ebből derül ki, hogy a hősnő megőrült. Arany a lelkében lejátszódó kóros folyamat végeredményét, az őrület végső állapotát mutatja be. 26. versszak, amelyben a kényszeres lepedőmosás, a rögeszmés cselekedet állapottá rögzül, végleges tébollyá válik. A vérfolt kimosásával Ágnes asszony a lelkiismeretén esett foltot próbálja eltüntetni, de erre semmi reménye nincs. A téboly, az őrület állapota állandósul, a hősnő egész további életét meghatározza. Nézzük meg a verset részletesebben!
Az Ágnes asszony 26 ötsoros versszakból álló, népies stílusú, körkörös szerkesztésű lélektani ballada. Témája szerint egy olyan asszony tragédiáját mutatja be, aki felbujtotta a szeretőjét férje megölésére. A részletező elbeszélést hosszabb párbeszédek szakítják meg (ezekből derül ki Ágnes asszony bűne). A cím a főszereplő neve, témajelölő. A vers főbb motívumai az évszakok múlása és a véres lepedő. Nyelvi kifejezőeszközei: balladai homály, párbeszédek, hézagos, szaggatott előadásmód, alliteráció, refrén, felkiáltások, chiazmus (az azonos szerepű mondatrészek keresztben való, ellentétes sorrendű, de szimmetrikus elhelyezése). Az egyszólamú, spirális felépítésű költemény szerkezetileg 3 egységből áll. Az 1. egység (1-4. versszak) Ágnes asszonyt jeleníti meg, amint a patakban mos. Ennek a résznek az időtartama legfeljebb néhány óra lehet. Itt még csak sejthető valamiféle bűn a háttérben, illetve azt tudjuk meg, hogyan derült ki Ágnes asszony tette (ez a tett elkövetése utáni alaphelyzet).