Az ázsiai eredetű sárgadinnye gyümölcs és gyógynövény is egyben. Szülőhazája India, ahol már 4000 évvel korábban is termesztették. A sárgadinnye a görög társánál kevésbé kedvelt, ám tápanyagtartalma jelentősebb. A sárgadinnye Többféle fajtáját ismerjük. Héja lehet rücskös, sima, hálós és barázdás is, húsa pedig narancsszínű és zöldes árnyalatú. Ebből kifolyólag nemcsak nevük, hanem színük és tápanyagtartalmuk is megkülönbözteti őket egymástól. Bizonyos fajtái már június végén érnek, és a tenyészidő egészen szeptemberig elhúzódhat. Az érett sárgadinnyét kivilágosodott héjáról, a bibepont felöli végének puhaságáról, és ehhez kapcsolódó jellegzetes illatáról ismerhetjük meg. Tápértéke a következő tápanyagokban rejlik: kalcium, foszfor, vas, nátrium, kálium, magnézium, réz, cink és króm, A-vitamin, tiamin, folsav és C-vitamin. Gyógyhatását béta-karotin tartalmának köszönheti, ebből kifolyólag minden gyulladásos és lázas betegségre kiváló gyógyír. Ez utóbbi idején kellemesen hűsít, és javítja a közérzetet.
Az amerikai földrészre Kolumbusz második utazásával került. Napjaink jelentős sárgadinnyetermesztő országai az Egyesült Államok, Törökország és Irán. Élettani hatás A sárgadinnye szénhidrát és zsírtartalma alacsony, ám kiváló forrása az A-, B1-, B2-, B3-, B6-, B9- és C- vitaminoknak. Tartalmaz még vasat, kálciumot, foszfort. Helyreállítja a bőr egészségét. Csökkenti a szürkehályog kialakulásásnak esélyét. Védhet a tüdőt és szájüreget érintő rákbetegségek ellen. Ásványi káliumtartalma révén fenntartja a megfelelő vérnyomást, karbantartja a szívet. Gyorsítja a betegségek utáni felépülést, enyhíti az izomgörcsök tüneteit. Antioxidáns flavonoidjai (zeaxanthin és kriptoxanthin) csökkentik egyes rákbetegségek kialakulásának esélyét. Várandós anyáknak különösen hasznos, mert elősegíti a felesleges nátrium kiválasztását; ezáltal csökkenti a vizenyősödést. Gazdag béta-karotinban, az A-vitamin előanyagában. C-vitamin tartalma révén hatékonyan segíti a szervezet természetes védekezőrendszerét. Újra aktiválja a szabadgyökök semlegesítésében átalakult E-vitamint.
Ízesítéséhez használhatunk mentát. Bőrpuhító hatását külsőleg is használhatjuk: a belét pépesítés után keverjük el tojással és tejszínnel, majd kenjük fel arcunkra. Termesztési tanácsok A sárgadinnye terjedelmes indákat fejleszt. Fajtától függően egy-egy növény akár másfél-két négyzetmétert is elfoglal. Árnyékmentes, meleg, széltől védett helyet igényel. Hidegben növekedése megáll. Talaj tekintetében a semleges illetve az enyhén lúgos homok- vagy közepesen kötött talajok a legmegfelelőbbek. Szükség esetén az ültetőgödörbe juttassunk fahamut. Szaporítása palántázással történik. A palántát május közepén lehet kiültetni, de a talajt már a tél végén elő kell készítenünk. A tervezett dinnyeföldet ássuk fel, és forgassunk bele bőségesen lebomlott komposztot vagy állati trágyát. A szervesanyag nem csak táplálni fogja a dinnyét, de javítja a talaj vízgazdálkodását is. Általában egy kisebb halom tetejére ültetjük a palántát. Ültetés után fedjük be a palánták környékét szalmával, érett komposzttal, szénával.
A nyár másik nagy kedvenc gyümölcse a sárgadinnye. A sárgadinnye kellemes édes ízét a magas cukortartalmának köszönheti. Ezen kívül, bár nem számottevő, de található még benne rost, kalcium, kálium, magnézium és nátrium is. A sárgadinnye a görögdinnyéhez hasonlóan nem tekinthető gyógynövénynek.
A mulcsréteg megtartja a talaj nedvességét és megakadályozza a gyomok elszaporodását. A májusi fagyok ellen könnyű fóliával védhetjük. Ápolási munkái közé a rendszeres gyomlálás, illetve a mulcsréteg felújítása tartozik. Lehetőség szerint gyakran locsolgassuk erjesztett csalán- és zsurlólével. Ezzel elsősorban nem tápanyagot juttatunk a növénynek, hanem fokozzuk ellenállóképességét és védjük egyes állati kártevők (pl. levéltetű) ellen. Termesztése általában öntözést igényel. Hetente 1-2 alkalommal locsoljunk vizet a tövéhez. A félérett dinnyét óvatosan támasszuk alá – így óvjuk meg a rothadástól. Ekkor már nem szükséges locsolni, sőt a többletben kijuttatott víz kedvezőtlen hatású a gyümölcs ízére. Csak a teljesen érett dinnyét szedjük le, mert utóérésre már nem számíthatunk.
Végül azt is megtudjuk róluk a bibliai szövegből, hogy olyan bölcsek, olyan papok voltak, akik értettek a csillagászathoz. Semmi egyebet nem tudhatunk róluk! Így minden más, ami a bibliai híradáson kívül elterjedt személyükkel kapcsolatban az a legendák, az emberi fantázia szüleményei, mert nem tudjuk azokat tényekkel alátámasztani. A bölcsek személyével kapcsolatos legendák Két legendát kell megcáfolnunk személyüket illetően. Az egyik a számukat, a másik ehhez kapcsolódóan a nevüket érinti. (1) Hányan voltak valójában? Kik voltak a Napkeleti bölcsek? | 24.hu. Máté leírása egyszerűen bölcsekről beszél többes számban. Nem említi, hogy hányan voltak. Mégis elterjedt vélekedés, hogy három bölcsről van szó. Ennek alapja az általuk hozott háromféle ajándék: " Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. " (Máté 2, 11b) Kálvin feljegyez még egy Chrisostomos – Aranyszájú Szent János – egyházatya által lejegyzett számot, amely szerint tizenketten voltak a napkeletről érkező bölcsek. Az örmény-ortodox hagyomány pedig tizennégy bölcsről beszél.
Komoly feladatot jelentett számára az üveganyag beszerzése is. Az üvegablakok alján látható az eredeti és rekonstruált üvegablak felajánlóinak neve. Az, hogy Bráda Tibor rekonstruálta, és hogy Polyák János iparművész műhelyében készültek, az a Szent József üvegablakon látható. Az ablakrekonstrukciók 2001-2002-ben készültek. A "Háromkirályok, napkeleti bölcsek, Gáspár, Menyhért, Boldizsár: Jézus gyermekségtörténetében szereplő személyek, akik a betlehemi csillagot követve Keletről érkeztek Jeruzsálembe, hogy hódoljanak a zsidók született királya előtt (Mt 2, 1-16). " "a zsidók újszülött királyát keresték Jeruzsálemben, Heródes palotájában, aki meghagyta nekik, hogy majd visszatérve mondják el pontosan a Kisded tartózkodási helyét, hogy majd ő is leborulva imádhassa. Az itt kapott útbaigazítás után tovább haladtak a csillag vezetésével Betlehembe, ahol megtalálták Jézust, de álmot láttak, s nem tértek vissza Heródeshez….. Máté leírása egyszerűen bölcsekről beszél többes számban. Nem említi, hogy hányan voltak.
Mind a szír, mind az egyiptomi hagyomány nevei kétségtelenül tükröznek iráni hatást. A szír alakok mindegyike középperzsa hátterű és zoroasztriánus névadásra utal. Az Európában elterjedt neveknél pedig a Gáspár név lehet iráni, mely vagy az indo-párthus és Krisztus korában élt Gondopharész király nevét viseli vagy a Ganzabara, 1 kincstárnok' alakra megy vissza. Jézus születése középkori perzsa miniatúrán, XV. század A szír és egyiptomi hagyomány mellett megemlíthető az örmény és az etióp verzió is a Háromkirályok történetére. Az ősi etióp keresztény irodalomban Hor, Karszudan és Baszanater néven ismerik, miközben az örmények Kagpha, Badadakharida és Badadilma neveket hagytak ránk. Emellett létezik önálló kínai és középkori mongol keresztény hagyomány is, melyek természetesen a háromkirályok kínai és mongol eredetét hangsúlyozzák. Marco Polo jegyzi fel 1300 körül született útinaplójában, hogy a ma Irán középső részén fekvő Száve városában látta a Háromkirályok bebalzsamozott holttestét, a holttestek felett pedig négyszögű épület emelkedett.