Ha sikerül telepíteni a szárasságtűrő fákból kialakított zöld falat, az 7700 km-es hosszával és átlag 15 km-es szélességével a világ legnagyobb ember alkotta "építménye" lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) húzódna. A program teljes költsége meghaladja a 8 milliárd dollárt, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja azt. Ugyanis a Nagy Zöld Fal nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan kezdeményezés, hanem elősegítheti a térségben a béke megteremtését is. A projekt olyan országok között valósul meg, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus, és háború dúlt. Megállíthatná a népvándorlást a rengeteg fa telepítése Többnyire a szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de a zöld falba zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. A fák árnyékot adnak, csökkentik talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, így a kutak újra megtelhetnek vízzel. A gigaprojekt, vele a faültetések, számtalan afrikai család utolsó reménye lehet az életben maradásra és a megélhetésre.
Hiszen azok az elvándorolók akik nem a környék nagyvárosait veszik célba, nagyrészt Európa felé indulnak majd el — azt a mértékű migrációs nyomást pedig aligha bírja majd el az öreg kontinens. Nagy Zöld Semmi? Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy az elmúlt közel 14 év alatt, miért nem történtek a látványos előrelépések a projektben a fenti részeredményeken túl. A válasz összetett, hiszen azt nem lehetne állítani, hogy nem történt semmi, millió és millió fát ültettek már el, azonban az eddig telepített állomány 80%-ka szinte azonnal ki is pusztult. Csemeték milliói pusztultak el, mert nem gondoskodtak róluk megfelelően Ha az összes fa, amelyet az 1980-as évek óta a Szaharában ültettek, túlélt volna, ma úgy nézne ki a táj, mint Amazónia. – mondta Chris Reij, a World Resources Institute szakértője Korábban a szakértelem hiánya is kézzelfogható volt. Olyan fákat ültettek melyek kevésbé állnak ellen a forróságnak, vagy épp több gondoskodást igényeltek volna, erről viszont nem állt rendelkezésre megfelelő információ, nem voltak a helyieknek szaktudása.
[5] Az 1980-as években egyre népszerűbbé vált egy "zöld fal", egy a kontinenst átölelő projekt ötlete, ami 2007 -ben az Afrikai Unió vezetése alatt a mozgalom megalakulásához vezetett. Az eredeti 11 résztvevő állam mára egy 20-tagú csoporttá bővült. [5] A fal megvalósításában az első nagy lépést egy összehangolt stratégia létrehozása jelentette, amire építve 2011 szeptemberében az Afrikai Unió 1. 75 millió eurót mozgósított. A stratégia a következő célokat fogalmazta meg: [6] Afrika száraz területein élők életkörülményeinek a javítása és kitettségük csökkentése az éghajlatváltozás, az éghajlat ingadozása és a szárazsággal szemben Ökoszisztémák állapotának, egészségének és ellenállóképességének javítása Afrika száraz zónáiban Nemzeti és nemzetközi felek közötti partneri kapcsolatok kiépítése, hogy ezzel elősegítsék a projekthez szükséges eszközök mozgósítását. Külső hivatkozások [ szerkesztés] A kezdeményezés hivatalos honlapja A kezdeményezés bemutatása a FAO-nál Kapcsolódó dokumentumok a FAO-nál Források [ szerkesztés] ↑ Great Green Wall - 2030 Ambition.
Ez az általános jogszabály az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr. ) amely általános jelleggel határozza meg azokat az alapokat amelyeket a közigazgatási eljárásokban követni kell. Ezekben az eljárásokban az ügyfelek alapvető érdeke, hogy érvényesüljenek a jogaik. A közigazgatási szerveknek pedig, hogy az egyes ügyekben az eljárási szabályok betartása mellett hozzanak döntést. Fontos tudni azt is, hogy bármilyen eljárásról is legyen szó, az ügyfelet jogok illetik meg, de kötelezettségek is terhelik. Igaz ez a hatóságokra is. Határozataik ugyanis nemcsak fellebbezéssel, hanem végső esetben a Bíróság előtt is megtámadhatók. Ezekre az ügyekre a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp. ) előírásai irányadók. Figyelemmel arra, hogy a közigazgatás működésének szabályozása mennyire összetett, gyakran még azt is nehéz eldönteni, hogy egy adott ügytípusban mely jogszabályok rendelkezései a dominánsak és irányadók. Ezért mindenképpen javaslom, hogy vitás esetekben vegye igénybe ügyvéd közreműködését.
A rendkívüli helyzet időszaka alatt igény szerint online és telefonon is biztosítunk konzultációkat folyamatosan. Részletekért hívjon! Közigazgatási jog Fellebbezés Közigazgatási per A jogorvoslat a közigazgatási eljárásban – fellebbezés A jogorvoslathoz való jog az ügyfél alapvető joga. A közigazgatási hatósági eljárás és a hozott döntések jogszerűsége és szakszerűsége alkotmányos követelmény. Jogorvoslathoz való jog A hatóság határozata ellen minden esetben önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások: a fellebbezési eljárás, a közigazgatási per. Hivatalból induló jogorvoslati eljárások: a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében, a felügyeleti eljárás, az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.
Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz. Bizonyos ügyeket soron kívül kell elintézni, ha – a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja, – életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, – a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy – a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges. Ha a hatóság határidőben nem hoz függő hatályú döntést, az ügyintézési határidőt túllépi – és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye -, vagy az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi, az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. Tanú a közigazgatási eljárásban Az Ákr. szerint, ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le.
Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges. Ha jogi személy vagy egyéb szervezet szervezeti képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a törvényes képviselő a hatóság felhívására nem közli, a felhívott törvényes képviselő, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet eljárási bírsággal sújtható. Ebben az esetben az elővezetést a felhívott törvényes képviselővel szemben is alkalmazni lehet. A vallomástételi kötelezettség A tanúként idézett személy – a törvényben meghatározott kivétellel – köteles tanúvallomást tenni. A közigazgatási eljárásban közreműködő tanú igazmondási kötelezettsége nem az eljárási törvény, hanem a Btk. rendelkezéseiből fakad. A Btk. az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények körében rendeli büntetni a hamis tanúzást, amikor kimondja, hogy a tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
Az Országgyűlés 2016. december 16-i ülésnapján elfogadta – a Ket. -et felváltó – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr. ). A másik új eljárási kódex, a közigazgatási perrendtartás (Kp. ) végleges elfogadása pedig 2017. február 21-én történt meg. A két törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba. Kiadónk 2017. szeptember 21-én jelentette meg a kommentár új, negyedik kiadását. A szerzői csapat gerincét a hagyományokhoz hűen most is a Kúria jelentős ítélkezési tapasztalattal és elméleti szakértelemmel egyaránt rendelkező közigazgatási bírái alkotják (köztük a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője), kiegészülve más közigazgatási szakemberekkel (az IM főosztályvezetőjével, az NMHH jogi igazgatójával, egy közigazgatási jogász alkotmánybíróval és egy egyetemi oktatóval). A kommentár 4. kiadásának 3. pótlapcsomagja (megjelenés: 2021. június 2. ) bemutatja a 2020. április 1-je és 2021. január 1-je közötti időintervallumban az Ákr. -t és a Kp. -t érintő módosításokat, a két eljárási kódexet közvetetten érintő más jogszabályok változásait, valamint a bírósági joggyakorlat alakulását.