Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy a mintegy 102 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára. Megjelent a világhírű amerikai influencer, Ben Shapiro műve magyar nyelven! Cikkünk a könyvről ide, további részletek és a megrendelés pedig ide kattintva érhető el. A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról. Felvi.hu ponthatárok. A koronavírus-járvány miatt egy év kihagyás után tartották meg a hivatalos ponthatárváró eseményt Budapesten. Ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szimbolikus gombnyomással hirdette ki a ponthatárokat. Rövid köszöntőjében Schanda Tamás és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke is azt hangsúlyozta, nehéz időszakon vannak túl a diákok, akik közül százezernél is többen döntöttek úgy, hogy továbbtanulnak.
Egészségtudományi alapképzési szakon is több mint 200 hallgató kezdheti meg állami ösztöndíjas tanulmányait. A felsőoktatásba bekerüléssel pótfelvételi eljárásban próbálkozók mintegy 70 százaléka, közel 6600 jelentkező sikerrel vette az akadályt. A felvettek harmada az idén először meghirdetett állami ösztöndíjas helyeken folytathatja tanulmányait. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium pótfelvételi eljárásban biztosított lehetőséget a továbbtanuláshoz azoknak a diákoknak, akiket nem vettek fel, vagy korábban nem adtak be jelentkezést. Az elmúlt évektől eltérően idén állami ösztöndíjas formában több képzési területen is be lehetett jutni az egyetemekre a pótfelvételi eljárás keretében. Augusztus 9-ig 9 556-an jelentkeztek pótfelvételi eljárásban egyetemre vagy főiskolára, közülük 6596-an kezdhetik meg szeptemberben felsőfokú tanulmányaikat. 2235 hallgató az eljárás eredményeként magyar állami ösztöndíjjal tanulhat tovább. Itt vannak a 2018-as felsőoktatási ponthatárok | 24.hu. Az állami ösztöndíjas képzések közül a legtöbb (615) hallgató a pedagógus képzési területre került be, a második a műszaki képzési terület 320 fővel.
Osztatlan tanári képzésre 1534-en jutottak be, míg programtervező informatikusnak 1448-an tanulhatnak alapképzésen. Általános orvos osztatlan képzésen 1125-en, míg gazdaságinformatikus alapszakon 1022-en kezdhetik meg a tanulmányaikat. A nemzetközi gazdálkodás alapképzésre 989-en, a gépészmérnöki alapszakra 971-en, a pszichológia alapszakra 955-en jutottak be. A helyszínen ismertetett adatok szerint a legmagasabb pontszámot, 472-őt a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére és az Eötvös Loránd Tudományegyetem osztatlan jogászképzésére kellett elérni. Ezt követi a Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzése (468 és 467). A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzése áll 466 ponttal, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzése követ (463). A felsőoktatási képzésekre jelentkezők a oldalon is ellenőrizhetik, hogy sikerült-e felvételt nyerniük.
Az Általános Orvostudományi Karra első helyen 1167-en szerettek volna bekerülni, ami 15 százalékkal több, mint a tavalyi jelentkezők száma és 6 százalékkal magasabb az elmúlt 5 év átlagánál, ami az egyetem orvosképzésének növekvő népszerűségét jelzi. Ezzel is összefüggésben nőtt a ponthatár, idén a sikeres felvételihez 441 pontra volt szükség az állami, és 460-ra az önköltséges képzésben, így összesen 381 főt vettek fel, akik közül hárman tanulnak majd önköltséges formában. Az Egészségügyi Közszolgálati Karon 119-en kezdhetik meg tanulmányaikat három szakon, az Egészségtudományi Karra 1224 hallgatót vettek fel, a Fogorvostudományi Karra 100-at, a Gyógyszerésztudományi Karon idén is maximális létszámmal, 150 hallgatóval indulhat el a félév. A Pető András Karon az eddigi 70 helyett 100 jövendőbeli konduktor kezdheti meg tanulmányait. Kiemelt kép: fiatalok a budapesti eredményvárón, Márton
A barnulás akkor következik be, amikor a napfény éri az ember bőrét, és a napfényben lévő ultraibolya sugárzás hatására a melanin, a bőr pigmentje elsötétül. Hány percet kell barnulnom kint? Körülbelül 15-30 perc mindkét oldalon attól függően, hogy mennyire világos a bőre, és milyen könnyen ég. Meddig maradjak kint, ha könnyen megégek? Korlátozza a napsugárzást 15 vagy 30 percre, mielőtt árnyékba menne; később bármikor visszatérhet a napozásra, miután a bőrének volt ideje helyreállni. Milyen a jó szoláriumozási ütemterv? A legtöbb beltéri barnító szakember azt ajánlja Heti 3 szoláriumozás a barnulás kialakulásáig, majd ezt követően hetente 2 a barnaság megőrzése érdekében. Európai Rákellenes Kódex - Mi az UV-index?. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságának (FDA) előírásai megtiltják, hogy egy napon belül 1-nél több szoláriumot végezzenek. Kerülje a túlexponálást. A leégés barnulássá változik? A leégésből barnulás lesz? Miután meggyógyultál a leégésből, az érintett terület a szokásosnál barnább lehet, de a barnulás csak egy újabb formája az ultraibolya sugárzás okozta bőrkárosodásnak.
Most már visszavonhatatlanul megjött a nyár és ezzel az erős napsugarak, amelyek sokakat napozásra csábítanak. A védelem azonban már ilyenkor is elengedhetetlen. A témában felmerülő kérdésekre dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical bőrgyógyász-kozmetológusa válaszol. 12 kérdés a napvédelemről 1. Mi az UVA és UVB sugárzás közti különbség? A napfény mintegy 50 százaléka látható fényből, 45 százaléka infravörös sugárzásból, ás 5 százaléka ultraviola (UV) sugárzásból áll. Ez utóbbi szintén három részre osztható: UVA-ra, UVB-re és UVC-re. Az alacsony hullámhosszú UVC-sugarak legnagyobb részét kiszűri a földfelszínt körülvevő ózonréteg. Álláshirdetések. Az UVA-sugarak hullámhossza a legnagyobb, e sugárzás hatol a legmélyebbre a bőrben. Az UVA-sugaraktól nem égünk le, de hosszú távon ez felelős a bőr öregedéséért és bizonyítottan szerepet játszik a legrosszabb indulatú bőrdaganat, a melanoma kialakulásában is. A bőr barnaságáról és a leégésről is az UVB sugarak gondoskodnak, amelyek szintén hozzájárulnak a bőrrák kifejlődéséhez.
Minél nagyobb tengerszint feletti magasságban nyaralunk, annál erősebb UVB-sugárzásnak vagyunk kitéve. 2. Mit jelentenek a napozószereken olvasható SPF vagy UVA-faktor kifejezések? Az SPF a Sun Protection Factor rövidítése, vagyis a fényvédőfaktorra utal. Az UVA-faktor az UVA-sugárzás elleni védelem erősségét jelenti. A fényvédőfaktor melletti szám arra utal, hogy hányszorosan több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával. Ha például fényvédő krém nélkül 3 perc alatt leégünk, akkor egy 30 faktoros fényvédő krémmel ez az idő 30×3 percre, azaz kb. 90 percre tolódik ki. 3. Kinek milyen faktorszám ajánlott? Az 1. bőrtípusba tartoznak a vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte sohasem barnulnak le. A 2. típus először leég, majd lebarnul, a 3. típus már ehhez képest jól barnul. A 4. Uv index jelentése magyarul. típus szinte sohasem ég le, míg az 5. típusba az észak-afrikai, az ázsiai és a mediterrán térségek lakói sorolhatók, a 6. típus a fekete bőrűeké. A gyerekek bőrszínüktől függetlenül és az 1. típusba tartozók válasszanak minimum 40-es faktorszámú fényvédőt.
A talajra érkező kis mennyiség így is nagyon fontos tényező bioszférára gyakorolt hatása miatt, ugyanis nagy energiájú sugárzásként erősen roncsolja az élő szervezeteket: bőr- és szemkárosodást okozhat, gyengíti az immunrendszert stb., de az élettelen anyagokra is káros. Emellett pozitív hatásai is vannak - ilyen legfőképp a D-vitamin képződése az emberi szervezetben. Uv index jelentése 6. A földfelszínre érkező UV-sugárzás erősségét a következő tényezők befolyásolják elsősorban: földrajzi szélesség, a csillagászati geometria (azaz, hogy melyik évszakban vagyunk), a sugárzás beesési szöge (amely tulajdonképp e két tényező következménye), az ózontartalom, az égbolt borultságának mértéke és az azt alkotó felhők fajtája. Ezeken túl, de jóval kisebb mértékben, a légkör szennyezőanyag-tartalma is szerepet játszik. A légköri ózon világszerte tapasztalt csökkenése ezért volt veszélyes az egész földi civilizáció (és ezzel együtt az egész bioszféra) számára, így az ózonkárosító anyagok ipari alkalmazásának csökkentése, majd leállítása a földi élet teljes pusztulásának megakadályozása érdekében történt.