Kovalens kötés: jellemzők, tulajdonságok és példák - Tudomány Tartalom: jellemzők Nem poláros kovalens kötés Poláris kovalens kötés Tulajdonságok Oktet szabály Rezonancia Aromásság Sigma link (σ) Kötvény pi (π) A kovalens kötések típusai Egyszerű link Dupla link Hármas kötés Példák Hivatkozások Az kovalens kötések egyfajta kötés az atomok között, amelyek molekulákat alkotnak az elektronpárok megosztása révén. Ezek a kötések, amelyek meglehetősen stabil egyensúlyt képviselnek az egyes fajok között, lehetővé teszik az atomok számára, hogy elérjék az elektronikus konfigurációjuk stabilitását. Ezek a kötések egyetlen, kettős vagy hármas változatban jönnek létre, és poláris és nem poláris karakterekkel rendelkeznek. Az atomok más fajokat vonzhatnak, ezáltal kémiai vegyületek képződhetnek. Ez az egyesülés különböző erőkkel fordulhat elő, gyenge vagy erős vonzerőt, ionos karaktereket vagy elektroncserét generálva. A kovalens kötéseket "erős" kötéseknek tekintik. A többi erős kötéssel (ionos kötéssel) ellentétben a kovalensek általában nem fémes atomokban fordulnak elő, és azokban, amelyek hasonló affinitással rendelkeznek az elektronokhoz (hasonló elektronegativitások), gyengékvé téve a kovalens kötéseket, és kevesebb energiára van szükségük a megszakadáshoz.
Ilyen például a CO-molekulában a harmadik kötés, amelyhez az elektronpár kizárólag oxigénatomtól származik. A kovalens kötés speciális esete a delokalizált kötés, amelyben a kötést létesítő elektronpár kettőnél több atomtörzs vonzása alatt áll. A kovalens kötés kialakulhat azonos atomok között. Az azonos atomok magja egyenlő erővel vonzzák a kötő elektronpárt, az ilyen kötés apoláris. Ha különböző atomok között jön létre kovalens kötés, akkor a két atommag nem egyforma erővel vonzza a kötő elektronpárt. Minél nagyobb a magban lévő protonok száma, és minél kisebb az atom sugara, annál erősebb vonzó hatást fejt ki az atom a kötő elektronpárral. Ebben az esetben a kötés mindig poláris. A különböző elektronnegativitású atomok között kialakuló kötést poláris kovalens kötésnek nevezzük. Ionos kötés Az ellentétes töltésű ionok között elektrosztatikus vonzás alakul ki. Pozitív és negatív töltésű ionokból (kation és anion) áll. Fémes kötés Ha sok fématom közel kerül egymáshoz, akkor azok vegyértékelektronjai a többi atom magjának vonzó hatására leszakadnak az atomokról, és utána valamennyi atomhoz tartoznak.
A megosztás révén ezeknek el kell érniük az elektronok veszteségét vagy nyereségét a fajok között. index 1 Jellemzők 1. 1 Nem poláros kovalens kötés 1. 2 Poláris kovalens kötés 2 Tulajdonságok 2. 1 Bájtszabály 2. 2 Rezonancia 2. 3 Aromásosság 3 Kovalens kötések típusai 3. 1 Egyszerű link 3. 2 Kettős kapcsolat 3. 3 Hármas kapcsolat 4 Példák 5 Referenciák jellemzői A kovalens kötéseket az elektronpárok kölcsönhatásában részt vevő valamennyi atom elektronegatív tulajdonsága befolyásolja; ha van egy atomja, amelynek elektronegativitása lényegesen nagyobb, mint a másik atom atomja, akkor egy poláris kovalens kötés jön létre.. Ha azonban mindkét atomnak hasonló elektronegatív tulajdonsága van, akkor nem poláris kovalens kötés jön létre. Ez azért történik, mert a legtöbb elektronegatív faj elektronjai jobban kapcsolódnak ehhez az atomhoz, mint a legkevesebb elektronegatív. Érdemes megjegyezni, hogy kovalens kötés nincs teljesen egyenlő, hacsak a két érintett atom azonos (és így ugyanaz az elektronegativitás).
A célcsoport meghatározása A nemzeti köznevelésről szóló törvény kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók csoportján belül meghatározza a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók csoportjait: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló; beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló. Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek/tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján az alábbi nyolc csoport valamelyikébe sorolható: mozgásszervi fogyatékos gyermek/tanuló; érzékszervi (látási, hallási) fogyatékos gyermek/tanuló; értelmi fogyatékos gyermek/tanuló; beszédfogyatékos gyermek/tanuló; halmozottan fogyatékos gyermek/tanuló; autizmus spektrumzavarral küzdő gyermek/tanuló; egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek/tanuló; magatartásszabályozási zavarral küzdő gyermek/tanuló. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermek/tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek/tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. A gondozónő több elemből álló habilitációs munkát végez: - gondoz - napirendbe illesztve végzi az egyéni és csoportos foglalkozásokat a gyógypedagógus irányítása alapján. A korai fejlesztés és gondozás, egyéni foglalkozás, illetőleg - legfeljebb 3 - 5 gyermekből álló - csoportfoglalkozás keretében valósítható meg. Egyéni foglalkozás esetén a gyermek - 0 - 3 éves kora között legalább heti 2 órát - 3 - 5 éves kora között legalább heti 4 órát Gyógypedagógus felméri, és írásban rögzíti a gyermek fejlettségi szintjét A látottak alapján részletes, írásbeli tervet készít, a fejlődés területeit külön - külön számba véve. A fejlesztési terv fő törekvéseit és az oda vezető apró lépéseket is a fejlesztőpedagógus megbeszéli a gyermek gondozónőjével. Amit szükséges, b emutatja a gyakorlatban. Utazó gyógypedagógus esetén a gondozónő a megbeszéltek szerint a napi gyakorlatban végzi a fejlesztést.
A sajátos nevelési igényű tanuló számára engedélyezhető a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást biztosító egyéni előrehaladású nevelési-oktatási forma. A jogszabály a különleges bánásmódra jogosultak körébe bevonja azokat a gyermekeket/tanulókat is, akik beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdenek – ők fejlesztő foglalkozásra jogosultak. A fejlesztő foglalkozás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.
A fogyatékossággal élők mellett ide tartoznak a tanulási nehézséggel, magatartászavarral küzdők illetve a kivételes képességű tanulók. A sajátos nevelési igény nem orvosi vagy pszichológiai értelemben vett diagnózis, hanem az oktatás területén való többletjogosultságok biztosítása érdekében bevezetett iskoláztatási kategória. SNI gyermekek fejlesztéséhez ajánlott játékok A törvényi szabályozás főbb változásai Az SNI törvényi szabályozása az 1990-es évek óta többször is pontosításra került, többek között maguk a jogszabályok által előidézett nem kívánt következmények miatt. Az 1993-as köznevelési törvényben hangsúlyt kapott a fogyatékos gyermekek differenciált, képességeikhez igazodó nevelése-oktatása, majd a törvény módosításai 1996-ban és 1999-ben további jogokat biztosítottak a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekeknek. A sajátos nevelési igény (SNI) fogalmát azonban csak a köznevelési törvény 2003-as módosítása óta kezdik használni, az oktatás területén is szakítva a pejoratívvá vált "fogyatékos" kifejezéssel.
Komlói Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium 7300 Komló, Tompa M. u. 14. +36 72 794 158 tanulható részszakma: bolti előkészítő élelmiszer-eladó falusi vendéglátó szakácssegéd Komlói Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium Pécsváradi Tagintézménye 7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos utca 4. +36 72 566 615 parkgondozó Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 7700 Mohács, Kórház u. 1-3. +36 69 322 133 húskészítmény gyártó kerti munkás állatgondozó sütőipari és gyorspékségi munkás textiltermék-összeállító számítógépes adatrögzítő Pécsi József Nádor Gimnázium, Szakiskola, Technikum és Szakképző Iskola 7632 Pécs, Melinda utca 23. +36 72 410 596 élelmiszer eladó cukrászsegéd Baranya Megyei SZC Angster József Szakképző Iskola és Szakiskola és Petőfi Sándor Utcai Telephelye 7623 Pécs, Petőfi Sándor utca 72.