Az Alkotmánybíróság (Ab) formai okból visszautasította a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló kormányrendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. A támadott jogszabály szerint a munkáltató elrendelheti, hogy foglalkoztatottja meghatározott időn belül vegye fel a koronavírus elleni védőoltást, ha pedig ez nem történik meg, akkor fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, továbbá egy év elteltével felmentéssel vagy felmondással azonnal megszüntetheti a munkavállaló jogviszonyát. A rendelet ellen mintegy húsz indítványozó fordult az Ab-hoz, amely az indítványokat egy eljárásban bírálta el - olvasható a testület pénteken kiadott közleményében. Az Ab szerint nem alkotmányellenes a rendelet, amely által a munkáltatók kötelezővé tehetik a COVID-19 elleni védőoltást foglalkoztatottjaik számára. Fotó: Getty Images Kritikák az oltások kötelezővé tételével szemben Az indítványozók a többi között azzal érveltek, hogy az alapvető jogok veszélyhelyzeti korlátozásánál is meg kell felelni annak az alaptörvényi feltételnek, hogy alapjogot korlátozni csak szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan lehet.
A védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrányok viszont olyan súlyos anyagi és erkölcsi következményekkel járnak, amelyek nincsenek arányban a pandémia visszaszorításának céljával. Továbbá szerintük a szabályozás azzal, hogy az oltást a munkáltató intézkedésén keresztül gyakorlatilag kötelezővé teszi, sérti a testi és lelki integritáshoz való jogot. Az indítványozók aggályosnak tartották azt is, hogy az oltatlanok között hátrányt szenved az, akinek munkáltatója a védőoltás felvételét más munkáltatóktól eltérően kötelezővé teszi, jóllehet a munkáltatóknak nincs képesítésük az oltás szükségességének megállapítására. Az alkotmányjogi panaszok szerint a kormányrendelet sérti a többi között az önrendelkezéshez, az emberi méltósághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jogot. Az Ab nem fogadta be a panaszokat Az Ab az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata során megállapította, hogy a kifogásolt jogszabály az indítványozókra, tehát a munkavállalókra közvetlenül nem hatályosul, csak a munkáltató mérlegelésen alapuló intézkedése révén.
Európában egyelőre egyetlen országban, Ausztriában vezették be a Covid-19 elleni általános oltási kötelezettséget, de március elején ott is felfüggesztették, egyelőre három hónapra. A döntést azzal indokolták, hogy az uralkodó vírusváltozat, az omikron variáns többnyire enyhe lefolyású betegséget okoz, amelynek gyógyításához nincs szükség kórházi kezelésre, ezért nincs is veszélyben az egészségügyi rendszer teljesítőképessége, holott az oltási kötelezettség éppen a rendszer túlterhelődésének megelőzésére szolgálna.
A munkáltató döntése pedig nem lehet önkényes: elsősorban az adott munkahelyen dolgozók biztonságát kell szem előtt tartania, és az egészség megóvása érdekében köteles figyelembe venni a munkahely és a munkakör sajátosságait is. A kormányrendelet pusztán az oltás kötelező elrendelésének és a jogkövetkezmények alkalmazásának a lehetőségét teremti meg - írták. Az Ab rámutatott arra is, hogy a munkáltató döntéseivel szemben - ha az szabályt sért - a munkavállaló az általános munkajogi szabályok szerint érvényesítheti igényét. A munkáltató mérlegeléssel meghozott intézkedésével szemben van jogorvoslati lehetősége a munkavállalónak: munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság jogerős döntésével szemben alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Ab-hoz. Jelen ügyben azonban az indítványozók nem merítették ki a jogorvoslati lehetőségeiket, hanem közvetlenül támadták alkotmányjogi panasszal a sérelmezett jogszabályt. Az alkotmányjogi panaszok ezért az Ab szerint nem feleltek meg a befogadhatóság törvényi feltételeinek, így azokat visszautasította.
Elmondta, hogy ő viszont inkább a teljes könnyítés felé venné az irányt, mint ahogy Dániában és Franciaországban is lazítanak már a korlátozásokon. Nehéz dönteni, mert bizonyos országokban – Ausztria, kötelező oltás – szigorítanak, máshol pedig a teljes könnyítés felé vonulnak. Én úgy gondolom, hogy az omikron miatt a teljes könnyítés felé kell vonulni – mondta. Hozzátette, hogy szerinte nem kell szigorítani, nem tartja jó döntésnek, hogy kötelező oltást vetnek be akkor, amikor egyre enyhébb és enyhébb variációk jönnek. Én is úgy gondolom, hogy ezzel együtt kell élnünk, Nem hiszem, hogy a következő hullámokban bármilyen komoly szigorításokat kell hoznunk.
2022. február 18., péntek 17:32:00 / MTI Nem volt megfelelő az alkotmányjogi panasz. Az Alkotmánybíróság (Ab) formai okból visszautasította a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló kormányrendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat – közölte a testület a honlapján pénteken. A támadott jogszabály szerint a munkáltató elrendelheti, hogy foglalkoztatottja meghatározott időn belül vegye fel a koronavírus elleni védőoltást, ha pedig ez nem történik meg, akkor fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, továbbá egy év elteltével felmentéssel vagy felmondással azonnal megszüntetheti a munkavállaló jogviszonyát. A rendelet ellen mintegy húsz indítványozó fordult az Ab-hoz, amely az indítványokat egy eljárásban bírálta el. Az indítványozók a többi között azzal érveltek, hogy az alapvető jogok veszélyhelyzeti korlátozásánál is meg kell felelni annak az alaptörvényi feltételnek, alapjogot korlátozni csak szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan lehet.
2019. október 29. 2019. november 5. kedd 18. 00 Veszteségeink és visszatérés az élethez Szeged - Katolikus Ház (Dugonics tér 12. ) Előadó: Dr. Sarungi Emőke gyermek- és felnőttpszichiáter, gyászfeldolgozás specialista Ajánló: Életünk során gyakori, hogy időnként elveszítünk egy számunkra jelentős személyt vagy dolgot. Lehet, hogy egy szerettünk halála az ok, lehet egy szakítás, válás vagy egy fontos kapcsolatban történt bizalomvesztés, de ugyanígy a költözés, a munkahely vagy az egészségi állapotunk tartós megváltozása is veszteség, amelyek után gyászfolyamat indul el. A gyász természetes és normális érzelmi reakció, amely akkor következik be, ha az életünk visszavonhatatlanul megváltozik egy ilyen veszteség után. Hogyan tudunk alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz? Mi a gyász és mi a gyászfeldolgozás? Milyen testi és lelki következményei lehetnek a feldolgozatlan veszteségeknek? Videók. Mit mondjunk és mit ne mondjunk, ha egy gyászoló felnőttel vagy gyermekkel beszélgetünk? Az előadás ingyenes.
Hogyan működik a Gyászfeldolgozás Módszer®? Mi teszi azt hatékonnyá? John W. James és Russell Friedman 40 éve fejlesztették ki ezt a gyász- és veszteségfeldolgozó módszert, saját gyászélményeik kapcsán. A módszer fő mozzanata az aktív cselekvővé válás. Ami megtörtént, azon már nem tudunk változtatni. Dr. Sarungi Emőke felnőtt-, és gyermekpszichiáter, egyetemi oktató, pszichoterapeuta, Gyászfeldolgozás Módszer® Specialista. Amit befolyásolni tudunk, az a feldolgozatlan veszteségre adott érzelmi reakciónk. Ha felelősséget vállalunk a történtekre adott saját érzelmi reakciónkért, ez már elég lehet ahhoz, hogy a módszer segítségével megváltoztassuk azt. A módszer tehát nem más, mint egy önsegítő cselekvésprogram, amelyet a kézikönyv gyakorlatai által, a szerzők utasításait betartva, két ember a kölcsönösség jegyében elvégezhet. „Minden gyász és minden kapcsolat egyedi” – interjú Dr. Sarungi Emőkével - Mindset Pszichológia. A módszer továbbadását, tanítását viszont csak a gyászfeldolgozás módszer specialisták végezhetik. T öbb elméletet is olvashatnak azok, akik a gyász szakaszaira keresnek rá.
"A veszteség élménye közös, de a gyász egyedi" – Az elmúlt év veszteségeiről a Gyászfeldolgozás Módszer vezetőivel beszélgettünk Pontosan egy évvel ezelőtt, 2020. március 13-án este jelentették be azokat a járványhelyzettel összefüggésben kihirdetett intézkedéseket, amelyek egyszer és mindenkorra megváltoztatták az életünket és a gondolkodásunkat. Az ismeretlen helyzet eleinte valamiféle euforikus hangulattal párosult, mindenki kereste a helyét a bezártságban, az "új életünkben". Dr. Sarungi Emőke | SZTE Pszichológiai Intézet. Voltak, akik elkeseredtek, míg mások kimondottan örültek, vagy legalábbis bizakodtak az akkor… bővebben
Már szinte semmi esélyt nem adunk arra, hogy megöleljük egymást, mert például a gyászolók gyakran nem kérik a részvétnyilvánítást. Az a világ, amelyben élünk, ránk erőlteti, hogy mindig erősek és szépek legyünk. Sajnos ma már sok filmben nem sírnak és nem kiabálnak, hanem elfojtanak. Pedig, ha őszinték lennénk egymás (és önmagunk) előtt, nem ezt tennénk: megindulna az érzelmi kommunikáció, és megkezdődne a feldolgozás. Vagyis magunkkal szembeni őszinteséggel és a másokkal közösen megélt őszinte érzelmi kommunikációval sokat segíthetünk traumáink enyhítésében, feldolgozásában. A Gyászfeldolgozás Módszer specialistái abban segítenek, hogy az érintett megismerje a gyász valódi természetét, feltérképezze saját veszteségcsomagját, és egy cselekvésprogram feladatain keresztül megtanulja az érzelmi őszinteséget. Ha az érintett elvégzi a feladatokat, megindul az érzelmi kommunikáció, ami miatt a feldolgozatlanság előállt. Vannak ezen a módszeren kívül úgynevezett gyászcsoportok is, ahol a gyászoló magányossága csökkenthető, és a sorstársakkal kiépített kapcsolat is segíti a feldolgozást.
Kiállítások szervezésében való részvétel: Gyógyító képek – Vizuális pszichoterápiás kiállítás (Vizuális Pszichoterápiás Műhely)Pszichoterápiás Konferencia, Szeged, 2002. április 26. Gyógyító képek – Vizuális pszichoterápiás kiállítás (Vizuális Pszichoterápiás Műhely) Magyar Pszichiátriai Társaság XI. Vándorgyűlése, Szeged, 2004. január Alkotó utakon – Vizuális pszichoterápiás kiállítás paciensek és terapeuták alkotásaiból, Pszichoterápiás Konferencia, Szeged, 2006. április 7-8.
Mert ő hogy jön ahhoz, mikor a szomszéd éppen megözvegyült és ő akkor zavarba jön attól, hogy ő esetleg egy ilyen sokkal hétköznapibb dolgot gyászol... de ha zavarba vagyunk, és még be sem azonosítjuk, akkor ezek a veszteségek fölhalmozódnak, és halmozottan károsan hatnak az életünkre: akár a lelki, akár a testi egészségünkre; vagy akár a jelenben az öröm megélésére, vagy a boldogságra, vagy, hogy merünk-e újra, teljes szívből szeretni. Ezt sokan megfogalmazzák, hogy inkább csak úgy fél szívvel szeretek innentől, mert nem akarom, hogy újra fájjon. Vannak természetesen feldolgozott veszteségeink, és vannak fel nem dolgozott veszteségeink. Ha ezek a fel nem dolgozott veszteségek - mint egy ilyen energiavesztő háttérprogram - futnak, úgy, hogy be sem azonosítjuk őket, akkor szükségszerű és törvényszerű, hogy - ha nem is emlékszünk rá, vagy nem is jár minden nap a fejünkben, de - halmozódnak, halmozódnak és egyszer csak beszakad a jég, vagy úgy is szoktunk fogalmazni, hogy túlcsurran a pohár, vagy egyszer csak így egyszerre mindent elkezdünk gyászolni.