2015. július 16. 21:07 Méltósággal viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után életének 65. évében csütörtökön elhunyt Ferenczi Krisztina színésznő, író, újságíró. Temetéséről később intézkednek. Az Orbán-bányákról írt sorozatáért az egykori Magyar Hírlap munkatársai 2001-ben az Év újságírójává választották. Ferenczi Krisztina 1950. december 9-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a debreceni Csokonai Színházban kezdte színészi pályáját. Később játszott a Radnóti Miklós Színpadon, a József Attila Színházban, Pécsen, Békéscsabán, Szegeden. Eközben elvégezte az ELTE magyar szakát is. Fordulópontot hozott a pályáján, hogy 1990-ben a szegedi színháztól elbocsátották Ruszt József művészeti vezetőt és munkatársait. Ferenczi még eljátszotta ott Anna Karenina szerepét, majd ő is távozott. Szabadfoglalkozású színésznő lett, közben könyvet írt 1989-ben elhunyt férje, Tímár Béla színművész és rendező emlékére. Beiratkozott a Magyar Hírlap újságíró-iskolájába, a Nyilvánosság Klub tagja lett.
Méltósággal viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után életének 65. évében csütörtökön elhunyt Ferenczi Krisztina színésznő, író, újságíró; temetéséről később intézkednek. Méltósággal viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után életének 65. évében csütörtökön elhunyt Ferenczi Krisztina színésznő, író, újságíró; temetéséről később intézkednek – tájékoztatta a család az MTI-t. Nekrológjában felidézték: Ferenczi Krisztina a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a debreceni Csokonai Színházban kezdett dolgozni, szerepelt a Radnóti Miklós Színpadon és a József Attila Színház társulatában, Pécsen, Békéscsabán, illetve Szegeden, miközben elvégezte az ELTE magyar szakát. Miután 1990-ben távozott a szegedi színháztól, elvégezte a Magyar Hírlap újságíró-iskoláját, Soros-ösztöndíjjal megírta az 1994-ben megjelent Előjáték a sajtószabadsághoz című kötetét. Oknyomozó újságíróként dolgozott, publicisztikái, tényfeltáró riportjai, könyvei jelentek meg. Az Orbán-bányákról írt sorozatáért az egykori Magyar Hírlap munkatársai 2001-ben az Év újságírójává választották.
Frissítve: 2021 máj 22. Ferenczi Krisztina, író és oknyomozó riporter Most bezzeg mindenki búcsúzik tőle. Pedig akkor kellett volna figyelni rá, amikor a színpadon, a kamera előtt állt; amikor magára maradt összes bánatával, családi tragédiák súlyával, majd sorra jelentek meg leleplező írásai a hatalmi korrupcióról Felcsúton. Utóbbiakra jobban emlékszik a jelen. Azt írják: ő az utolsó nagy oknyomozó újságíró, aki a végtelenségbe nyúlva volt képes belebonyolódni bármilyen témába, és az sem zavarta, ha csak kevesen értették, miért megy újra és újra előre. Mindig tovább. Pedig hiába írta meg a politika és a vagyonok barátságának természetrajzát, hiába mutatott rá a magyar nepotista politika működésének lényegére, csak kevesen vették észre, hogy az írások sokkal többről szólnak, mint a bíróság elé szinte soha el nem jutó vagy elhalasztott ügyek sorozatáról. A kordokumentumok ugyanis olyanok, mint egy társadalmi dráma jelenetei. És ez nem csak Magyarország, de Kriszta életének drámája is: feldolgozta, színpadra vitte, bemutatta a politikai elit bűneit – majd megtapsolták.
Éppen ezért nem búcsúzni kell tőle, hanem emlékezni rá. Elővenni munkáit, beleolvasni és felolvasni belőlük. Újra és újra. Mindig tovább.
Dolgozott a Népszavának, állandó szerzője volt a Népszabadságnak. 2006-ban jelent meg Szüret – Az Orbán-vagyonok nyomában című könyve, majd 2014-ben A Narancsbőr című kötete. Idén a Szüretet újra kiadták. Bejegyzés navigáció
Újságíróként leginkább az oknyomozás területén alkotott rövid ideig a Blikknél, majd a Magyar Hírlapnál, a Népszavánál és a Népszabadságnál. Az Orbán-bányákról írt tényfeltáró cikksorozatáért a Magyar Hírlap régi munkatársai 2001-ben az Év újságírójává választották. [7] Átment a Népszavához, itt 2006-ban mondott fel. [7] [9] 2006-ban jelent meg Szüret - Az Orbán-vagyonok nyomában című könyve. [7] Saját önmeghatározása szerint "baloldali liberális demokrata" világnézetű. [9] 2007 és 2008 között pályáját megszakítva egy budapesti ingatlanértékesítő cég munkatársa volt. [7] 2008-tól szabadúszó oknyomozó újságíró, az Átlátszó -n és a Népszabadságban publikált. Korábbi összegző oknyomozó könyvének, a Szüretnek (2006) a folytatásaként 2014-ben jelent meg a Narancsbőr - Az Orbán-vagyonok nyomában című tényfeltáró könyve, melyben folytatja Orbán Viktor és a hozzá közelállók vagyonosodásának vizsgálatát. 2015. július 16-án hunyt el hosszú betegség után, július 29-én kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben.
1916 novemberében, 86 éves korában meghalt Ferenc József, a Monarchia uralkodója. Helyére IV. Károly került, aki trónra lépése után a háborúból való kilépést szorgalmazta, de az antant a békejavaslatot elutasította. A német békeajánlatra is hasonló volt a válasz. A franciák és az angolok ekkorra már – az amerikai hadba lépés küszöbén – kezdték biztosra venni a győzelmüket. Az ellenféltől csak a teljes megadás volt számukra elfogadható. Az elhúzódó háború igen nagy terhet jelentett a hátországok számára is. A frontokon harcoló csapatok ellátása egyre nehezebbé vált. Megjelent a jegyrendszer, a nyomor, az éhezés. A boldog békeidők álomszerű messzeségnek tűntek. Mindenki a háború végét várta már, de az még messze volt. Az első világháború gyerekeknek 8. Száray Miklós: Történelem IV. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006. Galántai József: Az első világháború. Gondolat Kiadó, Budapest, 1988. A. J. P. Taylor: Az első világháború képes krónikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök friss bejelentése szerint kedden folytatódnak a tárgyalások az ukrán és az orosz delegáció között. Zelenszkij újabb videóbeszédében elmondta, hogy az ukrán delegáció jó munkát végzett a hétfői tárgyalások során. További részletekkel nem szolgált erről. Elmondta viszont, hogy hétfőn beszélt Naftali Bennett izraeli miniszterelnökkel a háború gyors megállítása és "a becsületes béke" elérésére irányuló erőfeszítések részeként. Bennett, aki közvetíteni akart a békés rendezés érdekében, hétfőn tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Evakuálás Mariupolból Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter közölte: Ankara tárgyal Moszkvával és Kijevvel annak érdekében, hogy biztosítsák az ostromlott Mariupol városában rekedt mintegy száz török állampolgár evakuálását. Több tucatnyi török és más török állampolgár egy mecsetben keresett menedéket az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban a bekerítő orosz támadás elől. Első világháborús válogatás - YouTube. A török védelmi minisztérium tisztviselői hozzátették: remélik, hogy az orosz hatóságok biztonsági intézkedései után hamarosan megkezdődik az evakuálás Mariupolból.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök friss bejelentése szerint kedden folytatódnak a tárgyalások az ukrán és az orosz delegáció között. Zelenszkij újabb videóbeszédében elmondta, hogy az ukrán delegáció jó munkát végzett a hétfői tárgyalások során. További részletekkel nem szolgált erről. Elmondta viszont, hogy hétfőn beszélt Naftali Bennett izraeli miniszterelnökkel a háború gyors megállítása és "a becsületes béke" elérésére irányuló erőfeszítések részeként. Bennett, aki közvetíteni akart a békés rendezés érdekében, hétfőn tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter közölte: Ankara tárgyal Moszkvával és Kijevvel annak érdekében, hogy biztosítsák az ostromlott Mariupol városában rekedt mintegy száz török állampolgár evakuálását. Több tucatnyi török és más török állampolgár egy mecsetben keresett menedéket az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban a bekerítő orosz támadás elől. UNICEF: Az ukrán gyerekek több mint fele kénytelen volt.... A török védelmi minisztérium tisztviselői hozzátették: remélik, hogy az orosz hatóságok biztonsági intézkedései után hamarosan megkezdődik az evakuálás Mariupolból.