SPORT 2016. november 29., 09:55, kedd Brazíliába repültek világbajnoki selejtezőre. További hírek SPORT 2022. április 8., 23:02, péntek Jászapáti Petra és az összetettben címvédő Liu Shaoang mindhárom távon sikerrel vette a selejtezőt. SPORT 2022. április 8., 21:52, péntek A ZTE 642 perc után kapott ismét gólt az NB I-ben. SPORT 2022. április 8., 21:32, péntek Az újbudai csapat hazai pályán kapott ki a Hannovertől. SPORT 2022. április 8., 21:02, péntek Brady Shaw a Salzburg elleni szombati és hétfői összecsapást kénytelen kihagyni. SPORT 2022. április 8., 20:22, péntek Margret Kratz szövetségi kapitány együttese magabiztosan győzött Feröer-szigetek ellen. SPORT 2022. április 8., 20:03, péntek Az amerikai bokszlegenda legközelebb egy dubaji felhőkarcoló tetején lép ringbe. SPORT 2022. április 8., 19:06, péntek A Sopron Basket edzője szerint most lehet picikét örülni, de ennek az eufóriának el kell tűnnie. SPORT 2022. április 8., 18:23, péntek A párbajtőröző 2-6-ról kapaszkodott vissza a fináléban.
A dobogósokat a Diósgyőri vár és a Zsolnay Kulturális Negyed követte. Ami a teljes kontinenst illeti, a kulturális úti célok között nem meglepő módon a párizsi Louvre és a londoni British Museum volt a leggyakoribb célállomás az útvonalkeresések között.
– Az emberek többsége nem elégedett azzal, ahogyan az állami ellátórendszerben foglalkoznak vele. Különösen a 18-35 évesek körében elsődleges, hogy megfelelő információt kapjanak a kezeléssel, betegséggel kapcsolatban – tette hozzá Kun Eszter, aki a kutatásokra hivatkozva elmondta: 2008 és 2015 között szignifikánsan romlott az állami egészségügy megítélése Magyarországon. Ebben közrejátszik a hálapénzrendszer is. A lakosság jelentős része fél attól, hogy boríték nélkül nem jut megfelelő ellátáshoz. 27% pedig úgy véli, a magán egészségügyben a betegjog is inkább érvényesül. A Szinapszis által végzett kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a válaszadók 70%-a hajlandó lenne a kötelező egészségügyi járulék mellett máshová is fizetni a magán egészségügyi ellátás érdekében. Ezen belül a többség hajlana arra, hogy csak minimumdíjat fizessen az állami zsebbe, viszont a szolgáltatásokat a magánellátásban vegye igénybe. Figyelem, megbízhatóság, gyorsaság A Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületét megalapító vállalatok 2016-ban több mint félmillió orvos-beteg találkozót és ötmilliónál is magasabb számú diagnosztikai vizsgálatot jegyeztek, s így saját maguk is tapasztalják, hogy évről évre egyre több páciens választja a magán ellátásban elérhető szolgáltatásokat.
Az itt dolgozó orvosok partnerként kezelik a betegeket, jut idejük a teljes körű tájékoztatásra, illetve a pontos dokumentációra, amely stabil pillére a magas minőségnek. Ahhoz, hogy mindez tökéletesen működjön a magán egészségügyben, és a páciens valóban a legmagasabb ár/érték arányú szolgáltatást kapja, az Egyesület tagjai szerint elengedhetetlen a magán egészségügyi szektor átláthatóságának fokozása és a működési szabályok betartása. Az Egyesület a betegbiztonság növelése mellett fő céljai közé sorolja a szektor kifehérítését. Ennek egyik első eszközeként Leitner György az online pénztárgépek bevezetésének mérlegelését javasolja a kormányzat számára a magán egészségügyi szolgáltatók körében, ezáltal látják lehetségesnek a nem az előírásokkal összhangban működő rendelők és orvosok jelenlétének megszűnését. A fair piaci verseny kialakítása kiemelten fontos mind a szolgáltatók, mind a betegek számára. Az újonnan létrejött szervezet mindezek elérése érdekében egy saját védjegyet hoz létre, amelyet a tisztességesen működő magánszolgáltatóknak kaphatnak meg és használhatnak.
Míg korábban a 15-20 ezer forintot kóstáltak a szakorvosi konzultációs díjak, ma már 25000, de akár a 30 ezer forintot meghaladó összeget is elkérhetnek ezért a szolgáltatásért a fővárosi magánellátók – mondta Leitner György, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke csütörtöki, online sajtótájékoztatóján, hozzátéve, az árnövekedés mértéke vidéken kisebb lehet. Már a koronavírus-járvány időszaka alatt is drágultak a szolgáltatások, amelyet az állami szférában történt béremelések is generáltak. További áremelkedésekkel is számol az elnök, ám hangsúlyozta: ezt leginkább kényszerűségből lépik meg a piaci szereplők. Félő ugyanis, hogy a magas összegek a kelleténél jobban szelektálhatják a betegkört. Az elmúlt öt évben a középosztály és az alsó középosztály is megjelent a magánszolgáltatóknál, ami így ma már nem a gazdagok kiváltsága. Egy újabb áremelés egyértelműen emelkedő korlátot jelent az egyes lakossági rétegek számára. Mindezek tükrében az áremelkedés mértéke Leitner György szerint minimális lehet, ami a keresletet nem korlátozza erőteljesen, de a szolgáltatók számára biztosítja a túlélést.
Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot költ el a lakosság számla nélküli privát egészségügyi szolgáltatásokra becslések szerint, országosan ez az összeg meghaladja a 100 milliárd forintot. Leitner György a közleményben kiemelte, céljuk, hogy segítsék a pácienseket a betegközpontú, a betegjogokat szem előtt tartó és a jogkövetően működő magán-egészségügyi intézmények kiválasztásában. Az egyesületet tavaly alapította az Affidea Diagnosztika, a Budai Egészségközpont, a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24, a Főnix-MED, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Róbert Károly Magánkórház, a Rózsakert Medical Center, a Synlab Hungary, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat. Felmérések szerint 2017-ben már a magyarok több mint 60 százaléka fordult magán egészségügyi szolgáltatóhoz egészségügyi problémájával. Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4, 5 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába, 3300 embernek biztosítanak munkahelyet.
A Há oldalain található információk, szolgáltatások tájékoztató jellegűek, nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon kezelőorvosához!