Harmadik hete, hogy az Eurostat heti halálozási adatait grafikonon ábrázoljuk, hogy kiderüljön, melyik megyékben a legrosszabb a helyzet. Bár a többlethalálozás nem köthető össze egyértelműen a koronavírus-járvánnyal, a 2020-as adatokat az előző öt év átlagához hasonlítva mégis képet kaphatunk arról, az ország mely területein követeli a legtöbb emberéletet a Covid-19 – valószínűtlen ugyanis, hogy csak úgy hirtelen többen kezdenek el meghalni bizonyos megyékben 2015-2019-hez képest. Első cikkünkben Karácsony Gergely Facebook-posztja nyomán a 37-50. heti időszakról számoltunk be, egy héttel ezelőtt, az 51. hétről szóló elemzésünkben már arról írtunk, Budapesten kevesebben haltak meg, mint korábban, most pedig az 52. heti értékeket néztük meg. Ez az időszak a december 21-i hetet öleli fel, azaz a karácsony körüli időszak tartozik bele. Interaktív grafikon: nem látszik a koronavírus hatása a magyar halálozási adatokon (frissítve: 2020. novemberétől sajnos már nagyon is látszik). Ábránk függőleges tengelyén a megyék, illetve Budapest látható, a vízszintesen pedig a hetek. Minél sötétebb egy cella, annál rosszabb halálozási érték tartozik hozzá.
Bár a szám javulást mutat, legalább annyira gyanús, mint az, amikor közel hétszázzal többen haltak meg magyarázat nélkül. Sorozatunkban minden héten megírjuk, miként alakult a 65 év felettiekre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal heti halálozási statisztikája és az milyen összhangban van a koronavírus-portálon szereplő adatokkal. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a KSH egyetlen adatfrissítéssel több mint négyszázzal növelte a halottak számát az általunk vizsgált időszakban, most pedig olyan dolog történt, ami a második hullám kezdete óta egyszer sem. Grafikonunkon a KSH heti halálozási adatai szerepelnek, amiket négy kategóriába osztunk fel: Feltüntetjük, hogy a 2015-2019 közötti időszakban átlagosan hányan haltak meg azon a héten. (Szürkészöld szín. Heti halálozási adatok tv. ) 2020-ban a Ratkó-gyerekek elérték a 65 éves kort, így több tízezerrel nőtt a korcsoport létszáma – ezt korrigáljuk. (Citromsárga szín. ) A megszámoljuk, hogy a vizsgált időszakban hány 65 éves vagy annál idősebb ember hunyt el a fertőzés következtében.
Melyik a rosszabb? Egyébként ezügyben ez a grafika szerintem elég pontos: lehet, hogy pont a védekezés miatt érezhetjük most úgy, hogy nem is volt komoly veszély. Érdemes lesz egyébként figyelni a jövőben is, hogy az elmaradt/elhalasztott kórházi kezelések illetve a járvány esetleges második hulláma vajon hogyan befolyásolja az év hátralevő részében, ezen az oldalon a jövőben is nyomon követhető lesz a folyamat, és a Twitteren is közzéteszem majd időnként.
(Narancsssárga szín. ) Így végül megkapjuk, hogy mennyivel haltak meg többen az előző évekhez képest. (Piros szín. ) Ha csak a piros sávokat nézzük a grafikonon, látszik, hogy a 46. héten érte el a csúcsát (673 ember halt meg például azért, mert bár koronavírusos volt, nem került bele a statisztikába vagy éppen nem tudták ellátni a betegségét a kórházak leterheltsége miatt), azóta ez a szám folyamatosan csökkent. Az év utolsó előtti hetére (december 14-e és 20-a között) ez az érték negatívba fordult, azaz ha nem lett volna a koronavírus, akkor még kevesebben is haltak volna meg, mint az előző években. Részletesen: 2015 és 2019 között átlagosan 2021-en haltak meg Magyarországon az 51. Karácsonykor Budapesten és Fejérben kevesebben, Békésben 70 százalékkal többen haltak meg, mint az előző években | 24.hu. héten. A korcsoport-létszám növekedése miatt ehhez hozzá kell adni 37-et (így járunk 2058-nál), és mivel 2020-ban a vizsgált időszakban 2785-en haltak meg a KSH szerint, így a különbség 727 fő. Viszont koronavírusban elhunyt 974 65 év feletti, így nemhogy növekmény látszott volna, még 247 fővel kevesebb halott is lett volna, ha nincs a Covid-19 és halálos szövődményei.
Ez egészen szerdáig volt így, mostantól már 2015-ig visszamenőleg láthatjuk a heti bontású számokat. A pontos helyzetértékelés így sem egyszerű, hiszen az adatok hétről hétre hullámoznak, ráadásul az influenzavírus tipikus szezonja az év eleje, így évről évre nagy különbségek alakulhatnak ki ugyanazon hét halálozási adatai között. Ezzel együtt annyit kijelenthetünk: a friss statisztika egyáltalán nem cáfolja a koronavírus hivatalos, alacsony halálozási esetszámait. Nálunk bő két hónap alatt 430 ember hunyt el koronavírus-fertőzés következtében, és amennyiben ez helytálló, akkor aligha kell megugrást látnunk, hiszen Magyarországon hetente átlagosan 2500-an halnak meg. Eddig egy Vecsés méretű város tűnt el a koronavírus miatt, ami embertelen és példátlan a szociológus szerint - EgészségKalauz. És az adatokban valóban nincs ugrás. Sőt, az elhunytak között a 65 évnél idősebbek aránya sem nőtt meg, tehát nálunk nem lehet érdemben több koronavírusos haláleset, mint amennyit a hivatalos számokból láthatunk. Egyébként hasonló a helyzet Bécsben is, a megszokotthoz képest ott sem nőtt a halálozások száma.
Az egyik pénztáros kiabálta át, hogy mikor megy műszakba, de nem ám, hogy a Coopba mikor, hanem ápolni mikor a kórházba. Felfogod ugye. És most a grafikonok (népesség változásra nem normalizáltam, egyébként 1%os fogyatkozás figyelhető meg a leírt 5 év alatt, ez annyit jelent, hogy a grafikonok is ennyit mozoghatnak 5 év összehasonlításakor. ) Különböző színek különböző évek, hogy mi melyik jobbra találod. Oszlopok magassága a heti halálozás. Vízszintes tengelyen az évek adott hetei. Jobbra a zöld kupac a 2020as év Covid általi számai. Balra az évek elején a kiemelkedő kupacok pedig az influenza hullám, ami már elkezdődik a megelőző évek végen bal oldalt. Van itt korccsoport halálozás is, ha az érdekel. 3 csoportba vontam össze a korosztályokat az átláthatóság kedvéért. Alsó sáv a 0-49eseket tükrözi, a középső az 50-69 és a legfelső 70-től felfelé. Az 50-69es korosztályban is megfigyelhető némi emelkedés 2020 vége felé. Ezek itt pedig összesített éves statisztikák. These are the cumulative yearly death statistics for Hungary Átlag, min és max a 2015-2019 évekből számolva.
Az első két légi győzelmét akkor szerezte, amikor még mindig tüzérségi irányító küldetéseket hajtott végre az FA (A) 25-ben. 1916. június 20-án lebuktatott egy ellenséges repülőgépet; 1916. július 11-én lelőtt egy ellenséges megfigyelő lufit. Pilótája ez utóbbi alkalommal a jövő ász Renatus Theiller volt, akinek 12 győzelme közül a másodikat nevezték el. Röviddel ezután leesés áldozata lett. október 23-án azonban Schmidt megkezdte a pilóta kiképzését. Mint pilóta és Staffelführer 1917 márciusában a porosz királyi Jasta 7-be került. Schmidt folytatta pályafutását, mint egy léggömb Buster, a forgatás egyik le mindkét 25. és június 27., 1917. 14 ejtőernyőst mentett meg a haláltól a hős magyar pilóta ~ Hír48 Csak, hogy tisztán láss! . Schmidt 1917. június 30-tól augusztus 19-ig vette át ideiglenesen a királyi bajor Jasta 32 parancsnokságát. Ebben az időszakban ötödik és hatodik győzelme miatt lerombolt egy Spadot és egy újabb léggömböt, ász lett. Ezt a parancsot azonban áthelyezték, mert nem volt bajor. Schmidt ezután 1917. augusztus 19. és október 18. között ideiglenesen vezette a porosz királyi Jasta 29 parancsnokságát.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Folyamatosan képezte magát, és barátja megfogalmazása szerint Ottónak a repülés nem munka, hanem életforma volt, hibátlanul vezetett, nagyon precíz volt. Forrás: Hirdetés Hozzászólások:
2019. szeptember 13., péntek Kategória: Bulvár Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés By Admin Dated 18:20 14 ejtőernyőst mentett meg a haláltól a hős magyar pilóta A szegedi származású, de Németországban dolgozó F. Ottó a zuhanás perceiben sem magára gondolt, hanem arra, hogy ne kaszálja el ernyős társait, és ne csapja telibe gépével a repülőbázis épületét. F ottó pilote.com. A manőver sikerült, de ő belehalt. T. T. Szerkeztőség Ha tetszik a bejegyzés ne felejtsd el megosztani, hogy mások is értesüljenek róla.
A szegedi származású, de Németországban dolgozó F. Ottó a zuhanás perceiben sem magára gondolt, hanem arra, hogy ne kaszálja el ernyős társait, és ne csapja telibe gépével a repülőbázis épületét. A manőver sikerült, de ő belehalt. Alább folytatódik a Bors cikke. A család, a barátok és a repülőstársadalom is egy emberként gyászolja F. Ottót. A 31 éves repülővezető-oktató szerdán csapódott a földbe a gépével Németországban, Berlintől mintegy 70 kilométerre. A férfi ejtőernyősöket szállított, a gépen pedig valami hiba történhetett. Munkába állt az első cigány pilóta | HírCsárda. Bár az ejtőernyősök épségben kijutottak a repülôbôl, Ottó már tehetetlenül zuhant vele az ugróbázis melletti mezőre. Manőverének köszönhetően azonban tizennégy ember ma is élhet. A helyi rendőrség gőzerővel nyomoz, hogy kiderüljön, pontosan miért kellett lezuhannia Ottó gépének. Sejthette, hogy zuhanni fog Ottó aznap egy Cessna 208-as géppel szállt fel, az ejtőernyősöket egy közeli ugróbázisról vitte, ugyanis ejtőernyős-ugrató pilótaként is ténykedett. A géppel minden rendben volt, ám valami gikszer mégis történhetett.