Az iskolában általában azt tanítják, hogy hét kontinens létezik (a nagyobbtól a kisebb felé haladva): Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Antarktisz, Európa és Ausztrália. A geológusok Eurázsia néven egyetlen szuperkontinenssé vonják össze Európát és Ázsiát, ez az úgynevezett geológiai kontinensfelosztás. A földkéregről szóló új tanulmány szerint azonban létezik egy hetedik geológiai kontinens is, Zélandia, amely évezredekig rejtőzött kutató szemünk elől. A tanulmányban részt vevő 11 kutató úgy érvel, hogy Új-Zéland és Új-Kaledónia nem pusztán egy szigetlánc. E helyett mindkettő egy 1, 89 millió négyzetkilométeres kontinentális kéregtábla része, amely elkülönül Ausztráliától. Fokozatos felismerés "Ez nem hirtelen felfedezés, hanem fokozatos felismerés" – írják a kutatók a GSA Today (az amerikai geológiai társaság folyóirata) legújabb számában. Még akár csak 10 évvel korábban sem állt volna rendelkezésünkre az adatok olyan halmaza vagy az értelmezésnek olyan meggyőző ereje, ami lehetővé tette volna e cikk megírását. "
A Föld nagyon különböző hely volt 4 milliárd évvel ezelőtt: A bolygó sokkal forróbb volt - lakhatatlan még a legmerészebb életformákhoz is - és a ma ismert ismerős tájak teljesen hiányoztak. Ebben az időben az úgynevezett Archean Eon, az első kontinensek kezdtek koagulálni a Föld felszínén. A geo-tudósok egyik leghosszabb állandósult és legvitatottabb kérdése. Most egy német csapat úgy gondolja, hogy van egy válasz: ahelyett, hogy a köpenyből felforrósodott volna, a legkorábbi kontinensek a föld felszínéről közelítettek. "Ez egy kicsit meglepőnek tűnhet, de komoly következményekkel járhat arra nézve, hogy hogyan gondolkodunk a Föld elején" - mondta Thorsten Nagel, a Bonni Egyetem geológusának tagja. Az olvadt keverékek modellezése A legrégebbi kontinentális kőzetek tanulmányozásához Nagel csapata először meg kellett találnia. A délnyugat-grönlandi Isua régióra koncentráltak, mert otthona van a bolygó egyik legrégebbi és legtudományosabb ősi kőzetének. Sőt, Isua régi kontinentális kőzetei a régi bazaltok mellett találhatók, az óceán felszínét alkotó kőzetek.
A hét kontinens számítógépes grafikával készült rajza Forrás: AFP Bár a 11 kutatóból 10 "hazabeszél", hiszen az új kontinensen élnek, csak egy dolgozik a Sydney-i Egyetemen, szinte biztos, hogy más geológusok is elfogadják majd a földrész méretű következtetést, mondta Bruce Luyendyk, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem geofizikusa (aki nem vett részt a mostani tanulmány elkészítésében). "Ezek az emberek mind első osztályú kutatók – mondta Luydendyk a Business Insidernek. – Úgy vélem, a bizonyítékok szilárd együttesét állították össze, ami valóban alapos munka. " A Zélandia kifejezés 1995-ből származik Valójában Zélandia (angolosan Zealandia) fogalma nem igazán új. Luydendyk használta a szót először 1995-ben. De Luydendyk elmondása szerint ő sosem akart ezzel egy új kontinenst leírni. Igazából csak Új-Zélandot, Új-Kaledóniát és a Gondwanából (egy 200 millió évvel ezelőtti szuperkontinensből) letöredezett, alámerült darabokat jelölte ezzel a szóval. A kéreglemezek sematikus ábrázolása Zélandia feltüntetésével Forrás: N. Mortimer et al.
A szuperkontinens a jövőben egy feltételezett kontinens, ami a jelenlegi kontinensek összekapcsolódásából jönne létre az elsősorban modellezésekre alapuló hipotézisek szerint. Szuperkontinensek és a rájuk vonatkozó elméletek [ szerkesztés] A manapság legáltalánosabban elfogadott geodinamikai modell, a lemeztektonikai elmélet és az ezt alátámasztó óriási mennyiségű földtani - geofizikai megfigyelés alapján azt állíthatjuk, hogy Föld fejlődéstörténetében többször is megtörtént az, hogy a bolygó összes kontinense egybeolvadt, és így létrehoztak egy szuperkontinenst. A szuperkontinens a keletkezésétől a feldarabolódásáig az egyetlen kontinens a Földön. Jelenlegi ismereteink szerint a szuperkontinensek 500-700 millió évenként, bizonyos mértékig ciklikus módon keletkeznek. Nem tudjuk, pontosan hány szuperkontinens létezett eddig – valószínű, hogy több is – azonban ennek modellezése éppen azért nehéz, mert a bizonyítékok jelentős részét maga a lemeztektonika semmisíti meg vagy alakítja át annyira, hogy nehéz a megfigyeléseket ebben az értelemben kiértékelni.
A kontinensvándorlás a 20. század elején megfogalmazott elmélet, amely először vetette fel, hogy a kontinensek nem voltak mindig jelenlegi helyükön, hanem az idők folyamán egymáshoz képest jelentősen elmozdultak. A kontinensvándorlás elméletének megfogalmazása idején nem tudtak kielégítő magyarázatot találni ezekre a mozgásokra, az elmélet azonban alapját képezte más későbbi elméleteknek. A kontinensek mozgását ma legjobban a lemeztektonikai modell magyarázza. Az elmélet története [ szerkesztés] Azonos fosszíliák a déli félteke kontinensein Francis Bacon már 1620-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a kontinensek partvonalai helyenként hasonlítanak egymáshoz, az egyes földrészek "összeilleszthetők". Bacon mellett Abraham Ortelius, Antonio Snider-Pellegrini, Benjamin Franklin is közölte megfigyeléseit arról, hogy az Atlanti-óceán két oldalán lévő kontinensek, nevezetesen Afrika és Dél-Amerika alakban összeillenek. A kontinensek mozgásának gondolatát Frank Bursley Taylor vetette fel először az 1908 -as Geological Society of America találkozón és 1910 júniusában megjelentette erről szóló munkáját a GSA Bulletinben.
[ forrás? ] A jelenlegi lemezmozgások azt mutatják, hogy a Csendes-óceán medencéjét alkotó kőzetlemezek alábuknak, ezzel elemésztődnek, az Atlanti-medence pedig kitágul, vagyis előbb-utóbb Kelet-Ázsia és Nyugat-Amerika összeütközik a közben létrejött kisebb köztes terrénekkel együtt. Afrika északnak, vagyis Európának tart, Ausztrália pedig útban van Délkelet-Ázsia felé. A kőzetlemezek változó mértékben, tipikusan évente több centiméterrel mozdulnak el egymáshoz képest. [2] E mozgásirányok és a jelenleg mért sebességek alapján az utóbbi egy-két évtizedben több kutató is megalkotta a saját változatát a jövőbeli szuperkontinensre, amelyet a szakmában Amasiának (Amerika és Ázsia nevéből származtatva) vagy Novopangeának neveztek el. Az előbbi elmélet Chris Hartnady dél-afrikai, utóbbi Roy Livermore brit kutató nevéhez fűződik. A két hipotézis abban tér el egymástól, hogy az előbbi szerint az Antarktisz marad a helyén, a másik szerint viszont az is "felúszik" északra. Jelenleg nincs aktív törészóna a déli kontinens körül, de ez nem jelenti azt, hogy ilyen tektonikai képződmény a jövőben ne alakulhatna ki.
Alapterület 92 m 2 Irányár 62. 500. 000 Ft Hirdetés azonosító 274055 Leírás Délegyházán csendes mellékutcában, új építésű házak szomszédságában kínálok eladásra egy 92, 5 nm-es utcafront felöli amerikai-konyhás nappali + 3 hálószobás önállónak mondható családi házat. Az ingatlan 2019-ben épült thermo blokkos építési technológiával a jövő kor elvárásainak megfelelően. Fafödémes, a padlástér egy része pakolásra, tárolásra alkalmas. Az épület fűtéséről elektromos kazán gondoskodik, padlófűtéssel. Melegvíz ellátásáról Ariston bojler gondoskodik. Minden helység külön termosztáttal vezérelhető. Nyílászárói műanyagból készültek, redőnnyel és szúnyoghálóval ellátottak. Az ingatlan társasházi albetéttel rendelkezik, teljesen elszeparált 304 nm-es telken helyezkedik el. Eladó Ingatlanok Délegyháza - Classingatlan. Semmilyen közös terület, fal nincsen ami az életteret befolyásolná. Minden külön mérőórával felszerelt. A ház elrendezését tekintve kiváló, 3 külön nyíló hálószobája révén nagyobb családok számára is kiváló választás. Nem eladásra készült ingatlanok egyike, minőségi burkolatok, beltéri ajtók, szaniterek, a magas felszereltségű gépekkel felszerelt konyhabútor illetve a beépített bútorok az ár részét képezik.
Délegyháza, ingatlan, Telek, Eladó |