Budmil uzsonnás táska. Anyaga prémium vízlepergetős poliészter. Oldalán hálós kulacstartó. Tetején cipzáras fő rekesz. Belseje tágas egyterű, egy belső zsebbel. Belseje hőtartó fóliával bélelet. (név, osztály). Méretek (szélesség x magasság x mélység) 20 x 21 x 15 cm. Térfogata 6 liter. Raktáron van Kézbesítés 1-2 munkanapon belül Ingyenes szállítás 19 990 Ft felett 30 napos visszaküldés
Kiemelt tulajdonságok: 2 részes iskolatáska szett tartalma:... Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. Budmil iskolatáska - Iskolatáskawebshop. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
+36-30-268-5091 Főoldal Szállítás Kapcsolat 0 0 Ft Az Ön kosara üres.
Az Erzsébet név a 14. századig a leggyakoribb női név volt Magyarországon, köszönhetően Árpád-házi szent Erzsébetnek is, aki - nemcsak Magyarországon - a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. A november 19-i Erzsébet névnap is hozzá köthető akárcsak a rózsa legenda. Az Erzsébet női név a héber Elíseva névből származik, és ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Eredeti jelentése "Isten az én esküm", "Isten megesküdött" vagy "Isten a teljesség" és az " Isten a tökéletesség". A név népszerűsége okán számtalan származtatott és rokon névvel találkozhatunk, melyek ugyanúgy anyakönyveztethetők napjainkban hazánkban: Ezek többek között a Zsóka, Béta, Betta, Elizabet, Liza, Örzse, Lizett. Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsa legendája - Hírnavigátor. Napjainkban Erzsébet a második leggyakoribb név a női lakosság körében, azonban népszerűségének csökkenését mutatja, hogy a 2000-res évek eleje óta az újszülöttek körében nem tud az első százba kerülni. Viszont a Liza egyre népszerűbb a kislányok körében. Árpád-házi Szent Erzsébet Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd lányaként született 1207-ben.
Modern újító volt. Igazi magyar, "táltos-királylányként" különleges főzetek, gyógyító olajok és kenőcsök előállítójaként, a mindenre választ adó Anyatermészet, a valódi földi javak: a fű, fa s virág gyógyító erejének mélyreható ismerőjeként képes volt a testet-lelket-szellemet holisztikus módon orvosolni. Mert ereje és erőforrása maga az Isten volt. Élete végén megkapta a gyógyítás isteni kegyelmét, vagyis lényével, testi közelségével, szellemének ragyogó fényével gyógyított. Erzsébet legtisztább női küldetés beteljesítőjeként, az Isteni Igazság elkötelezett híveként, a rendíthetetlen és tetterős magyar nő máig élő példája! Forrás: Origo Temetésén az akkori Európa leghatalmasabb uralkodója, Frigyes német-római császár – ki Lajos halála után Erzsébet kikosarazott kérője volt - szőrcsuhában, fején császári koronával vitte a halott szépség koporsóját. Szent erzsébet rosa bonheur. "Nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa királynéjának" - mondta a sírjánál. Halála után csupán három és fél évvel, 1235 pünkösdjén szentté avatták a Rózsacsodák királylányát, a női könyörületesség soha el nem feledhető példáját... A szerző, Wieber Orsolya, a szerzője, a Teremtő Nőiség című könyv írója
A hírt alig merték közölni Erzsébettel, s mikor megtudta, ezzel a kiáltással rohant végig a vár termein:,, Jaj, Uram Istenem, most az egész világ meghalt számomra! " Lajos oltalma nélkül nem folytathatta tovább addigi életét, ezért egy óvatlan pillanatban, gyermekeivel együtt elhagyta a várat. A későbbi korokban, amikor már nem értették a szegénység utáni vágyat, amely Erzsébet szívében állandóan égett, menekülését úgy magyarázták, hogy,, elűzték a várból". Érdemes fölfigyelnünk arra, hogy ez a későbbi értékelés mennyire megváltoztatta Erzsébet alakját: egy kitaszított, szegénységbe jutott grófnő, aki csodákat művel, hogy legyőzze környezete gonoszságait, jótettet jótettre halmoz, és fiatalon elég a szeretetben. Ez az Erzsébet-kép közelebb állt a hívők lelkéhez, mert érthetőbb volt, mint azé az asszonyé, aki mindezt szabad megfontolással, önként tette, és akinek férje halála adta az alkalmat arra, hogy az evangéliumot minden fenntartás nélkül kövesse. Szent erzsébet rosa negra. Utolsó éveiben nagy szerepet játszott Marburgi Konrád, akit maga a pápa jelölt ki Erzsébet lelkiatyjául.