2020. február 20., csütörtök 15:21:41 / Agrárminisztérium Mától ismét benyújtható a Magyar Méhészeti Nemzeti Programra vonatkozó támogatási igény. Az uniós és hazai támogatás keretösszege együttesen mintegy 1, 8 milliárd forint. Az Európai Bizottság jóváhagyta a tagállamok méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítását elősegítő, 2020-2022 támogatási évekre vonatkozó nemzeti programját. Erre a célra Magyarország 2020-ban 3. 120. Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2020-2022. 330 euró uniós támogatásra jogosult, amely összeget a magyar kormány az 50 százalékos társfinanszírozási lehetőséggel élve kipótol, így a 2020-as méhészeti év támogatási összege mintegy 1, 8 milliárd forint. Az idei méhészeti évben a méhészeti nemzeti programra vonatkozó támogatási igény mától, 2020. február 20-ától nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz, kizárólag elektronikus úton. A 2020-as méhészeti év támogatási összege 1, 8 milliárd forint. A kérelmek már beadhatók – fotó: MTI/Bodnár Boglárka A különböző jogcímeken támogatásra jogosultak lehetnek a méhészek, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), az OMME tagszervezete, valamint a méhészeti tárgyú kutatást végrehajtó szervezet, vagy intézmény.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület hívta fel a méhésztársak figyelmét, hogy a Magyar Államkincstár a méhészek és az egyesületek által beadott kérelmek feldolgozásának utolsó szakaszába érkezett. A jogszabály szerint 2020. szeptember 1-ig lehet a méhészeknek és tagszervezeteknek hiánypótlást beküldeni, amennyiben a Kincstár hiányosságot talál a kérelemben. Azoknak, akik rendelkeznek Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében beadott támogatással, azt ajánlják, napi rendszerességgel ellenőrizzék ügyfélkapujukat. Omme nemzeti program film. Amennyiben a méhészek és az egyesületek a Kincstártól hiánypótlásra kapnak felhívást, a saját érdekükben, az ügy mihamarabbi rendezése végett, keressék fel a méhészeti szaktanácsadójukat, mert a szakembereknek aktuális információja és tapasztalata van a feladatokkal kapcsolatban – írta az OMME honlapja. Érdemes minden nap nézni az ügyfélkaput, mert a Magyar Méhészeti Nemzeti Program támogatások hiánypótlása 2020. szeptember 1-ig tehető meg A méhészeti támogatást a kártevők és a betegségek elleni védekezéshez is fel lehet használni A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2020-2022 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól szóló 57/2019.
Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2020-2022 2019. december 28. Az új Magyar Méhészeti Nemzeti Program rendelkezése szerint a megnövelt "cukorkeret" terhére a cukorlepények is támogatásban részesülhetnek. A Vernalis Bt. forgalmazásában lévő összes cukorlepény megfelel a támogatási feltételeknek. 14. OMME programok támogatási feltételei | Magyar Állattenyésztők Szövetége. A varroa atka, a nozematózis, illetve az egyéb kártevők, betegségek elleni gyógyszeres védekezés támogatása 19. § (1) A 2. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti támogatás a méhcsaládok engedélyezett szerrel történő, a varroa atka, a nozematózis, illetve az egyéb kártevők és betegségek elleni, szakszerű állategészségügyi kezelés költségeihez – a (2) bekezdés szerinti készítmények és eszközök beszerzéséhez – igényelhető. (2) A támogatás a vényköteles és nem vényköteles állatgyógyászati készítmények (gyógyszer), a méhészetben használatos gyógyhatású készítmények, illetve azok kijuttatásához szükséges új eszközök, a kérelmező egészségvédelmét szolgáló új munkavédelmi légzésvédő teljes álarc, új légzésvédő kámzsa és új légzésvédő szűrőbetét, továbbá a készítmények hatékonyságának növelése érdekében a méhészetben felhasznált cukor, cukorlepény, ipari fondant beszerzésének számlával igazolt költségére vehető igénybe.
A TIR nyilvántartásba 2021. Omme nemzeti program review. november 15-ét követően bejelentett méhcsaládok után támogatás nem vehető igénybe. A Kincstár felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a TIR nyilvántartásba való bejelentés teljesítéséért, a bejelentett adatok helyességéért, a bejelentés elmaradásáért vagy a határidőn túli teljesítéséért a méhész-gazdálkodó felel, annak minden jogkövetkezményével együtt! A támogatás igénybevételéhez, a kifizetési kérelem a Kincstár által erre a célra rendszeresített – a honlapon megtalálható – ügyfélkapus bejelentkezést követően elérhető elektronikus kérelemkitöltő felületen nyújtható be.
Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület Debrecentől Északra, Pallag irányába terül el, az egykori erdő maradványa, a Debreceni Nagyerdő, a Natura 2000 hálózat része. 1939-ben hazánk első védett területe volt. Fenyő, akác, nyár és juhar elegyes telepített erdők között foltokban állnak az egykori kocsányos tölgyesek maradványai, különösen a Pallagi erdőrészen. Nagyon gyakori az őz és vaddisznó. Harkályok kedvelt élőhelye. Népszerű kirándulóhely. Az erdei énekesmadarak közül különösen jellemző a Csuszka, Barátcinege és az Örvös légykapó, a kertövezetben a Házi rozsdafarkú, és kis számban a Kerti rozsdafarkú is. Télen Debrecen város "varjúállományának" éjszakázóhelye a Nagyerdő pereme. Debreceni Erdészet | Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt.. Egyes években akár 100 000 varjú is összegyűlik, ezzel valószínűleg az ország legnagyobb Vetési varjú telelőhelye. Adatok Felszereltség: Díszpark, fásított köztér Ivókút, díszkút Kerékpárút Bekerített kutyafuttató
A kontyvirág gyakori az erdő aljában, a félszáraz részeken a pázsitfű félék vannak, de gyakori a kisvirágú nenyúljhozzám és az enyves zsálya. Májustól szeptemberig az erdőszéleken virágzik a debreceni csomorja és a berki bojtorján. Az erdő legfőbb problémája a kiszáradás, az idős tölgyesek leromlása, az invazív fajok jelenléte és az illegális hulladéklerakás. Ezek megakadályozásában a Hortobágyi Nemzeti Park nyújt segítséget. Sokat javított az erdőfelújítás is, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje pedig uniós támogatással társulás-rekonstrukciós programot indít. Fontos létesítmények, látnivalók a Nagyerdőn: Békás tó, Millenniumi játszótér, az Ötholdas Pagony játszótér, a Medgyessy sétány, melyben a Margitszigeten levő Művészsétányhoz hasonlóan neves művészek szobrait láthatjuk. Debreceni Nagyerdőért Természetvédelmi és Kulturális Egyesület. A Botanikus kertben megismerhetjük a növényeket, az Egyetemi Parkot szökőkutak, szobrok, franciakert szerű részletek gazdagítják a környéket. Itt van a Nagyerdei gyógyfürdő, az Aquaticum Élményfürdő, a Nagyerdei Strandfürdő, a Csónakázó Tó, az állatkert és a Vidámpark, Lúdas Matyi szobrával (Grantner Jenő 1962).
Aztán mind egy csapásra eltűnik. Júliusban az előbbi képet sok pici, rózsaszínesfehér virágaival és sötétzöld leveleivel egészen más hangulatúvá varázsolja az erdei varázslófű tömege. Később mindent elborít ugyanitt a sárgán virágzó enyves zsálya. A rovarok tarka seregében számos védett vagy érdekes faj közt érdemes szólni a bennszülött sisakos sáskáról, az imádkozó sáskáról, a nagy hőscincérről, a szemes cincérről, a vércincérről, az aranyos bábrablóról és egy euroszibériai elterjedésű, országosan is nagyon ritka troxbogárról. A minduntalan más és más arcát mutató erdőt madárvilága teszi teljessé. Nagy Jenő 1937-ben a Nagyerdő 68 fészkelőjéről ír. Ez a szám saját felméréseink szerint 30 év múltán legalább tízzel, majd újabb 20 év elteltével megint ennyivel csökkent. Az utóbbi évtizedekben elsősorban a ragadozók fogytak meg. Debreceni nagyerdő természetvédelmi terület. Eltűnt a törpesas, a békászó sas, a kék vércse. Hiányzik a barna kánya, holott az 50-es évek végéig rendszeresen 8-10 pár fészkéről is tudtunk. Évek óta nem figyelték meg a kis héját, amely Magyarországon először itt nevelte fiókáit 1957-ben.
A város mindig büszkélkedett vele, de minden óvó intézkedése dacára gyakorta nem igazán becsülte, és nem becsüli ma sem. Méltó oltalmát - hacsak részben is - a természetvédelemtől 1939-ben kapta meg, amikor 36 hektárnyi területén "száműzték a fejszét". A természetvédelmi területek törzskönyvének 1. sz. bejegyzése emlékeztet erre. Emlékeztet, mert a jó része sajnálatos módon a háború alatt elpusztult, de a védett öreg tölgyes-szomszédokkal 1972-ig összesen 98 ha-ra bővült. A megmaradt öreg tölgyesek védelme érdekében a környezetvédelmi miniszter 1992-ben az egész erdőtömbre (1. 092 ha) kiterjesztette a védelmet. A város közelsége miatt az erdőnek nemcsak erdészeti, természetvédelmi, hanem rekreációs funkciója is jelentős, ezért is javasolta a Nagyerdő Bizottság, hogy az új erdőtervezés során tekintettel kell lenni a természetvédelmi célzatú "emlékerdő", illetve a pihenésre is alkalmas "parkerdő" kialakításának szempontjaira is. A fiatal korosztály természetszeretetre és ismeretre való nevelése döntő lehet a Nagyerdő fennmaradása szempontjából is.