A Határokon Túli Magyarságért Alapítvány Pannon Magyar Háza A pécsi székhelyű, Határokon Túli Magyarságért Alapítvány 1992-ben alakult, mely a Kárpát-medencében élő magyarság szervezetei, egyesületei, alkotó és kulturális közösségei számára jól bevált kultúra- és közösségszervező, információközvetítő bázissá vált az elmúlt 26 év alatt. Az alapítvány Pannon Magyar Háza közösségi tér és egyben szellemi-szakmai szolgáltatóház. H-7621 Pécs, János u. 22. Hungary. BAMA - Dr. Bokor Béla ötven éve szolgálja a kultúrát határon innen és túl. Tel: +36 72 525-666, +36 72 525-667 GPS: 46. 077632, 18. 234153
DRÁVATÁJ - Harmincéves a pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány - YouTube
Kétnapos konferenciával és gálaműsorral ünnepelte harmincéves jubileumát a pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány (HTMA). Az ünnepélyen díszoklevelet adományoztak Jankovics Róbertnek, a zágrábi parlament magyar képviselőjének, a HMDK elnökének és rajta kívül több egyesületi vezetőnknek is. Határokon Túli Magyarságért Alapítvány 25 éves Ünnepi Jubileumi Programsorozatának programfüzete | Pécsi Tudományegyetem. A Pécsen alapított Határokon Túli Magyarságért Alapítvány a honvédő háború apropóján kezdte meg működését 1992-ben, de tevékenységét a háború után is folytatta. A Kárpát-medencében élő magyarság szervezetei, egyesületei, alkotó és kulturális közösségei számára jól bevált kultúra- és közösségszervező, valamint információközvetítő bázissá vált az elmúlt 30 év alatt. Az alapítvány jubileumi programsorozatának volt része a múlt hétvégi konferencia A Kárpát-medencei magyarság jövőképe címmel, valamint a péntek esti gálaműsor a Pécsi Nemzeti Színházban, melyen olyan előadók szerepeltek, akik maguk is kötődnek valamely határon túli területhez, vagy produkciójuk idézte meg a Kárpát-medence magyar kultúrájának egy-egy részét.
Huszadik születésnapját ünnepli a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány. A jubileumi rendezvényre május 23-án kerül sor, Pécsett. A pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány 1992-ben alakult azzal a céllal, hogy megteremtse a határon túli magyarsággal való rendszeres kapcsolattartás és együttműködés lehetőségeit, formáit. Előtérbe helyezte mindazon tevékenységek szervezését, amelyek elősegítik az anyanyelvi kultúra ápolását, a magyarságtudat megerősítését, a hagyományos közösségi értékek bemutatását, továbbfejlesztését és ezáltal megteremtse az országhatároktól független kulturális információcserét. Pécsi Napilap - Tizenöt éves a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány. A Határokon Túli Magyarságért Alapítvány Kuratóriuma Dr. Bokor Béla elnökletével kiemelt törődéssel szervezte a hagyományos közösségi kulturális értékek bemutatását, a tanulók oktatási feltételeinek segítését, valamint közreműködött a Kárpát-medencei magyarság szociális helyzetének javítása érdekében. A kuratóriumnak felvidéki tagja is van Mézes Rudolf (Csemadok országos alelnöke, galántai titkára, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke) személyében, aki egyik alapítója is volt a szervezetnek.
00 órai kezdettel kerül sor. Szeptember 17-én könyvbemutató és fórum lesz a határon túli magyar könyvkiadásról. A határon túli magyar könyvkiadás intézményrendszerének gondjairól, törekvéseiről és megújulási lehetőségeiről beszélget Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Dr. Szirtes Gábor, a Pro Pannonia Kiadó igazgatója, és Prof. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Intézete tudományos tanácsadója beszélget. Majd Vajdasági impressziók címmel kiállítás nyílik Takács Ferenc festményeiből és Banka Gabriella kisplasztikáiból. Határokon túli magyarságért alapítvány kereső. Szeptember 18-án Látlelet címmel Sztrunga Erzsébet, Mánfai György és Hosszú István fotográfusok kiállítása nyílik. Utána a Történész diskurzusok napjainkban egyre inkább égető kérdéseiről Gönczi Andrea kárpátaljai és Benkő Levente erdélyi történész beszélget. Szeptember 19-én Baranya vonzásában – Bosnyák András baranyavári festőművész kiállításának megnyitójára kerül sor, majd Az ÍRÓ dolga című beszélgetésre kerül sor Dudás Károly íróval, publicistával.
A vendégek között volt Fuzik János eszéki magyar főkonzul is. A díjazottak egy csoportja A résztvevőket Bokor Béla, a HTMA elnöke, az est házigazdája köszöntötte, aki beszédében visszatekintett a kuratórium három évtizednyi tevékenységére. Határokon túli magyarságért alapítvány alapító. – Azt gondolom, hogy az alapítvány által létrehozott és önkéntes alapon működtetett kapcsolati hálózat valóban minden érdek nélkül erősíteni tudja a nemzeti értékhálózatunkat, és ezáltal identitásunkat, önazonosságunkat – fejtette ki gondolatait Bokor Béla, köszönetét fejezve ki mindazoknak, akik kivették a részüket az értékmentő és -teremtő munkából. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos is, aki beszédében azt hangsúlyozta, nagyon fontos munkát végez az alapítvány a nemzeti kormány határon túl végzett tevékenységének segítésére. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár videóüzenetében fejezte ki jubileumi jókívánságát, azt, hogy az alapítvány hosszú távon is tudjon működni, és mindig legyenek olyan tagjai, akik az alapítók eszmeiségét viszik tovább.
Első alkalommal adjuk át az Alapítvány "Nemzetért" Díját határon túli civil szervezeteknek és intézményeknek, valamint Elismerő oklevelet azoknak a személyiségeknek, akik évtizedeken át dolgoztak a magyar közösségek megmaradásáért, a határon átnyúló kapcsolatok fenntartásáért. " – írják a szervezők. A fórumon ünnepi köszöntőt mond Potápi Árpád János országgyűlési képviselő, a Parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. Helyszín: Pannon Magyar Ház (Pécs, János u. 22. Határokon túli magyarságért alapítvány nyilvántartás. ) A fórum zártkörű, a részvétel a határon túli vendégeken kívül előzetes regisztrációhoz kötött.
Turisztikai szempontból Komárom-Esztergom megye jelentősebb települései Esztergom, Tata, Várgesztes és Komárom. Guller Zoltán elmondta, Komárom-Esztergom megye folyamatosan javuló teljesítményéhez hozzájárult, hogy a kormány 2010 óta a megyében közel 8, 5 milliárd forint értékben támogatta a turizmus fejlesztését segítő projekteket. A következő években megvalósul többek között a komáromi Monostori Erőd fejlesztése, élménypark kialakítása a Bánhidai Erőműben, a tatai Esterházy-kastélyegyüttes turisztikai célú fejlesztése, Dömösön megépül a Rám-szakadék látogatóközpont, Csolnokon kilátót emelnek a Nagy-Getén, fejlesztik a majki kamalduli remeteséget és a bajnai Sándor-Metternich-kastélyt. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója kiemelte, további lehetőséget jelent az országosan meghirdetett Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció panziók felújítására. Komárom-Esztergom Megye - Komárom-Esztergom Megye. A pályázatra eddig a létesítmények közel fele jelentkezett a megyében. A nagy érdeklődés miatt az ügynökség a beadási határidőt március 14-ig meghosszabbította.
Védett területek: Duna-Ipoly Nemzeti Park (Strázsa-hegyi tanösvény) Gerecsei Tájvédelmi Körzet Dunaalmási kőfejtők Természetvédelmi Terület Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület Vértesszőlősi előembertelep Természetvédelmi Terület Komárom-Esztergom megye jogelődjeit Komárom vármegyét és Esztergom vármegyét Szent István király alapította. Mindkét vármegye jócskán átnyúlt a mai Szlovákia területére is. Történelmük során a két vármegye határai többször módosultak, és több ízben is egyesítették őket. Komárom-Esztergom megye települései - térkép. Amikor Esztergom várát 1543-ban elfoglalták a törökök, a vármegye vezetése elmenekült. Hosszú évtizedekig Érsekújvár, Komárom és Tata volt az a három végvár, amely a török támadásoknak útját állta. Esztergom a török hódoltság alatt egy több megyényi szandzsák központja lett. Komárom vármegye viszont folyamatosan működött, vára soha nem került a hódítók kezére. Esztergom vármegye nemesi közgyűlése csak a török kiűzése után 1696-ban szerveződött újjá. A Rákóczi-szabadságharc idején tevékenységük megszakadt, és csak a szabadságharc után alakultak újjá, Esztergom vármegye 1710-ben, Komárom vármegye pedig 1712-ben.
Mindhárom erőd ma látogatható. Csillag erőd Kisbér Makettpark Nagyboldogasszony római katolikus templom: A település barokk stílusú római katolikus temploma, mely két csonka toronnyal rendelkezik, 1783-ban épült. Gyönyörű késő barokk főoltárát és copfstílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és toronnyal bővíttette. A templomot 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették, üvegablakait 1982-ben Mohay András festette. Komárom esztergom megye települései budapest. Oroszlány–Majk A Majki műemlékegyüttes A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban. A barátlakokon kívül a komplexum része a templomból megmaradt, ma csonkán álló torony, illetve a főépület is, amelynek falai között – miután II. József rendelete nyomán a rendet megszüntették – az Esterházyak alakították ki vadászkastélyukat. Tata A "Vizek városa"-ként is ismert település, barokkos képét az Esterházy család uralma idején nyerte el, ebből az időszakból származik a Szent Kereszt-plébániatemplom illetve az Esterházy-kastély.
Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területen helyezkedik el összesen 23 település. Ezen felül védendő településszerkezettel rendelkezik: Ácsteszér, Bábolna, Bajót, Bakonysárkány, Csolnok, Dad, Dorog, Kesztölc, Nagyigmánd, Réde, Sárisáp, Szomód. Vértesszőlős pedig unikális ősrégészeti leletanyaga miatt igényel speciális megközelítést. Komárom esztergom megye települései. A megye műemlékállománya igen jelentős - 496 db védett objektum, 26 db kiemelt műemléki környezet, 2 db műemléki jelentőségű terület, 536 védettségi bejegyzés. Az objektumvédett emlékek 60%-a 5 településen található (Esztergom, Tata, Oroszlány, Bábolna, Komárom). A megye turisztikai fejlesztési elképzelései között nagy hangsúly fektet az ökoturizmus és aktív turizmus fejlesztésére, mivel a Gerecse a hazai középhegységek sorába a legkevésbé ismert és kihasznált vidékek egyike. A bakancsos turizmus kapcsán megemlíthetőek a térségi túraútvonalak felújításának folytatásán túl a térség zarándokturizmusához kapcsolódó fejlesztési elképzelései. A kerékpáros turizmus területén a következő évek fejlesztéseinek egyik fő iránya egy összefüggő kerékpáros úthálózat, illetve a megyét átszelő az Euro Velo6 útvonalból leágazó alternatív útvonalak kialakítása.