Fészek-trágyázásnál a fészkeket Vetés előtt rendszerint tányérszerűen képezzük ki. Vannak fészekbevető gépek is. Online tanácsadás Kérdés: Kérdést felvető neve: Agrár Oldal admin Tisztelt szakember! A napraforgó vetésforgója érdekelne. (Vetésforgó rotációs táblázat, vetésváltás). A napraforgó tápanyaggazdálkodási rendszere kellene még (tápanyag adag, fajlagos hatóanyagigény, tervezett termés műtrágya hatóanyag igénye mondjuk 3t/ha terméssel számolva, korrekciók, műtrágyázás módja és ideje). Válaszát köszönöm. Válasz: A napraforgót őszi búza után a legjobb vetni. A napraforgó 1 t termése kivesz a talajból 41 kg N-t, 30 kg P-t, 70 kg K-t, 24 kg Ca-t. 3 t termés tápanyagigény attól függ, hogy milyen típusú és tápanyagtartalmú talajon termeszti. Napraforgó betakarítás ideje. Pl. Csernozjom talajon jó tápanyagellátottság esetén 3 t terméshez N igény 104 kg/ha P igény 78 kg/ha K igény 168 kg/ha igen gyenge ellátottságú N igény 135 kg/ha P igény 108 kg/ha K igény 207 kg/ha Laza homoktalajon gyenge ellátottságnál pl. N igény 150 kg/ha P igény 132 kg/ha K igény 219 kg/ha A P és K tartalmú műtrágyákat ősszel a talajelőkészítés előtt, N-t tavasszal a magágyba adjuk.
Ha az a cél, hogy minél tovább elálljon a hagyma. A vöröshagyma gasztronómiai célú felhasználása több mint 4000 évre nyúlik vissza. A vöröshagyma népszerű korai zöldségfélénk, amelyet vethetünk magról, illetve termeszthetünk dughagymáról is. A hagymafélék általában könnyen termeszthetők, gondozásuk nem bonyolult, és szakszerű betakarítás esetén egész ősszel és télen kerülhet belőlük az ételeinkbe. Így lesz sikeres a hagyma betakarítása A hagyma betakarításának sikere a vegetációs időszak alatti helyes ültetés és gondozás függvénye. Napraforgó betakarítás idée cadeau originale. Amint a kert tavasszal megművelhetővé válik, ültessük el a hagymát. A tápdús, folyamatosan enyhén nyirkos talaj, valamint a mérsékelten meleg időjárás mind segíti a hagyma gyarapodását. Mikor kell a hagymát betakarítani? Amellett, hogy ültetéskor és azt követően is biztosítjuk a hagymának az ideális termesztési feltételeket, arról is érdemes tudnunk, mikor célszerű betakarítanunk ahhoz, hogy a maximális ízhatást érjük el. Ami a zöldhagymát illeti, minél tovább várunk a zöldje betakarításával, annál erősebbé válik.
Az elmúlt négy év igen eredményes volt Magyarországon a napraforgó termesztése szempontjából: 2014-ben 1, 56, 2015-ben 1, 53 millió tonnát takarítottak be. A 2016-os év a szektor történetének új rekordját hozta: az 1, 89 millió tonnás termésmennyiség mellett elért, csaknem háromtonnás hektáronkénti termésátlag világrekord volt. Borítókép: Egy gazdálkodó az aratásra váró napraforgót ellenőrzi MTI Fotó: Mészáros János Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! DUOL - Elkezdődött hazánkban a napraforgó aratása. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Nagyon ügyeljünk arra, hogy a dob fordulatszámát csökkenteni kell például a búza betakarítás esetén alkalmazott értékekhez képest. A betakarítás után a tárolásnál is van néhány dolog, amire figyelni kell. PSM CS széria | OPTIGÉP. Jól csak a tiszta és száraz mag tárolható, épp ezért a betakarított szemeket tisztítás után szárítani kell. A szárításra bármilyen terményszárító alkalmas, de ügyelni kell a fokozatosságra, mivel a magas hőmérsékleten történő szárítás a magvak magas olajtartalma miatt akár a termény meggyulladásával is járhat. A szárított termény tárolása is csak 15-25 cm-es vastagságban történhet. Ha vastagabb rétegben kívánjuk tárolni, úgy legalább 8%-os nedvességtartalomig kell leszárítani a terményt, de az avasodás kockázata még ekkor is fennáll.
Milyen a fekete rigó fészek? Ágvillába, bokorra, tüskés cserjére, szederindák közé építi fészkét. A városi élőhelyeken gyakran fészkel házfalak repedésében vagy ereszcsatornák hajlatában is. A tojó 2-3 nap alatt megépíti vékony gallyakból, fűszálakból álló, sárral összetapasztott fészkét. Ritkán a fű és az avar között a földön költ, ilyenkor a fészek belsejét avarlevelekkel béleli. Nagykovácsiban Török J. a fészkek túlnyomó többségét 0, 5-1, 5 m magasan találta, de még 11 m fölött is előfordult fészek. A fekete rigó fészekben a tojások száma 4-5, ritkán 6. Az utolsó tojás lerakása után kezdődik a kotlás és 14 napig tart. A fiókák 12-13 napos korukban elhagyják a fészket, de a szülők (főleg a hím) még 2-3 hétig etetik őket. A tojó eközben elkezdheti az új fészekalj tojásainak a lerakását. A második költés fészkét általában új helyre építi. Ritkán előfordul, főleg a városi parkokban, ahol kevesebb a fészkelésre alkalmas hely, hogy az első költés fészkét használja újra. Három költést figyelembe véve a lerakott tojásoknak csak 40-50%-ából fejlődik repülni tudó fióka.
Az országban ilyenkor sokfelé fenyőrigók nagy számú csapatai keresgélnek táplálékot. Nincs ez másként a Kiskunság nedves gyepein, fás-ligetes, erdős területein sem. A fekete rigó méretű madarak háta szürkésbarna, hasi oldala piszkosfehér, fekete pettyezéssel, melle és torka rozsdássárga árnyalatú, fekete mintázattal. Jellegzetes "sak-sak-sak" hangjukról is felismerhetőek. A füves területeken gyommagvakat keresgélnek, kedvelik a bogyós növények terméseit, például az idegenhonos nyugati ostorfa és keskenylevelű ezüstfa termését, vagy a különböző berkenyefajok termését, de a hullott gyümölcsökre is rájárnak. Gyakran a városokba, lakott területekre is behúzódnak, hangoskodó csapataik élményt nyújtó látványt adnak. Ez a fésületlen, borzas fejű fenyőrigó Bugacon akadt a gyűrűzőhálóba. Fotó: Varga Péter A fenyőrigó kis számban hazánkban is fészkel az ország észak-nyugat és észak-keleti részén, elsősorban nedves talajú, gyepekkel határos erdőszélekben, facsoportokban. Ősszel tömegesen érkeznek hozzánk telelni az északi állományok, ilyenkor gyakorlatilag az egész országban általánosan elterjedt.
Fejmagasságba fészkel A felnőtt hímek tollazata fekete, csőre élénksárga, míg a tojók inkább rejtőszíneket viselnek: tolluk kormosbarna, csőrük sárgásbarna. Mindkét nem szeme körül megtalálható egy jellegzetes sárga gyűrű, ami összetéveszthetetlenné teszi a többi hasonló alkatú és méretű madárral. Territoriális madarak, a területet a hímek jelölik ki jellegzetesen trillázó, magas pontokról szóló énekükkel. A fészket sűrű lombú cserjékre, fákra, többnyire fejmagasságban rakja a tojó, ahol már akár februárban elindulhat a költés. A városban kevesebb ragadozó veszélyezteti a tojásokat és a fiókákat, ezért még inkább szemünk elé kerülhet az amúgy sem túlságosan nehezen fellelhető fészek. Mindkét szülő eteti a fiókákat, a költési időszakban hűségesek egymáshoz, és gyakran kezdenek másod-, sőt harmadköltésbe is. A fészket a fiókák még azelőtt elhagyják, hogy jól repülnének, azonban ez nem azt jelenti, hogy a szülők magukra hagyják őket. Jelzőhangok alapján megtalálják az utódot, és a földön tovább etetik, amíg önálló életre nem képes.