Idézet az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. §-ából: (3) Igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve – ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik – nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj: a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez; b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;... e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez, termesztésbe vonásához;...
A botanikus kert története A soproni campus zöld szíve az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény. 2010. január 1-től önálló szolgáltató szervezeti egységként működik, a dékánnak közvetlenül alárendelt igazgató irányításával. A közel 110 éves múltra visszatekintő botanikus kert 1926 óta segíti az erdészeti oktatást. Élettani, származástani kísérleteket folytat, bemutatja a magyar erdőflórát az erdészeti fő-, és aljnövényzettel együtt miközben esztétikai keretet nyújt hazánk egyetlen erdőmérnökképzést biztosító intézményének. A kert 17, 2 hektáros, 1978 óta természetvédelmi terület, melyet 1987-ben országos arborétumi központi törzsültetvénnyé minősítettek és 2012-ben KEOP pályázatból felújítottunk. Közel 5000 taxon több százezres egyedével áll a hallgatók és a kertet látogató hallgatók, diákok, óvodások, és a növényeket szerető nagyközönség rendelkezésére. Az országban talán egyedüliként belépődíj fizetési kötelezettség nélkül várja az érdeklődőket. Honlapunkon keresztül ismerkedjen meg tevékenységünkkel és feltétlenül látogasson el hozzánk, hogy a kert nyújtotta szépségeket élvezhesse.
Elképzelése az volt, hogy a Botanikus Kert fáinak megritkításával és átültetésével nagy kiterjedésű gyepfelületeket alakít ki, a facsoportuk alját pedig az esztétikai hatás fokozása céljából kevésbé kényes örökzöld cserjefajokkal telepíti be. Munkálkodása nyomán jelentős átalakulások mentek végbe a kert növényállományában. Elképzeléseinek megvalósítása kezdetén a kert faállományát alaposan megritkította. Az 1964-65-ös években 216 fenyőt, 321 lombfát és 263 cserjét vágott ki és emellett 114 db fás növényt, zömmel cserjeféléket ültettetett át más helyre. A ritkítást intenzív telepítési munka követi. 1964-67. között 491 fenyő, 195 lombfa és 3371 db cserje került kiültetésre. A kiültetett anyag 50%-át (2230 db) Laurocerasus, Mahónia és örökzöld Berberis-ek alkotják. A fás növényállomány 476 db – főleg dekoratív jellegű – fajjal gyarapszik ezekben az években. Az 1959-ben bekövetkezett területgyarapodást 1965-ben újabb követte. A már idecsatolt területtel összefüggő, a Honvéd út felé eső, a botanikus kerttel szorosan összefüggő kerteket, Sopron Város Tanácsa az Erdészeti és Faipari Egyetem kérésére kisajátítja.
1963-ban BARABITS ELEMÉR erdőmérnök személyében önálló, az oktatási teendőktől mentesített botanikus kerti vezetőt kapott a Növénytani Tanszék. Az új vezető érdeklődési körét az exóta fenyők, lombos örökzöldek és a Rhododendron nemzetség képezik. Foglalkozik ezen kívül Rhododendron, Azalea, Thuja, Chamaecyparis és Juniperus változatok tenyésztésével és maga is több, dekoratív jellegű fenyőfélét szelektált. Működése idején – érdeklődési területének megfelelően – a Botanikus Kert parkszerű átalakítását szorgalmazta. Elképzelése az volt, hogy a Botanikus Kert fáinak megritkításával és átültetésével nagy kiterjedésű gyepfelületeket alakít ki, a facsoportok alját pedig az esztétikai hatás fokozása céljából kevésbé kényes örökzöld cserjefajokkal telepíti be. Munkálkodása nyomán jelentős átalakulások mentek végbe a kert növényállományában. A kiültetett anyag 50%-át (2230 db) Laurocerasus, Mahónia és örökzöld Berberis-ek alkották. Ennek köszönhető, hogy a mai napig igen nagy tömegben fellelhetőek ezek a fajok a kertben.
NIPÜF Zrt. A NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt., 2015 decemberében alapított, és Inpark néven bevezetett állami vállalat Pécsett a Déli Ipari Parkba települt be 2017 végén, és 4-50 hektáron több mint 175 000 m2 ipari ingatlan-fejlesztési lehetőséget kínál. A kormány gazdaság újraiparosítási stratégiájába is illeszkedő terve értelmében az Inpark végzi a fejlesztési projektek tervezését, kivitelezését és üzemeltetését az állami tulajdonú területeken. A betelepülő hazai és nemzetközi partnerek előkészített telkeket vehetnek birtokba, vagy kulcsrakész létesítményekben folytathatják tevékenységüket. A NIPÜF területére 2017-ben a következő vállalkozás költözött be: Hanon Systems Hungary Kft. A koreai tulajdonú Hanon Systems a világ második legnagyobb autóipari klímatechnikai beszállító vállalata, mely világszerte 51 gyártó üzemmel és 3 regionális innovációs központtal rendelkezik. 2019-ben kezdte meg működését Pécsett, 2020-ra egy új zöldmezős beruházást létesített a Déli Ipari Parkban.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is Pécsre érkezett a Hanon Systems új pécsi gyárának átadójára. Bár az előzetes meghívó alapján arra lehetett számítani, hogy Őri László, a megyei közgyűlési elnök mond majd beszédet, végül azonban Kővári János került a reflektorfénybe. Azt az elején leszögezhetjük, hogy Szijjártó Péter miniszter ma is nagyot ment. Ma délelőtt még Üzbegisztánban volt hivatalos úton, azonban a Déli Ipari Parkban 15. 50-re (!!! ) meghirdetett gyáravatóra hajszálpontosan megérkezett. Tekintettel arra, hogy különgépével a pogányi reptéren landolt előtte kicsivel, persze nem is olyan meglepő a pontossága. (A Szabad Pécs cikkében több fotót is találhatnak Szijjártó pogányi érkezéséről. ) FRISSÍTÉS 09. 17. : A Szabad Pécs videója az érkezésről: A Hanon számára láthatóan nagyon fontos volt a mai megnyitó, ugyanis a cég szinte teljes nemzetközi vezérkara ott volt az eseményen. Min Sung, a Hanon Systems Hungary Kft. elnök-vezérigazgatója ki is emelte, hogy nagyon alapos előzetes felmérések után választották ki azokat a helyszíneket – így Pécset is –, ahol bővítették, bővítik gyártási kapacitásukat.
Magyarország számukra különösen fontos partner, erről árulkodik az is, hogy Pécs mellett Székesfehérváron és Rétságon is jelen vannak. A globálisan is piacvezetőnek számító autóipari beszállító vállalat (főként autóklímákat gyárt) most egy több mint 22 ezer négyzetméter alapterületű gyárat adott át. Min Sung szerint a pécsi egységnek is fontos szerepe lesz abban, hogy a Hanon Systems minél inkább mozduljon el a fenntartható termékek fejlesztése felé. Szijjártó beszédét a kormány "keleti nyitás" névre keresztelt gazdaságpolitikája köré építette. Kiemelte, hogy a mostani, 11, 5 milliárdos beruházással könnyen lehet, hogy a 2021-es évben – 2019 után ismét – Dél-Korea lesz a legnagyobb beruházó az országban.
Véradás Pécs területén 7636. Pécs, Galilei u. 5. Egyenlőre nincs még új időpont. A Hanon Systems Hungary Kft. Pécs véradási helyszínhez, még nem érkezett értékeltés. Voltál már Te is itt vért adni? Regisztrált tagként hamarosan Te is értékelheted a 'Hanon Systems Hungary Kft. Pécs' véradóhelyet és megoszthatod tapasztalataidat! Vélemények donor oldalról Aktívabb eszmecsere, még több vélemény, gondolat és megosztot tapasztalat a ' Véradók ' facebook csoportban! Korábban 2020. december 11. 2020. december 7.
Nyolc évvel ezelőtt a probléma részei voltunk, mára a megoldássá váltunk azzal, hogy az idei esztendő harmadik negyedévében a magyar gazdaság növekedési üteme az 5%-ot is megközelítette: ez több mint kétszerese az európai növekedési átlagnak. " - emelte ki Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy mindez a stabil beruházási környezetnek és a vállalatok bizalmának köszönhető. Elmondta, hogy az új beruházások között az autóipar játssza a vezető szerepet, az ipari kibocsátás 28%-a az autóiparból származik. " A nagy kérdés, hogy az új autóipari korszakban is sikeresek tudunk-e lenni, a jó hír, hogy jól halad az átállás, egyre másra érkeznek az innovatív autóipai beruházások, így az új korszakban is az európai autógyártás fellegvára maradunk. " - tette hozzá. A miniszter bejelentette, hogy a világpiac vezető vállalata, a Hanon System döntött úgy, hogy Magyarországra hozza az újabb beruházását. A vállalat a klímakompresszorok gyártásában a világon a második helyet foglalja el 13%-os részesedésével. Kiemelte, hogy regionális verseny volt a mostani beruházásért, számos Közép-Európai országgal versenyzett Magyarország.