2021. júl 28. 7:00 Szeptemberben kezdődhet a minimálbér-tárgyalás /Fotó: Pexels Már zajlanak az egyeztetések a munkaadók és a kormány között a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Világgazdaságnak elmondta, hogy jövőre 200 ezer forintra emelkedhet a minimálbér, illetve 260 ezer forintra a garantált bérminimum, emellett adócsökkentések is várhatók. ( A legfrissebb hírek itt) Ahhoz, hogy a kisebb cégek ki tudják gazdálkodni a minimálbér-emelést, adócsökkentésre lesz szükség. A Liga Szakszervezet elnöke, Mészáros Melinda hozzátette: arra számítanak, hogy szeptemberben ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, ahol többéves bérmegállapodást hoznak létre, ezáltal a két számjegyű bérdinamika visszatérhet a gazdaságba. (Ez is érdekelheti: Egyre népszerűbb: úgy viszik a babaváró hitelt, mint a cukrot) minimálbér-emelés bérminimum adócsökkenés adó tárgyalás
A minimálbér tervezett emelése a közvetlenül érintett kétszázötvenezer munkavállalónál sokkal szélesebb körre hat kedvezően, az ezáltal növekvő vásárlóerő pedig az egész nemzetgazdaságot felpezsdíti - írja a Világgazdaság. Emellett a garantált bérminimum jelentős emelkedése is várható. A következő években 200 ezer forintra nőhet a minimálbér a kormányfő korábbi bejelentése szerint, vagyis csaknem 20 százalékos emelés (jelenleg 167. 400 forint a minimálbér) várható. Tavaly a minimálbér az átlagkereset 40 százalékát tette ki, az emelés után azonban a 45 százalékát is elérheti – mondta a Világgazdaságnak Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője. A minimálbér-emelés közvetlenül csaknem 250 ezer munkavállalót érintene, közvetve azonban sokkal többet. Ennek az egyik oka az, hogy az intézkedéssel együtt általában megnövelik a garantált bérminimumot a minimálbérével azonos vagy még nagyobb arányban. Ha azonos lesz az emelkedés, akkor jövőre a garantált bérminimum akár 261.
A bérmegállapodás azt is tartalmazza, hogy amennyiben az év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15, 5 százalékról, 13, 5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 100 forintra emelkedik - tette hozzá Bodó Sándor. Ha év közben járulékcsökkentésre kerül sor (végső határideje július 1., a 2016-os, járulékcsökkentésről szóló megállapodás értelmében), akkor annak időpontjától a minimálbér 169 ezer forintra, a garantánlt bérminimum pedig 221 100 forintra emelkedik – mondta el az InfoRádióban Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Hozzátette: ha ennek feltételei nem is állnak fenn a megállapodás alapján, a kormányzat akkor is hozhat egyoldalú döntést az ügyben, amúgy is az adócsökkentés van a kormány napirendjén. A 2021-es bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának valamennyi tagja aláírta, így a szakszervetek részéről: a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).
Bodó Sándor szerint hosszú és nehéz munka van mögöttük, ugyanis 7 tárgyalási fordulója volt a 2021-es bértárgyalásoknak, a bérmegállapodást a nyolcadik alkalommal, hétfőn írták alá a felek. Közölte, a 2021-es béremelés hatására 2010-hez képest a minimálbér 128 százalékkal, a garantált bérminimum pedig már csaknem 145 százalékkal emelkedett. A kormány továbbra is azért dolgozik, hogy folyamatosan emelkedjenek a bérek, a cégek jól teljesítsenek és a magyar gazdaság fejlődni tudjon - jelentette ki Bodó Sándor, aki szerint ennek a munkának az eredménye a foglalkoztatási adatokon is látszik, hiszen a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4, 5 milliót, a regisztrált álláskeresők száma pedig nem éri el a 300 ezret. Palkovics Imre, a MOSZ elnöke a bérmegállapodás aláírását azzal indokolta, hogy a minimálbér, a garantált bérminimum, illetve a minimálbérhez kötött szociális juttatásokban érintett csaknem 1, 5 millió ember hátrányára "tovább nem huzakodhatnak". Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is megerősítette, hogy "keserves" volt az idei tárgyalássorozat, bár ez minden évben nehéz, most azonban a járvány okozta helyzetben még jobban kiéleződtek az álláspontok.
A szakszervezet rámutatott: ők a munkavállalók által fizetett munkaerőpiaci járulék eltörlését vagy csökkentését kérték, a munkaadók pedig a szociális hozzájárulási adó további csökkentését - egyik sem valósult meg, nehezítve a felek megegyezését. Ha nincs megállapodás, nincs béremelés - ezt emelte ki az InfoRádiónak a bértárgyalások eredményét taglalva Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke. A szakszervezeti vezető szerint pont ezért a harmadik tag, a Magyar Szakszervezeti Szövetség félreállása nem felelősségteljes. Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Az okiratok utólagos módosítása pedig hosszabb folyamatot igényel. Az alapító okirat megváltoztatásához pl. valamennyi tulajdonostársnak hozzá kell járulnia, ám egy 10 lakásos társasházban nehéz a konszenzus keresés. A lakásválasztáskor apró részletnek tűnő házirend évekre összeugraszthatja a lakókat. A társasház sikeres működéséhez túl szabályozás és a közösség romboló engedékenység között húzódó keskeny pallón kell egyensúlyozni. A társasház alapítása, alapító okirat Az Alapító okirat megléte új és használt lakás vásárlása esetén egyaránt fontos. Társasházat alapítani már fennálló épületre, valamint felépítendő épületre is lehet alapítani, a feltétel annyi, hogy legyen legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség. felépítendő épület esetén: földrészlet tulajdonosa/valamennyi tulajdonostárs az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja + előzetes alapítás tényének bejegyzését kérik a földrészlet tulajdoni lapjára az illetékes földhivataltól az épület felépülése után a társasház bejegyzése iránti kérelmet kell előterjeszteni az illetékes földhivatalhoz azzal, hogy ha a felépült építmény nem egyezik az alapító okiratban foglaltakkal, akkor azt módosítani szükséges Az alapító okiratról A társasház létrehozásához alapító okiratra van szükség.
Társasház alapító okirattal hozható létre, ez lehet két vagy többoldalú szerződés és egyoldalú nyilatkozat egyaránt. Nincs alapító okirat, ha az alapításra a közös tulajdon megszüntetésének eredményeként kerül sor, mert ilyenkor a bírósági határozat pótolja azt, ám a keresetlevélhez ettől függetlenül is mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt. Az alapító okiratban meg kell határozni: a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját, a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt, a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt. Az alapító okiratot és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A közös tulajdon társasháztulajdonná alakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja. Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét. Magyarnóta: Virágcsokor felirattal (kép) McCormick GM 45 kertészeti kistraktor eladó (törölve) - kínál - Szeged - 3. 850. 000 Ft - Róbert redford Mire figyeljünk oda a lakásvásárlás után? Az áhított lakás megszerzés nemcsak cél, hanem nyitány is. Az új élethez a társasház alapító Okirata és egyéb szabályzatok szolgáltatják a kottát. Ám ezeket többnyire csak akkor ismerjük meg, amikor már ezek alapján kellene játszanunk. A társasházi Alapító okirat, a szervezési működési szabályzat, illetve a házirend együttesen határozza meg a lakóközösség életét. Az iratok többségét még a lakások értékesítése előtt elkészítik, így a lakóknak általában nincs módjuk a tartalmi változtatásokra.
A társasházi tulajdon lényege, hogy bizonyos épületrészek külön tulajdonban, mások pedig közös tulajdonban vannak, és használatuk a tulajdonostársak közötti megállapodás szerint valósul meg. Tudástár Igen, a bírósági honlapon már vannak okirat sablonok, köztük egyesületi alapszabály, illetve közhasznú egyesületi alapszabály sablon is. Ezek alapján nem kezdeményezhető egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás. ( A dokumentumok megnyitásához az ingyenesen letölthető LibreOffice szövegszerkesztő programot ajánljuk. ) 2017. április 4-étől egyesület és alapítvány esetében a jogszabály meghatároz mintaokiratot ( 4/2017. (IV. 3. ) IM mellékletei alapján), amelyet nem kötelező használni, viszont ha a mintaokirat alapján készül el a létesítő okirat, és ez a körülmény feltüntetésre kerül, a bíróság egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást folytat le, azaz az elbírálásról 15 napon belül határoz. frissítve: 2019. 01. 22. Kapcsolódó kérdések: Egyesületek alapszabálya az új Ptk.