"Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk! " (Mária Terézia az úrbéri rendelet kiadásakor) 1780. november 29-én hunyt el Habsburg Mária Terézia (ur. 140–1780), a magyar történelem második, saját jogon uralkodó királynője, a felvilágosult abszolutizmus egyik legjelentősebb európai képviselője, a Habsburg–Lotaringiai-dinasztia "ősanyja". Bár Mária Terézia édesapja, III. Károly (ur. 1711–1740) uralkodása azon erőfeszítés jegyében telt, hogy leánya számára biztosíthassa az öröklést, a Pragmatica Sanctio jogi biztosítékai végül a gyakorlatban nem bizonyultak elegendőnek. Alig temették el ugyanis Károlyt, Nagy Frigyes porosz király (ur. 1740–1786) megzsarolta a trónjait elfoglaló fiatal királynőt, 1740 végén pedig háborút is indított Szilézia meghódítására. Ausztria pillanatokon belül végveszélybe került, ugyanis Poroszország után előbb Károly Albert bajor választófejedelem (ur. 1726–1745), majd Franciaország, Spanyolország és Nápoly is kinyilvánította szándékát a Habsburg Birodalom felosztására.
Mária Terézia "bűnlajstromán" emellett a nagyarányú betelepítések, a Mádéfalván 1764-ben vérengzésbe torkolló erőszakos sorozások és a Temesi Bánságban 1778-ig fennálló magyar letelepedési tilalom tételei is szerepelnek, ezek nyomán pedig sokan súlyos vádakra ragadtatják magukat. Persze, történelmi emlékezetünkben a Habsburgok gyakran eleve negatív előítéletben részesültek, egy fontos tényt azonban mindenképpen tisztáznunk kell: Mária Terézia abszolutista uralkodó, ráadásul összbirodalomban gondolkodó királynő volt, így nemigen találhatunk ésszerű érvet arra, miért kellett volna tüntetőleg kedveznie Magyarország számára. Sokan ezt a racionális gondolkodást persze magyargyűlöletként élik meg, Mária Teréziát azonban politikájában nem az érzelem, hanem a ráció és a haszon elve vezérelte, ennek nyomán pedig számos olyan intézkedés is fűződött nevéhez, amit az utókor egységesen pozitívan ítél meg. A Theresianum 1746-os megalapítása és működése, a magyar udvari testőrség felállítása – ami egyébként irodalmi életünkre is pezsdítő módon hatott –, a nagyszombati egyetem Budára helyezése és Fiume Magyarországhoz csatolása nem arról tanúskodik, hogy Mária Teréziát bármilyen ellenszenv fűtötte volna nemzetünk iránt.
Mária Terézia "bűnlajstromán" emellett a nagyarányú betelepítések, a Mádéfalván 1764-ben vérengzésbe torkolló erőszakos sorozások és a Temesi Bánságban 1778-ig fennálló magyar letelepedési tilalom tételei is szerepelnek, ezek nyomán pedig sokan súlyos vádakra ragadtatják magukat. Persze, történelmi emlékezetünkben a Habsburgok gyakran eleve negatív előítéletben részesültek, egy fontos tényt azonban mindenképpen tisztáznunk kell: Mária Terézia egy abszolutista uralkodó, ráadásul egy összbirodalomban gondolkodó királynő volt, így nemigen találhatunk ésszerű érvet arra, miért kellett volna tüntetőleg kedveznie Magyarország számára. Sokan ezt a racionális gondolkodást persze magyargyűlöletként élik meg, Mária Teréziát azonban politikájában nem az érzelem, hanem a ráció és a haszon elve vezérelte, ennek nyomán pedig számos olyan intézkedés is fűződött nevéhez, amit az utókor egységesen pozitívan ítél meg. A Theresianum 1746-os megalapítása és működése, a magyar udvari testőrség felállítása – ami egyébként irodalmi életünkre is pezsdítő módon hatott –, a nagyszombati egyetem Budára helyezése és Fiume Magyarországhoz csatolása nem arról tanúskodik, hogy Mária Teréziát bármilyen ellenszenv fűtötte volna nemzetünk iránt.
Ugyancsak a gondoskodó uralkodót eszményképül állító felvilágosult abszolutista gondolkodás vezetett odáig, hogy 1767-ben Mária Terézia rendeletet adott ki az úrbéri terhek egységes rendezéséről, mellyel a szegényebb országrészeken élő jobbágyok helyzetét jelentősen megkönnyítette. Tíz évvel később aztán a királynő újabb történelmi jelentőségű intézkedést hozott, hiszen Magyarország történetében először bevezette a népoktatást, ami a Ratio Educationis szerint 6 és 12 esztendős kor között bírt kötelező érvénnyel. Mária Terézia fejlett szociális érzéke emellett az egészségügy fejlesztésében is megmutatkozott, miközben jelentős összeggel támogatta a betegek, idősek és árvák ellátását. Mária Terézia magyar megítélése ugyanakkor meglehetősen ellentmondásos, hiszen egyfelől fentebb felsorolt reformjai, másfelől viszont abszolutista kormányzási módszerei is súlyosan esnek latba. A királynőt gyakran gyanúsítják azzal, hogy "becsapta" a magyar rendeket, hiszen az 1741-es segítségnyújtás ellenére később rendeletekkel és a Kaunitz kancellár által javasolt államtanács segítségével kormányzott, miközben különálló tartományként kezelte az 1765 óta nagyfejedelmi rangra emelkedett Erdélyt.
Másoknak még több nem lesz ínyére. Nem fogok tetszeni minden olvasónak, de nekem sem tetszik minden olvasó. De én nem tetszeni, hanem használni akartam. Azt, amit igaznak, jogosnak, hasznosnak ismertem fel, azt teljes alázatossággal, mint törvényesen megvalósítandó előnyt javasoltam édes hazámnak. Ha pedig annak javára híven írtam, vagy híven cselekedtem, úgy hiszem, nem dicséretet érdemlek, hanem a mulasztás vétkétől mentesítem magamat. Urbáriumok és adózási összeírások felhasználásával dolgozta fel a parasztság múltját, de kitért arra is, hogyan lehetne javítani a jobbágyság anyagi helyzetén, erkölcsén, műveltségén, hogyan lehetne megszüntetni társadalmi függőségét. Amennyire gazdagítja a nemzeteket az ipar és kereskedelem, úgy viszont az ipar és kereskedelem sem virágozhatik ott, ahol a nép legalsóbb és legnagyobb részét, a nemzet alapját a nyomor sanyargatja. Ennek a legnépesebb osztálynak fogyasztása által ingereltetik a belföldi termékek előállítása. Ez ad életet a belföldi iparnak és forgalomnak, ami azután a külkereskedelem bővebb folyásában is érvényesül.
Rántott Snickersről is lehet hallani, főleg az USA-ban, ahol ez a márka a népszerűbb. Nigella Lawson a Nigella Bites című könyvében és televíziós műsorában egy rántott Bounty receptet mutatott be, Új-Zélandon pedig a Mars szelet alternatívájaként az ott népszerű, Moro nevű csokiszeletet árulják rántva.
Két személyes tál rántott szelet, párizsi szelet, sajttal, sonkával sült csirkemell, mustáros tarja, rántott sajt, cordon bleu, hagyma karika /4db/ vegyes köret, házi saláta Négy személyes tál rántott szelet 2db, párizsi szelet 2db, sajttal sonkával sült csirkemell 2db, mustáros tarja 2db, rántott sajt 2db, cordon bleu, hagyma karika /8db/, vegyes köret, házi saláta Jimmy tál (kb. 8 főre) rántott szelet 4db, párizsi szelet 4db, sajttal sonkával sült csirkemell 4db, mustáros tarja 4db, rántott sajt 4db, cordon bleu 2db, hagyma karika /16 db/, vegyes köret, házi saláta Vega tál rántott gomba, rántott karfiol, rántott brokkoli, rántott sajt, hagymakarika, vegyes köret, tartármártás
A változatosság pedig, ugye, gyönyörködtet. Fasírt, lencséből, nem csak vegáknak Forrás: Ács Bori Alapanyagok: 200 gramm vöröslencse fél fej hagyma két gerezd fokhagyma egy teáskanál őrölt római kömény egy teáskanál pirospaprika egy tojás egy száraz zsemle vagy egy nagy szelet száraz kenyér, lereszelve só, bors A lencsét sós vízben megfőzöm, leszűröm, félreteszem, hogy kihűljön. A hagymát és a fokhagymát felaprítom, és a lencséhez keverem a fűszerekkel együtt, majd a tojást és a morzsát is belekeverem. Lapos, kb. 3 centis kis lepényeket formázok belőle, sütőpapíros tepsire fektetem őket, és 180 fokosra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt megsütöm őket. Ropogós röszti Egyszerű: ugyanazt a krumplit, amit a sóskába főznék, inkább lereszelem, és olajos serpenyőben iszonyú ropogósra pirítom. A krémes, tejfölös, savanykás főzelék a sós, ropogós, odapirult krumplival nagyon, nagyon jó. A rántott párizsi tilos!. Ugyanakkor bármilyen más, könnyű főzelékhez el tudom képzelni a spenóttól a káposztáig. Nagyon ropogós röszti Forrás: Ács Bori Alapanyagok: fél kg krumpli étolaj A krumplit meghámozom, lereszelem, és egy konyharuhába teszem.