Február 1-től négy százalékkal emelked ett a minimálbér és a gar antált bérminimum. Ennek ért elmében a minimálbér bruttó 167. 400 forintra, a garantált bérminimum pedig 219. 000 forintra nő tt. Az adókedvezmények számítása során azonban már januártól alkalmazható a négy százalékkal megemelt összeg. A minimálbérhez kötött személyi kedvezmény összege így például már januártól 8. 050 forintról 8. 370 forintra nőtt. Az egy évvel ezelőtti adatok alapján ez most januárban több mint 110 ezer embert érint. A személyi kedvezmény azoknak jár, akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek és azoknak, akik olyan betegségben szenvednek, amely súlyos fogyatékosságnak számít, így többek között a laktóz- vagy gluténérzékenyeknek. De szintén a magasabb összegű minimálbérrel lehet számolni az őstermelői bevételi értékhatárok, illetve a csekély értékű ajándék esetében is. Szintén a kedvező szabályok érvényesülnek a munkaerő-piacon nagyobb segítségre szoruló emberek után a szociális hozzájárulási adóból járó adókedvezmény összegének meghatározásakor.
Annak ellenére, hogy a minimálbér összege február 1-től emelkedett négy százalékkal, a minimálbér összegéhez igazodó adókedvezmények már januártól a megemelt minimálbér alapján számítandók, így például a bizonyos betegség miatt járó személyi kedvezmény összege már januártól magasabb lett – adta hírül az MTI a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye alapján. A hivatal kiemelte, hogy az adókötelezettségekre is kedvező szabályok vonatkoznak, hiszen az adókötelezettség megállapításakor az alacsonyabb, az év első napján érvényes összeggel kell egész évben számolni. Arra is emlékeztet a PM, hogy február 1-től négy százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, így a minimálbér bruttó 167 400 forintra, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nőtt. A tárca szerint az adókedvezmények számításakor azonban már januártól alkalmazható a négy százalékkal megemelt összeg, így például a minimálbérhez kötött személyi kedvezmény összege már januártól 8050 forintról 8370 forintra nőtt.
2021. jan 13. 2021-től a személyi kedvezmény igénybevétele jelentős változáson ment keresztül. Eddig adókedvezményként tudta az érintett magánszemély igénybe venni, azonban 2021. január 01-jétől hatályos SZJA törvény már más érvényesítést tesz lehetővé. Ennek okán, illetve a kedvezmények rendszerében elfoglalt helye, sorrendje miatt érdemes a témát körüljárni. A kiinduló pont tehát e kedvezményt tekintve az, hogy 2021. január 01-jétől kezdődően a személyi kedvezmény az összevont adóalap terhére vehető igénybe. Változott továbbá a kedvezmény mértéke is. Ez a jogosultság hónapjaiban a minimálbér egyharmadának felel meg száz forintra kerekítve, vagyis jelenlegi helyzetet tekintve (még nincs 2021-re elfogadott minimálbér) 53. 700, - Ft. Az összeg nagysága azonban nem jelent érdemi változást az adót tekintve, hiszen az 53. 700, - Ft- adóalapot csökkentő tétel, azaz, adóban számítva ez 8. 055, - Ft-ot eredményez, a korábbi minimálbér 5%-ával szemben, amikoris 8. 050, - Ft volt a kedvezmény mértékea fizetendő adóból számítva.
Lassan elfújhatjuk a gyertyát a 2021. január elsején módosított személyi jövedelemadóra vonatkozó, az Szja adóalap-csökkentő tételeinek gyertyáján. Sőt! Az évfordulón, 2022. január elsejétől újabb adóalap-kedvezményekkel ünnepelhetünk. Az arra jogosult magánszemélyek 2021-ben négyféle kedvezménnyel csökkenthetik összevont adóalapjukat. Az adóalap-kedvezmények érvényesítésére a következő sorrendiség vonatkozik: Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye. Személyi kedvezmény. Első házasok kedvezménye. Családi adó- és járulékkedvezmény. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye – NÉTAK Minden más kedvezményt megelőzően érvényesíthető, értékhatár nélkül vehető igénybe. Négy vagy több gyermeket nevelő anyának az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után "a) családi pótlékra jogosult, vagy b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri. "
Az olyan kötelezettségek esetében ugyanis, ahol az adószabály az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegére utal, az adókötelezettség alapja meghatározásával kapcsolatban, a 2021. január 1-jén hatályos "régi" minimálbért (a 161 000 forintot) kell alkalmazni. Így például az egyéni vállalkozók esetében a saját maguk után havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112, 5 százaléka, mely 2021-ben is a korábbi minimálbérrel számolva 181 125 forint, ami éves szinten 86 400 forinttal alacsonyabb adóalapot eredményez.
január 31-ig juttassuk el az illetékesnek (munkáltató, egyéb kifizető) az adóelőleg nyilatkozatunkat. Segítünk, kérjük, keressen bennünket a könyvelőiroda elérhetőségein. Forrás: Információs füzet – Szja adóalap-kedvezmények
Figyelt kérdés Nem értem az új szabályt... Hogy kell kiszámolni? Egy példát mondanátok, vagy fix összegű? 1/8 anonim válasza: 100% Adókedvezményből adóalap-kedvezmény lett, a minimálbér harmada, 100 ft-ra kerekítve. Minimálbér pedig a január 1-én érvényes minimálbér, 161000. Keresel valamennyi bruttót, ezt csökkentik 53. 700 ft-tal, és a fennmaradóra vonnak csak szja-t. 2021. jan. 27. 15:31 Hasznos számodra ez a válasz? 2/8 anonim válasza: 90% Keresel mondjuk 300 ezer bruttót. Ebből 15% szja-t vonnának, az 45 ezer. A kedvezmény által a 300 ezres adóalapod csökken a minimálbér egyharmadával. Jövő hónaptól ez 167400/3 = 55800, ahogy az egyes is írja, ennyivel kevesebből vonják csak az szja-t. Ez 244200, ennek a 15% szja-ja 36630. Tehát kedvezmény nélkül 45 ezret vonnának, a kedvezmény miatt pedig csak 36630-at. A különbség 8370, ez az adókedvezmény. (Mindegy, mennyi a bruttód, mert mindenképpen 55800-zal csökken, én csak egy példát íram. És ha kiszámolod, a régi számítás alapján is pontosan ugyanennyi jönne ki, szóval az összeg nem változik, csak a számítás módja. )
Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája: a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség csökkentése 53 Az Európai foglalkoztatási Stratégia célkitűzése és irányelvei 53 Az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a hazai foglalkoztatáspolitika kapcsolata 62 2. A női foglalkoztatottság szintjének alakulása az Európai Unió országaiban 69 A női foglalkoztatottság söntjének alakulása az Európai Unió nyugati és déli tagállamaiban 72 A női foglalkoztatottság szintjének alakulása a poszt-szocialista uniós tagországokban 75 A női foglalkoztatottság szintjének alakulása Magyarországon 76 A női foglalkoztatás korcsoportok szerint 80 A női foglalkoztatás iskolai végzettségi szintek szerint 86 2. 3.
A korrupció a tavaszi hatodik helyről szeptemberre a negyedik helyre ugrott, a túl magas lakásárak problémája a tizedikről a hetedik pozícióba jött fel. A bevándorlás a listán csak a 13. helyet érte el (10 százalékos említéssel), a kormány által homoszexuális propagandának nevezett kérdéskört pedig mindössze 8 százaléknyian említették. A kormánypártiak 11 százaléka említette a korrupciót megoldandó problémaként, a pártnélküliek 21 százaléka, az ellenzékieknek pedig a 48 százaléka. A migráció a fideszesek 17 százalékát foglalkoztatja, a másik két csoport tagjainak viszont csak a 3-4 százalékát. A kormány által emlegetett "homoszexuális propaganda" még a Fidesz-szimpatizánsoknak is csak a 12 százalékát zavarja, a pártnélkülieknél ez az arány 6 százalék, az ellenzéki tábornál 3. Egy olyan probléma volt, amelyet a pártnélkülieknek nagyobb arányban hoztak fel, mint a többiek, az oktatás alacsony színvonala: náluk 14 százalék említette, az ellenzékieknél 9, a kormánypártiaknál 7 százalék. A járvánnyal kapcsolatos aggasztó fejlemény, hogy márciushoz képest minden, a Policy Solutions által vizsgált összeesküvés-elméletben többen hittek.
2. cikk A Magyar Népköztársaságban a gimnáziumi és a szakközépiskolai érettségi bizonyítvány, valamint a középfokú technikumi oklevél és a Bolgár Népköztársaságban az általánosan képző középiskola (gimnázium), a szakmai műszaki középiskola és a technikum sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány egyenértékű. 3. cikk A Magyar Népköztársaságban és a Bolgár Népköztársaságban a középiskolára épülő óvónőképző intézet és tanítóképző intézet elvégzéséről kiállított óvónői és tanítói oklevél egyenértékű. 4. cikk A Magyar Népköztársaságban és a Bolgár Népköztársaságban az egyetemek, az egyetemi jellegű főiskolák és a főiskolák sikeres elvégzéséről kiállított oklevelek egyenértékűek. 5. cikk A 2-4. cikkben egyenértékűnek elismert bizonyítványok, illetőleg oklevelek mindkét országban a belföldön szerzett bizonyítványokkal (oklevelekkel) egyenlő jogokat biztosítanak. 6. cikk A Magyar Népköztársaságban és a Bolgár Népköztársaságban elnyert "tudományok doktora" és "tudományok kandidátusa" tudományos fokozatok egyenértékűek.