A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor gábor fides.org. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául mi más szolgálhatott volna, mint a vasárnapi országgyűlési választások, aminek kapcsán a vendégek többek között szót ejtettek a hatalompolitikáról, a miniszterelnök-jelöltek személyiségéről, valamint a politikai gondolat és identitás hiányáról a baloldalon. A vendégek egyetértettek abban, hogy a felsoroltak mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Fidesz–KDNP szövetség zsinórban negyedik kétharmados győzelmét érte el a hétvégi választásokon. Gábor szerint a háború és a politikai személyiségek különbsége döntötte el a kérdést, míg Gerő András szerint a jelenlegi kormánypártoknak szerencséje volt abban csak egy látszategységet mutató, széteső, karakteres vezető nélküli, megterhelt partnert kapott ellenfélül a választásban. A történészprofesszor azzal azonban egyetértett, hogy a bal-és jobboldal háborús helyzettel kapcsolatos retorikája közrejátszott a végleges eredmény kialakulásában.
Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere című könyvének megjelenése kapcsán könyvbemutatót szervezett az Intézet. A laudációt Frank Füredi szociológus professzor tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a könyv közérthetően magyarázza el azt a belülről vezérelt magyar rendszert, amelyben a kormányzat a felmerülő kihívásokra a nép elvárásainak megfelelően válaszol, és nem globalista mintákat akar importálni. Fodor gábor fidesz. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Békés Márton, G. Fodor Gábor és Galló Béla cseréltek eszmét, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy napjainkban a legfontosabb törésvonal a nemzeti és nemzetközi erők között húzódik, mely küzdelemben a külföldi minták másolása helyett belülről vezérelt államfilozófiai megközelítés szükséges. Ezért azonban folyamatosan meg kell harcolni és stratégiát kell alkotni, hogy a szuverenitásunkkal élni tudjunk, és mi döntsünk magunkról. A rendezvény végén Deák Dániel tartott előadást a Fidesz–KDNP választási esélyeiről, és a biztató előrejelzések mellett mindenkit választásra buzdított vasárnap.
A politikai filozófus ennek kapcsán arra világított rá, hogy miután a háború kezdetét vette, a választópolgároknak egyértelmű volt, hogy a Fidesz biztonságot akar, – ami egyébként saját elvárásaikkal is találkozott – míg a baloldal ellentmondásos kijelentéseket tett. Továbbá kiemelte, hogy amíg Orbán Viktor felfelé húzta a Fideszt, addig Márki-Zay Péter személye lefelé vitte a baloldal támogatottságát. Ezáltal a kontextus és a politikai személyiség találkozásából jött létre ez a meglepő kétharmados többség, amire azonban a dolgok logikus rendjéből mégiscsak lehetett számítani. Fodor Gábor arról beszélt, tudtak-e Szájer József szexuális orientációjáról - Blikk. Gerő András is úgy látta, hogy a Fidesz szuverenista politikájából adódó nemzetcentrikus álláspont logikussá tette azt a pozíciót, hogy hazánknak ki kell maradnia a háborúból. Ezzel szemben a baloldal eredendően internacionalista felfogása korábban Moszkva, most pedig Brüsszel másolásában ölt testet, amely felfogás ráadásul képtelen megérteni, hogy a Fidesz civilizációs és kulturális téren idomul a Nyugathoz, míg hatalompolitikai téren nem.
Emlékezetes, a minap Lázár János volt Miniszterelnökséget miniszter, jelenleg országgyűlési képviselő a Promenádnak adott interjújában állt bele a Fideszbe, az önkormányzati választások kapcsán kijelentette, hogy pártja komoly bizalomvesztést szenvedett el országosan, legfőbb ideje lenne, hogy valós problémákkal, az emberek hétköznapi kihívásaival foglalkozzon, például a világszínvonalú oktatás és egészségügy megteremtésével.
Kétszer is kormányzati pozícióból győzött, méghozzá kétharmados fölénnyel a Fidesz, nem szorult rá a koalíciókötésekből szükségképpen fakadó rossz kompromisszumokra és alkukra sem, "elképesztő politikai stabilitást teremtett" és "hihetetlen hatékonysággal" tudta érvényre juttatni a kormányzati elképzeléseket. kiemeli, hogy mindeközben nemhogy nem amortizálódott el a mögötte álló tábor, hanem még bővült is. Korrigálás "De ez a múlt", a Fidesznek most is képesnek kell lennie a korrigálásra, megújulásra - írja G. Fodor. Szerinte a 2022-es győzelmi esélyeket erősítő "konstans" elem, a vezető, Orbán Viktor személye, a belé vetett hit és még az ellenfelei által is elismert politikai tehetsége. Emellett az emberek megkérdezése is, valamint "a professzionális politikai tudásipar", amely eddig mindig biztosította a választási győzelemhez szükséges szavazattöbbséget. Fodor gábor fidesz utca. Ami változott: a centrális politikai erőtér - ismétli meg G. Fodor is az önkormányzati választás után elhangzott fideszes megállapítást, mindezt úgy folytatva: az önkormányzati választás legalábbis arról szólt, hogy az ellenfelek összeálltak, kíméletlenebbül fogalmazva: össze tudnak állni".
A Momentum szerinte ugyan képes önállóan megugrani az 5 százalékot, de Fodor szerint nemhogy ő, a párt sem képes egyelőre meghatározni önmagát. Úgy látja, sikerük eddig csupán annyi, hogy fiatalok, nem voltak kormányon, és nem csináltak még semmit. "Nem a saját politikai mondanivalójuk miatt népszerűek, mert az egyelőre hiányzik. Ezzel még adósak, és hasznos lenne megteremteni az egyedi karaktert és tartalmat, mert anélkül csak tiszavirág-életű lehet a siker" –figyelmeztetett finoman Fodor. Saját pártját nem különösebben értékelte vagy pozicionálta. A pártot jeleneg Bősz Anett vezeti, aki a DK-frakciójában képviseli a liberalizmust. Fodor úgy fogalmazott, hogy "a talpon maradás érdekében kényszerek léteznek az ellenzéki oldalon, ami nem csak a liberálisokat érinti". A Fidesz-kormány minden szinten képviseli a magyar emberek érdekeit. Azt azért igyekezett tisztázni Fodor, hogy "Gyurcsány Ferenc baloldali politikus, pártja az európai szocialisták családjának a tagja. Semmi köze a liberalizmushoz".
1972 -ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1974 -ben végezte el a filozófia kiegészítő szakot. A rendszerváltás előtt Szerkesztés 1969 és 1972 között a budapesti Móra Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola tanára volt, majd 1974 -ig a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem [1] filozófia tanszékének tanársegédeként dolgozott. 1974 -ben lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba, és a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályán dolgozott, majd 1981 és 1984 között az MTA aspiránsa volt. Lendvai Ildikó - KALOhírek. 1984 -től 1989 -ig az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán dolgozott előbb munkatársként, majd alosztályvezetőként, 1988 – 89-ben osztályvezető-helyettesként. A rendszerváltás után Szerkesztés A Gondolat Könyvkiadó igazgatója volt 1989 és 1995 között. 1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja. 1990 -ben a budapesti párttanács ügyvivőjévé, 1994 -ben a párt budapesti szervezet elnökévé és az országos elnökség tagjává választották, utóbbi tisztségét 1998 -ig viselte.
Depressziós jelentés az MSZP-székházból. 2010. március 9., 19:40 A Fidesznek nem kellenek, az MSZP érdektelen, az LMP és az MDF meg máshonnan közelít hozzájuk. 2010. március 9., 15:12 Élő közvetítés a Republikon intézet fórumáról. A vita résztvevői: Navracsics Tibor (Fidesz), Lendvai Ildikó (MSZP), Bokros Lajos (MDF) és Schiffer András (LMP). Moderátor Baló György. 2010. március 6., 19:55 Az MSZP elnöke a Hagyó Miklósról szóló vádakra reagált. Ildikó Kolozsi - YouTube. Közben a BKV szakszervezeteinek vezetői jelezték, hogy nem is tudják, miről beszél a cég volt vezérigazgatója. 2010. március 5., 09:39 A koronatanú hangfelvételei szerint a Magyarok Nyilai Orbánék alatt is folytatták volna akcióikat. 2010. február 28., 22:17 Kezdeményezte az NBH-vizsgálat nyilvánosságra hozatalát, hogy megszűnjön a ködösítés.
Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
2008 -ban a képviselőcsoport ismét megerősítette frakcióvezetői pozíciójában. Gyurcsány Ferenc 2009. márciusi lemondása után az MSZP elnökévé választották április 5-én. A 2010-es országgyűlési választás második fordulója után, április 25-én, vállalva a felelősséget pártja választási kudarcáért, lemondott pártelnöki tisztségéről. Az MSZP tisztújító kongresszusán, 2010 júliusában választották meg utódját, Mesterházy Attila személyében. Lendvai ildikó - hírek, cikkek az Indexen. 2010-ben Budapest területi listájáról szerezte meg mandátumát, frakcióvezető-helyettesként tevékenykedett még négy évig. 2013-ban bejelentette, a választásokon már nem fog indulni, kiszáll a parlamenti munkából. A parlamentből való távozása után rendszeresen publikálni kezdett a Népszavában és más lapokban. Személye körüli viták Szerkesztés Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Hírek Vezetőség Keresés Letöltések Galéria Tablók Regisztráltak listája Befizetés Új tag Tagdíjfizetés időpontjának megadása/módosítása Név: Időpont megadása: © BÖSZ weblapja. Minden jog fenntarva. Design by DG
Ez apám részéről volt igazán kunszt, mert jó ideig színházigazgatóként dolgozott, és közülük azon kevesek közé tartozott, akik ezt kihagyták. Egy családi szál azért volt a politikához. A nagybátyám a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége segítségével lett parasztgyerekből értelmiségi. Elkötelezett, de kritikus baloldali volt. Az egyik oldalról tehát találkoztam egy igényes elméleti megközelítéssel, a másikról a politikai szenvedély személyes hitelével. Naná, hogy magával ragadott, sőt máig odaragasztott valamilyen egyenlőségeszményhez, az emberi haladás lehetőségének hitéhez...
↑ Unger Gabriella – Ellenkultúra és állambiztonság. [2009. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 9. ) "Ezt jelzi például az 1981 márciusában megtartott tatai rock-tanácskozás, amelyen a könnyűzene teljes élcsapata mellett megjelentek a műfajban döntéssel bíró vezetők is. Ott voltak […] Lendvai Ildikó, a KISZ KB Kulturális osztályának vezetője…" ↑ Török Gábor: Cenzor volt-e Lendvai Ildikó?., 2010. július 21. "A képviselők állandó utalásai elől Lendvai Ildikó sem menekülhetett, s bár először kikerülte a cenzori múltjára utaló felvetéseket, később hosszan beszélt rendszerváltás előtti tevékenységéről. "Én hittem annak a rendszernek az elveiben" - mondta. " ↑ Lendvai: Nem voltam cenzor (, 2011. december 29. ) ↑ Országgyűlési napló, 5. ülésnap (2010. 05. 21. ), 48-105. felszólalás leirata (17. 20) (Országgyűlés,, Hozzáférés: 2019. május 19. ) ( archivált felszólalás) ↑ Gyuris György: Két esztendő a szegedi Tiszatáj életéből – 1 A betiltás, 1986.. Új Forrás (29. évf.