cs-szabo Cs. Szabó László 1905. november 11-én született Budapesten, magyar író, esszéíró, kritikus. Főbb művei: Franklin Delano Roosevelt (1935), Kárpát kebelében (1936), Szerelem (1944), Véres drágakő (1967), Hűlő árnyékban (1982), A tág haza (1995) Cs. Szabó László érdeklődési területe az olasz reneszánsz, William Shakespeare munkássága, az angol klasszikus festészet és a magyar irodalom voltak. Híres irodalmi lapokban jelentek meg művei, tagja volt a Magyar Mickiewicz Társaságnak. Cs. Szabó László 1984. szeptember 28-án hunyt el Budapest, 78 éves korában. Társszerzőként az Antikvá elérhető kötetei.
Szokatlannak számít, hogy a szépirodalom képviselői közgazdasági felsőoktatási képzésben tanuljanak. Márpedig Cs. Szabó László (1905–1984), a neves esszéista és műfordító, majd a második világháború utáni nyugati magyar szellemi emigráció központi figurája az önálló intézményként funkcionáló Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Karán tanult sikeres budapesti érettségijét követően, majd a Karon szerzett oklevelet, sőt közgazdasági doktorátust is. A fennmaradt csekély levéltári forrásanyag, illetve az író memoárjának elszórt és pontatlan bejegyzései nem teszik lehetővé, hogy pontosan rekonstruáljuk egyetemi éveit, a meglévő töredékes információi is érdekes adalékkal szolgálnak életútja jobb megértéséhez. Pályaválasztásában talán szerepet játszott, hogy a vele rokonságban álló Kuncz Ödön, Kuncz Aladár bátyja, a kereskedelmi és váltójog nyilvános rendes egyetemi tanára volt a karon. Mikor Cs. Szabó 1923 őszén beiratkozott, a Kar még új intézménynek volt tekinthető. Az 1920-ban, közpolitikai ellenkezések közepette, Teleki Pál miniszterelnök szorgalmazására megalapított Kar kettős célt tűzött ki maga elé: egyrészt a keresztény szellemű gazdasági képzés központja kívánt lenni, amely másrészt megtöri a kereskedelem és a pénzügyek terén nyomasztónak tartott zsidó túlsúlyt is.
Pomogáts Béla; Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Bp., 2007 (A magyar irodalom zsebkönyvtára) A magyar költészet századai. Tanulmányok; vál., sajtó alá rend. Pomogáts Béla; Mentor, Marosvásárhely, 2008 Hódoltsági irodalom. Az irodalom államosításától a forradalomig; sajtó alá rend., jegyz., utószó Czigány Lóránt; Mundus, Bp., 2008 (Mundus – új irodalom) Cs. Szabó László és Gál István levelezése, 1933–1982; szerk., jegyz., névmutató Gál Ágnes és Gál Julianna; Argumentum, Bp., 2012 Hazajáró lélek. Válogatás az Irodalmi Ujságban megjelent írásokból; MMA, Bp., 2018 Útrahívó. Képzőművészeti esszék; szerk. Szakolczay Lajos; MMA, Bp., 2019 Hősök és antihősök. Színházi esszék és kritikák; vál., szerk., utószó Szakolczay Lajos; MMA, Bp., 2020 Műfordításai Ch. Seignobos: A francia nemzet őszinte története (1935) Alfred de Musset: Szeszély (drámák, 1945) Aldous Huxley: A Mona Lisa mosoly (elbeszélés, 1946) Díjai Baumgarten-díj (1936) Kossuth-díj ( posztumusz, 1990) Jegyzetek Források Ki kicsoda a magyar irodalomban?
Szabó László, Csekefalvi, Cs. Szabó (Bp., 1905. nov. 11. – Bp., 1984. szept. 28. ): író, Baumgarten-díjas (1936). Apai ágon székely, anyai ágon erdélyi szász családból származott. Gyermekkorát Kolozsvárott töltötte, Erdély Romániához csatolása után települt át szüleivel Bp. -re. A bp. -i ref. gimn. -ban és a közgazdasági egy. -en végezte tanulmányait, 1925-26-ban Párizsban volt ösztöndíjas. 1931-ben gazdaságtörténetből szerzett doktorátust. Ezután a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének titkára volt. F. D. Roosevelt (Bp., 1935) c. tanulmányában az amerikai reformpolitikával foglalkozott. 1935 és 1944 között a Magy. Rádió irodalmi osztályának vezetője volt, progresszív irodalmunk képviselői az ő jóvoltából kaptak ott szót. A Nyugat köréhez csatlakozott, ugyanakkor a Válaszban és később a Magyar Csillagban is jelentek meg írásai. Az ún. "esszéíró nemzedék" képviselőjeként azokat a kulturális és erkölcsi értékeket védelmezte, amelyek veszélybe kerültek a közeledő háború és a teret nyerő fasizmus miatt.
Három költő (Bp., 1942) címmel Byron, Shelley és Keats verseiből állított össze antológiát. Az 1944-es német megszállás után lemondott állásáról, Balatonföldváron, majd Budán bujkált. 1945 után a Képzőművészeti Főisk. újonnan alapított művelődéstörténeti tanszékének vezetője lett, 1946-47-ben hosszabb nyugat-európai tanulmányutat tett. 1946-ban jelent meg Két part c. esszékötete, 1947-ben Márvány és babér c. gyűjteménye az Itáliának szentelt versekből. 1948 végén tanulmányútra Olaszo. -ba utazott, s nem tért vissza. Kezdetben Rómában és Firenzében élt, majd 1951-ben Londonban telepedett le, s az angol rádió m. osztályának munkatársaként dolgozott. Írásai ettől kezdve a Látóhatárban, illetve Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében és az Irodalmi Újságban jelentek meg. 1958-ban felvette a brit állampolgárságot. 1972-ben nyugalomba vonult. 1953-ban Rómában jelent meg Magyar versek Aranytól napjainkig c. terjedelmes antológiája, amely az emigrációban élő magyarság fiatalabb nemzedékeinek nevelésében töltött be igen fontos szerepet.
Az emigráció szellemi életének egyik vezetőjeként tevékenykedett, sokat utazott, számos előadást tartott különböző nyugati m. mozgalmak és irodalmi körök összejövetelein. Londonból figyelemmel kísérhette a Ny-európai, főként az angol, a francia és az olasz kulturális életet, emellett számot vethetett a hazai eseményekkel. Úti tapasztalatairól kitűnő esszékben számolt be: Téli utazás (München, 1956) c. műve személyes hangú útirajz, Halfejű pásztorbot (London, 1960) c. könyvében görögo. -i, A nyomozás (Oslo-Bécs, 1966) c. kötetében "szentföldi" tapasztalatait örökítette meg. Római muzsika (München, 1970) c. útirajzokat és művelődéstörténeti esszéket adott közre. Hunok nyugaton (München, 1968) c. kötetében a háború után Ny-Európában tett utazásának emlékeit elevenítette fel. Ország és irodalom (Brüsszel, 1963) c. könyvében m. irodalomtörténeti tanulmányokat jelentetett meg, ezekben vitába szállt a hivatalos hazai felfogással. Petőfiék (München, 1973) c. két irodalomtörténeti esszét közölt.
Külföldön nem az emigráció, de az egész magyar kulturális közösség írója akart lenni. Esszéiben a magyar és a világirodalommal, képzőművészettel, művelődéstörténettel és színházzal egyaránt foglalkozott. "Alkalom szüli az esszét" - írta, ezen alkalmakat főleg a londoni színházi és képzőművészeti élet eseményei adták. Érdeklődése fő területei a reneszánsz, az angol klasszikus festészet és Shakespeare voltak. A angol drámaíróról írt átfogóbb tanulmányai mellett 16 darabjáról készített részletes elemzést. Római muzsika című posztumusz kötete az örök városról írt, vegyes műfajú írásait gyűjti egybe. Búcsú a vándorévektől és Levelek a száműzetésből című írásai alapján Szenci Molnár és Misztótfalusi Kis, Apáczai és Bethlen Miklós, Szepsi Csombor és Pápai Páriz utódának érezte magát: "Peregrinus öregdiáknak születtél, az maradsz holtig. " Morális felelősség és nemzeti kötelességtudat egyesült írásaiban. A magyar múlt függetlenségi és szabadelvű hagyományait ápolta, az európai gondolkodás racionális örökségét őrizte.
Milyen nyomot hagy maga után egy visszafejlődött érdaganat? Dr. Asbóth Dorottya: Szerencsére elég szépen gyógyul: kicsit sorvadt, értágulatokkal tarkított foltot hagy maga után. Nagyon fontos, hogy az időben felfedezett és a kezelést elkezdett gyerekeknél sokkal szebb lesz a végleges kozmetikai eredmény. Más, ér eredetű jelenségre is hatással van a haemangiománál sikerrel alkalmazott gyógyszer? Szeborreás a bőröm - miért és mit tegyek vele? - Napidoktor. Dr. Asbóth Dorottya: Ez a kezelés csak a haemangiomára hatékony. Vannak az úgynevezett tűzfoltok vagy más érfejlődési hibák, amelyekre ez a kezelés általában hatástalan. Ez utóbbi jelenségek egész életre szólnak. Ezért is érdemes már a születés utáni első hetekben meghatározni és elkülöníteni a bőrjelenségeket, hogy a szülő lássa, tudja, hogy az éreredetű bőrelváltozásoknak mi a prognózisa. Köszönjük a válaszokat! Tünde További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
Ha lila színű, kissé kiemelkedő foltok jelennek meg az újszülöttön szülés után néhány nappal, és a gyermek úgy néz ki, mintha málna lenne a bőrén, akkor nagy valószínűséggel haemangiomája, azaz érdaganata van. Mi a teendő és hogyan gyógyítják ezt a betegséget? Nemrég az anyajegyekről beszélgettünk Dr. Dr asbóth dorottya korhaz. Asbóth Dorottya bőrgyógyász főorvossal, most a haemangiomáról kérdeztük. Mi az a haemangioma és hogyan lehet felismerni? Dr. Asbóth Dorottya: A születéskor még nem észlelt, de az első napokban megjelenő lila színű, kissé kiemelkedő, később egyre kiemelkedőbbé váló, úgynevezett ér eredetű anyajegyek olyanok, mintha egy málna rá lenne ragasztva a bőrre (ezért is hívják málna-névusznak). Ez az úgynevezett infantilis haemangioma, melynek lényege, hogy a bőrben olyan, a magzati életben feleslegesen keletkezett erek vannak, amelyek akkor válnak láthatóvá, amikor születés után a magzat vérkeringése és a vérnyomás-viszonyok a méhen kívüli léthez alkalmazkodnak. Ekkor kezdődik el a növekedési fázis, amely körülbelül nyolc hónapos korig tart.
Az anyajegyek vizsgálata speciális eszközzel, az ún. dermatoszkóppal történik, mely tízszeres nagyítást lehetővé tevő kézi műszer. Így jól látható az anyajegyek pigment tartalma, széle, nagysága és különféle eltérései, melyek a vizsgáló orvosnak kellő információval szolgálnak. Ezáltal állapítható meg a jó-, vagy a rosszindulatúság, és ennek ismeretében javasolható szükség esetén bőrgyógyászati vagy sebészeti eltávolítás. Gyakori gyermekkori bőrbetegség, az allergiás betegségek előfordulásának növekedési arányával párhuzamosan pedig egyre gyakoribbá válik. Dr asbóth dorottya meztelenuel. Az ekcéma (atópiás dermatitisz) az atópiás betegségek közé tartozik, a szénanáthával és a tüdő asztmával együtt. A csecsemőkorban kezdődő bőrtünetek után a későbbi években jelentkeznek a felső légúti hurutokkal együtt járó obstruktív bronchitises epizódok (asztmás hörghurut), majd a szénanátha, és a nagyobb gyermekkorban, ill. felnőttkorban állandó gyógyszerelésre szoruló bronchialis asztma. Ezt a jelenséget hívjuk "atópiás menetelésnek".
Ez egy önmagát korlátozó folyamat, mely kb. tíz év alatt tűnik el, minimálisan sorvadt bőrterületet hátrahagyva. Dr. Asbóth Dorottya Bőrgyógyász - nemigyógyász Budapest XIII. kerület - Orvosok.hu. 5 hetes korban javasolt az első bőrgyógyászati vizsgálat, ekkor dől el, hogy szükség van-e beavatkozásra. Az esetek jó részében az érdaganat spontán visszafejlődésére lehet számítani. Helyi és szisztémás kezelés is szóba jön az anatómiailag zavaró helyen lévő, ill. nagyméretű vagy több és a belső szervekben is megjelenő infantilis hemangióma (jóindulatú érdaganat) esetén. Elkülönítésük más éreredetű daganatoktól is ekkor történhet.