Windows XP (Whistler) 8. ábra Windows XP felhasználó felülete Windows XP új, feladatalapú, valamelyest egyszerűsített grafikus felhasználói felülettel rendelkezik ( Luna), mely automatikusan bekapcsol 64 MiB RAM esetén. Ez kék (opcionális), lekerekített sarkú téglalap alakú elemeket biztosít. Továbbá az ablakok és ikonok alatt árnyék effektek jelennek meg, melyek tovább csinosítják asztalunkat. A Start menüt és a keresési megoldást újratervezték. A frissen telepített alkalmazások kiemelve jelennek meg, hogy könnyítsék a megtalálásukat. A tálcán az egy alkalmazáshoz tartozó ablakokat (pl böngésző) csoportosíthatjuk, hogy még kevesebb helyet foglaljanak. Az ablakokban megjelenő oldalsáv is feladatorientálttá vált. A Windows XP beépítetten kezeli a "vizuális stílusok" használatát, viszont ezeket a Microsoftnak digitálisan alá kell írnia, hogy működjenek. A Windows XP alapértelmezés szerint két vizuális stílussal rendelkezik, melyet három különböző színsémára lehet állítani. A korábbi Windows 2000-szerű kinézet is választható.
Az alapötletet nagyban javította és kiterjesztette a Xerox Palo Alto Kutatóközpontja (röviden Xerox PARC), ahol a Xerox Alto számítógépük elsődleges felületévé tették a GUI-t. A legtöbb modern, általános célú grafikus felületet ebből a rendszerből származtatják. Ebből az okból kifolyólag néhányan az interfész ezen fajtáját PARC User Interface-nek (PUI) hívják. Ez az elnevezés azonban nem terjedt el. Néha a GUI-kat WIMP-eknek nevezik, amely az ablakok, ikonok, menük és mutató eszköz szavak angol megfelelőinek betűszava (Windows, Icons, Menus, Pointing device), de ez az elnevezés szintén nem terjedt el. A grafikus felhasználói felület kifejezés általában a WIMP rendszerekkel szinonim, és a legtöbb modern GUI valóban WIMP, habár akadnak kivételek, mint például a Microsoft Bob, a 3dwm vagy (részben) az FSV. A GUI-t támogató rendszerekre példák: Mac OS X, Microsoft Windows, Linux, BSD rendszerek. A Unix szerű rendszerek olyan eszközkészletekkel vannak kiterjesztve, mint például a Motif (CDE), illetve a Qt ( KDE) és GTK + ( GNOME).
Ebből az okból kifolyólag néhányan az interfész ezen fajtáját PARC User Interface-nek (PUI) hívják. Ez az elnevezés azonban nem terjedt el. A grafikus felület és az egér elterjesztésében nagy része volt Steve Jobsnak és az Apple Inc. által 1984 -ben forgalmazni kezdett Macintosh számítógépnek. [1] Néha a GUI-kat WIMP -eknek nevezik, amely az ablakok, ikonok, menük és mutató eszköz szavak angol megfelelőinek betűszava (Windows, Icons, Menus, Pointing device), de ez az elnevezés szintén nem terjedt el. A grafikus felhasználói felület kifejezés általában a WIMP rendszerekkel szinonim, és a legtöbb modern GUI valóban WIMP, habár akadnak kivételek, mint például a Microsoft Bob, a 3dwm vagy (részben) az FSV. A GUI-t támogató rendszerekre példák: Mac OS, Microsoft Windows, Linux, BSD rendszerek. A Unix-szerű rendszerek olyan eszközkészletekkel vannak kiterjesztve, mint például a Motif ( CDE), illetve a Qt ( KDE) és GTK + ( GNOME). Az olyan grafikus felhasználói felületek, melyek nem PUI-k, általában a számítógépes játékokban találhatók meg, továbbá a továbbfejlesztett, virtuális valóság alapú GUI-k is gyakran felszínre kerülnek a kutatóintézetekben.
Kiemelte azt is, hogy véleménye szerint a rendőrök hibáztak a helyszínelés során, és hogy a végső döntésnél számításba kell venni, hogy Oscar Pistoriusnak komoly mentális gondjai vannak. A pszichiáterekből álló csoport, amely a gyilkossági ügyet tárgyaló bíró kérésére vizsgálta a dél-afrikai sztársportoló elmeállapotát, azonban ennek ellenkezőjét állapította meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy a gyilkosság elkövetésekor Pistorius tudatában volt annak, mit tesz, épp ezért felelős tettéért. Augusztus 7-én Gerrie Nel ügyész emlékeztette a bíróságot, hogy a sportoló mindig is forrófejű volt, a tárgyalás során pedig többször is egymásnak ellenmondó tanúvallomásokat tett. E mellett megemlítette az áldozat és a gyanúsított között váltott SMS-eket és WhatsApp üzeneteket, melyekből kiderült, hogy a pár sokat veszekedett. Ezt támasztja alá Steenkamp halála előtt egy héttel küldött üzenete is: "Néha félek tőled, attól, ahogy rám nézel és attól, hogy hogyan fogsz reagálni... " Az ügyész indítványozta, hogy előre megfontolt szándékból elkövetett emberölés vádjában marasztalják el a sportolót.
A Guardian beszámolója szerint a tárgyalóteremben lévőket, illetve az online közösséget is megosztotta a bírónő döntése a gyilkosság vádjáról. Többen vitatták Masipa azon véleményét, amely szerint nem bizonyítható, hogy ha valaki négyszer rálő egy ajtóra, akkor nem nem jut eszébe: esetleg ölhet is. Márpedig ha ez eszébe jutott, akkor a gyilkosság vádja sem vethető el - vélekedtek. Nem fogadta el azonban a bíró a védelem érvelését, amely szerint Pistorius megijedt, ő ráadásul a fizikai állapota miatt sokkal stresszesebb, sokkal sérülékenyebb, ezért érthető, ha abban a hitben, hogy betörő van a lakásában, fegyvert fogott, és önvédelemből lőtte a fürdőszoba ajtajára. A bírónő szerint a sportolónak több már lehetősége is lett volna, így segítséget hívhatott volna, vagy kimenekülhetett volna a teraszra. Masipa úgy vélte, egy ésszeszűen cselekedő ember lőhetett volna hirtelen felindulásból, ha meglát egy árnyékot az ágya mellett például. Az viszont, hogy négyszer tüzelt az ajtóra, azt mutatja: meggondolatlanul cselekedett.
Pistorius az elsőfokon meghozott ötéves büntetéséből egyet már letöltött, majd kijöhetett a börtönből, és azóta házi őrizetben van. Várhatóan januárban kell ismét megjelennie a bíróságon, akkor hirdetik ki az ítéletet, és immár az a tét, hány évre kell ismét börtönbe vonulnia. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.