A kutatók főbb eredményeit és a Benford-szabály illeszkedését az adatokon (a d-faktor átlagos értékeivel) az alábbi ábrán láthatjuk: Két gyanús eset egyértelműen felmerült: Oroszország és Irán. Ezen autokrata rezsimek COVID-számai a fenti vizsgálatban igen furcsa eltéréseket produkáltak. Irán esetében például a 2-es számnál van egy nehezen magyarázható kiugrás a napi számokban, ami 42 százalékos d-faktort eredményez. De az összesített számokban már mégis úgy tűnik, hogy megfelelnek a Benford-szabálynak. Az eredmény esetükben ezért nem teljesen egyértelmű. Oroszország ebből a szempontból jóval érdekesebb, ugyanis náluk a teljes esetszám növekedése sem követi a Benford-szabályt. Sőt, a számok közel egyenletes valószínűséggel fordulnak elő, ami igen furcsának nevezhető a kutatók szerint. Amennyiben egy-egy nem várt értéknél lenne csak nagyobb az eltérés, az még annyival esetleg magyarázható lenne, hogy éppen ott tart a számláló. De az oroszok esetében nem ezt látni. A szerzők végső következtetése szerint a Benford-szabály – a meghatározott érzékenységen belül – érvényesülni látszik a legtöbb vizsgált országnál, de a két említett helyen – az oroszoknál és az irániaknál – a számokat lehet, hogy manipulálták.
Érdemes emiatt a vizsgálatot olyan módon elvégezni, hogy meghatározunk egy kritikus értéket vagy egy statisztikai szignifikancia szintet, ami alapján elfogadjuk, hogy egy-egy adathalmaz megfelel-e a Benford-szabálynak. A kutatók jelen esetben William Goodman munkájára hagyatkozva a 25%-nál nagyobb normalizált négyzetes eltérés esetén (d-faktor) tekintették manipuláltnak az adatokat. Gyanús eredmények A kutatók fő megállapítása, hogy a COVID-19 esetszámai általában megfelelnek a Benford-szabálynak, vagyis az első számjegyek gyakoriságai hasonlóan oszlanak meg, mint az az elméletből következne. Az összes országon elvégzett mérések szerint a d-faktor pusztán 3%, vagyis nagyon közel van a várt értékhez. Ezt követően a kutatók sorra vették az olyan országokat, ahol kellően nagyok az esetszámok ahhoz, hogy a vizsgálat megfelelően elvégezhető legyen. Következtetéseik szerint nem látszik nyoma adatmanipulációnak a legtöbb vizsgált országnál, mint amilyen az USA, Brazília, India, Peru, vagy éppen a Dél-afrikai Köztársaság.
Az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (ŠÚKL) kivonja a forgalomból az Accuzide nevű vérnyomáscsökkentő készítményt. Fotó: Pixabay - illusztráció Ennek oka a megengedett határérték feletti azid-szennyeződés jelenléte a hatóanyagban. Erről a ŠÚKL a honlapján tájékoztatott pénteken. A visszahívás az összes gyártási számú Accuzide 10, Accuzide 20 és Accuzide 30-ra vonatkozik, a 30-100 tablettás kiszerelésekre is. A ŠÚKL a közleményben hangsúlyozza, hogy a gyógyszert szedő pácienseket nem fenyegeti akut veszély, ezért nem kell hirtelen megszakítaniuk a kezelést, annak további módosításáról a kezelőorvossal kell egyeztetni. (TASR)
A Benford-szabály egy széles körben elfogadott módszer arra, hogy a hétköznapi élet során előforduló számok eredetiségét teszteljük. Nagy, több nagyságrenden átívelő, vagy sokféle különböző forrásból származó adatok esetében a kezdő számjegyek nagyobb valószínűséggel vesznek fel kicsi értéket, mint nagyot. A tízes számrendszer esetében például az következik a Benford-szabály alkalmazásából, hogy az 1-essel kezdődő számok előfordulási valószínűsége durván 30% körül van, míg a 9-esé már az 5%-ot sem éri el. Hangsúlyozandó, hogy természetes, emberek által nem manipulált számok esetében. Hogy ez a megállapítás egész pontosan hogyan szól, ki találta ki, és miért érvényesül a világban, arról ebben a cikkünkben írtunk korábban. Az alábbiakban pedig most a Benford-szabály egy különösen releváns alkalmazásáról fogunk beszámolni: a hivatalos COVID-esetszámok megbízhatóságáról. Mit mond Benford? Egy nemrég megjelent kutatás (Anran Wei és Andre E. Vellwock munkája) ugyanis annak eredt utána, hogy vajon látszik-e bármiféle manipuláció az egyes országok által közölt COVID-esetszámokban.
Ehhez ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy a Benford-szabály bár elterjedt módszernek számít a hasonló csalások vizsgálatában, mégsem számít tökéletes eszköznek. Nincs ugyanis egy tudományosan elfogadott határérték, amin túl már biztosra lehetne venni a számok kézzel való vezérlését. Továbbá előfordultak más kutatásokban már fals pozitív esetek is, ahol bizonyítottan természetes eredetű adathalmazok sem feleltek meg a Benford-szabálynak. Teljesen biztosat ezért nem lehet állítani, ahogy nem teszik ezt a hivatkozott tanulmányban sem. De a gyanú azért jócskán ott van. Sajnos Magyarország nem szerepel a vizsgálatukban, így a hazai COVID-számok tesztelését magunk végeztük el. Az eredmények tartogatnak némi izgalmakat, és erről hamarosan egy újabb cikkben számolunk be itt, a Portfolio Prof oldalán.
"A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az" – ezt a klasszikus tételt talán annyival lehet kiegészíteni, hogy az előbbiek életére (ha a sitcomokat nem számítjuk) biztosan nem lehet sorozatokat bazírozni. Peaky blinders igaz története film. Egy adott csoporton belüli drámai konfliktus érdekességét önmagában azonnal hatványra emeli, ha olyan emberek feszülnek egymásnak, akiknek a közfelfogás szerint szeretniük és támogatniuk kellene egymást a közös vér okán. Az pedig már csak a hab a tortán, ha a család diszfunkcionalitása a hétköznapitól merőben eltérő díszletek között jelenik meg – legyen szó akár neo-westernről, mint a Sons of Anarchy, szuperhősökről, mint az Umbrella Academy, vagy éppen kosztümös gengsztersztoriról, mint a Peaky Blinders (PB). A Shelby-család hányattatásainak története azon sorozatok közé tartozik, melyek minősége cselekményszövésben és karakterábrázolásban is évadról évadra egye csak javult. Ez akkor is igaz, ha az egyes évadokon belül itt is-ott is akadtak mélypontok (vegyük pl.
Az 1920 -as évekre, amikor a tévésorozat játszódik, megjelent a The Birmingham Gang nevű csoport, akik közül sokan a Brummagem Boys -ból származtak. Az ország legrettegettebb bandájává váltak. A könyvem nem a sorozatról szól, hanem a valódi emberekről, akik a történet mögött állnak, és az ő történetük olyan drámai, meggyőző és véres, mint a sorozat - teszi hozzá. Ritka kép az igazi Billy Kimberről ifjú korában ( Kép: Brian McDonald / Birmingham Mail) A birminghami bandát egy félelmetes gengszter, Billy Kimber vezette, egy volt Brummagem fiú, aki Anglia legerősebb gengsztere lett. A csúcsfedők rövid története | Európa 2022. A tévésorozatban Tommy Shelby bandavezért traumatizálja az első világháború, de Carl nem hiszi, hogy a háború olyan hatással volt Billy Kimberre. Billy Kimber a háború alatt dezertált - magyarázza Carl. Bár őt és a banda többi tagját a háború traumatizálhatta, a háború előtt többnyire erőszakos férfiak voltak. Az általuk folytatott harcok gonosz harcok voltak. Kimber nagyon intelligens ember volt, harci képességgel, mágneses személyiséggel és a Londonnal kötött szövetség fontosságának ravaszságával.
A másik óriási, ahogy öltöztetve vannak, na ennek véletlenül nincs annyi szakértője. Még a pengébe sem kötnek bele, pedig mennyire nem egyeznek a történészek sem az elnevezés okában. Egy ilyen ziccert nem hagyhattak ki a készítők, ott vannak a pengék a sild fölé bevarrva és használják is verekedés közben. Sajnos a rézgombok lemaradtak, de a nadrágok hangsúlyosan bokalengősek. A frizurájuk egy külön élmény. A zene önmagában megérne egy posztot, mai zenéket válogattak hozzá, főleg Nick Cave & The Bad Seeds, tőlük a fő téma is, White Stripes által feldogozott számok, Tom Waits. Mostanában eléggé kreatívok a sorozatok zenei szerkesztői, nekem nagyon passzolt a mai zene és különösen Cave hangja ehhez a sötét atmoszférához. Real Peaky Blinders | Libristo - Magyarország. A kitaláló-író Stephen Knight, rendező Otto Bathurst és Tom Harper. A BBC 2-n vetítették, egy erős 3 milliós kezdés után lement egy kicsivel több mint kettőre. Ennek ellenére jön a második évad jövőre, hurrá. Újabb 6 részt berendeltek, annyit lehet tudni, hogy meglepő helyeken fognak felbukkanni és persze a bandák közötti harcok sem maradnak el.
A soron következő évadnak időben közvetlenül a záró képsorok után kellene folytatódnia – ami viszont egyet jelenthet azzal, hogy a hatodik és a hetedik között közel akkora intervallum telik majd el, mint amennyit az első hat összesen felölelt. Ha csakugyan akarnak valamit kezdeni az átívelő szállal, ekkora lyukat piszok nehéz lesz befoltozni, ha viszont sutba dobják, hat rész bizonyosan kevés lesz majd az eddigiekhez méltó, így-vagy úgy de katartikus befejezéshez (spoiler vége). Peaky blinders igaz története sa prevodom. Végül, de nem utolsósorban: Oswald Mosley felbukkanása kiváló alkalmat adott arra, hogy Steven Knight némi aktuálpolitikai áthallást is csempésszen a forgatókönyvbe. Ennek Mosley programot hirdető beszédje a csúcspontja: fele királyságom feltenném egy pofonért cserébe, hogy az írók kaján vigyorral adták a virtigli populista gazember szájába a hazug médiáról meg a haza újbóli naggyá tételéről zengedező sorokat – az már egy másik dolog, hogy nem sokat kellett a fantáziájukra bízniuk, a mintát egyaránt megtalálják rá a 2019-es újságcikkekben - és a két világháború közti időszakot taglaló történelemkönyvekben egyaránt.