Győztest hirdettünk az országos NASZREDDIN HODZSA meséi videós mesemondó versenyen. Animációs stúdiónk, a KEDD 7-18 éves diákoknak indított versenyt annak apropóján, hogy elindult a NASZREDDIN HODZSA meséi sorozat a KEDD YouTube csatornán. A 6-11 évesek kategóriájában a nyíregyházi Orosz Franciska, a 12-18 évesek kategóriájában pedig a kiszombori Kecskeméti Bence Odin lett a legfurfangosabb ifjú mesemondó. Naszreddin hodja mesei a text. Óriási siker volt a mesemondó verseny A gyermekeknek az volt a feladatuk, hogy olvassák fel vagy mondják el az agyafúrt török bölcs egy választott történetét vagy a sorozat egy epizódjának szövegét, és vegyék videóra. A versenyre összesen 223 gyermek jelentkezett az ország minden pontjáról: többek között Mályinka, Kaposmérő, Komád, Tiszapüspök, Murakeresztúr és Üllő diákjai is kamerát ragadtak. Összesen 66 településről, több mint 85 iskolából küldtek be mesemondó videót. A kis mesélők nagyon komolyan vették a felhívást: volt, aki kívülről megtanulta a választott történetet, többen pedig még turbánt is öltöttek!
Naszreddin Hodzsa egyik ábrázolása Naszreddin (törökül: Nasreddin Hoca) egy szúfi hodzsa (azaz tanító) volt a 13. században, a szeldzsukok uralkodása idején. Máris pontosítom a címben megjelölt "török" jelzőt, hiszen itt nagyon is töröknek tartják, de sok más közel-keleti és közép-ázsiai nép (pl. afgánok, irániak, üzbégek) vallja magáénak a Naszreddin történeteket. Naszreddin - Wikiwand. Nevét a különböző nyelveken különféleképpen írják, és általában kapcsolódik hozzá a hodzsa (tanító, mester; tiszteletre méltó férfi, aki járt Mekkában) megszólítás. Mivel több nép sajátjának érzi, születésének helyéről is vitatkoznak. Naszreddin történetei humorosak, és általában valamilyen bölcseletet, erkölcsi példázatot fogalmaznak meg, gyakran nagyon ellentmondásos, sokszor abszurd formában. Generációkon keresztül szájról szájra terjedtek történetei, melyek beépültek a török folklórba. Nem létezik olyan ember, aki ne hallott volna róla és ne tudna kapásból számos Naszreddin-mesét elmondani. Bár az anekdoták falusi környezetben játszódnak, moráljuk mégis időtlen.
Adatvédelem Rólunk Az Arany Blendének szüksége van támogatókra, együttműködő partnerekre. Ha te ilyen vagy, kérlek, írj nekünk az címre, és felvesszük veled a kapcsolatot.
Fekete nap a Velencei tónál, pusztulnak a halak, most már az is megvan, miért Akkora pofont kapott a Velencei-tó turizmusa, hogy ahhoz képest a karantén alatti bezárás is kismiska: ökológiai katasztrófa tizedelte meg a tó halállományát az első igazi, nyári hétvégére. A tavaly nyári tömeges süllővész után újabb jelentős halpusztulást jelentettek, a bársonyos vízben mindenhol halak tetemei úsznak. 2 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók
Döbbenetes halpusztulás a Velencei-tónál, sokan a gárdonyi betonpartot okolják Egyre több haltetem lebeg a Velencei-tó vízfelületén. A halpusztulás kezd katasztrófális méreteket ölteni. A szakemberek vizsgálják, mi okozza a halak pusztulását. Velencei-tavi halpusztulás: kiderült, mi áll a háttérben | Magyar Hang | A túlélő magazin. Oxigénhiányra gyanakszanak, sokan a nemrég lebetonozott gárdonyi partszakaszt okolják. Haltetemek a vízben Haltetemek lebegnek a Velencei-tó vizében. A Facebookon egyre többen… Brutális halpusztulás a Velencei-tónál Brutális tömeges halpusztulásról számoltak be csütörtök délután a Civilek a Velencei-tóért, illetve a Velencei-tó közösség nevű csoportokban a Facebookon. A Velencei-tó közösség
2021. június 24., csütörtök 10:54 Összefoglaló A Velencei-tó érzékenysége A Velencei-tó még a Balatonnál is sekélyebb, ezért az extrém időjárásra rendkívül érzékenyen reagál. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat. A tó vízszintjének alakulása az elmúlt években – miért kevés a víz a tóban A Velencei-tó vize természetes módon a tó vízgyűjtőjére lehullott és onnan lefolyó csapadékvízből pótlódik, ezt azonban több tényező is befolyásolja. Egyre jobban durvul a halpusztulás a Velencei-tónál. A csapadék egy része a tavaszi-nyári időszakban a növények levelére hullik, így el sem éri a föld felszínét, hanem elpárolog. A földre lejutó csapadék pedig részben beszivárog a talajba és a felszín alatti vizek mennyiségét, illetve a talajnedvességet növeli. A lefolyás akkor indul meg, ha a talaj "telítetté" válik, vagyis a beszivárgás lelassul vagy megszűnik. A kisebb mennyiségű csapadék gyakran el sem jut a tóig, de - az említett okok miatt, és évszaktól, talajtól függően - még nagy mennyiségű csapadék esetén is előfordul, hogy a víznek mindössze egy része ér el azokba a vízfolyásokba, amelyek a tavat táplálják.
A tó vízutánpótlásának másik lehetséges módja lehetne a mesterséges vízpótlás, aminek lehetőségeit nem csak a Velencei-tónál, hanem a Balatonnál is vizsgálták. "A fő problémát az jelenti, hogy a más vízgyűjtőkről átvezetett víz eltérő fizikai-kémiai összetételű, mint amihez a tó ökoszisztémája "hozzászokott", így ez a megoldás ugyan növelheti a víz mennyiségét, de ezzel együtt ökológiai katasztrófát is okozhat. A Velencei-tó egy vízrendszer része, amelyben más olyan vízfelületek is vannak, amelyek vízellátását ökológiai célokból biztosítani kell. Ilyen a Dinnyési Halgazdaság, illetve a Dinnyési-Fertő. A Velencei-tó vízgyűjtőjén felhasználható vízből ezekre a területekre is juttatni kell. Ilyen vízátadás utoljára 2020-ban történt. Az "átadott" víz mennyisége azonban ekkor is elhanyagolható volt a tó egésze szempontjából. Levegőztetik a tavat A víz oldott oxigén tartalma a tó különböző részein jelentősen eltérhet, de ugyanazon ponton, különböző mélységekben is más és más lehet. Ezen felül napközben is változik, a minimum általában a hajnali órákban van.
A kezdeti tapasztalatok nagyon kedvezőek. Időközben megtörtént az elpusztult halak patológiai vizsgálata is, ami kimutatta, hogy pusztulásukat oxigénhiány okozta. A vizsgálat során nem találtak sem parazitákra, sem toxinokra utaló jeleket, melyek az oxigénhiány mellett még a halpusztulás okai lehetnek. A velencei-tavi nádas a dinnyési kilátóból. Forrás: További intézkedések A Közép-Dunántúli vízügyi Igazgatóság tovább növeli a mintavételek számát, illetve hajnali méréseket is végez. Ezen felül folytatódik a levegőztetés. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság további, kifejezetten levegőztetésre kifejlesztett eszközöket rendelt át a tóra, a győri és a szolnoki Vízügyi Igazgatóságtól. Tekintettel arra, hogy más vízfelületeken is előfordulhat hasonló probléma, jelenleg ez a maximálisan alkalmazható kapacitás a vízügy részéről. A levegőztető egységek a tó oxigénháztartását alapvetően nem tudják megváltoztatni, de az eddigi tapasztalatok alapján lokálisan hatékonyan segítenek. (Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság: Turista Magazin:)
Oxigénhiány miatt újabb halpusztulás történt a júniusban már amúgy is megtizedelt Velencei-tó vizében. Az elpusztult halakat elszállították, a víz minősége a Magyar Országos Horgász Szövetség megítélése szerint jó. Augusztus 13-án újabb, de jelenleg a júniusinál lényegesen kisebb intenzitású halpusztulás kezdődött a vízterületen - írja a Magyar Országos HOrgász Szövetség (MOHOSZ). A szervezet szerint jelenleg kijelenthető, hogy a Velencei-tó vízminősége a fürdési, vízisport és egyéb rekreációs igénybevételi szempontok oldaláról jó, így a helyzet e tárgyban azonnali korlátozást, beavatkozást nem igényel. A helyszíni tapasztalatok alapján az elpusztult és összegyűjtött halak zöme karika- és dévérkeszeg, valamint a termete okán látványosabb busa volt, de ponty, amur és süllő is volt az elhullott halak között. Az eddigi szakvélemények szerint az ismét lokális oxigénhiányban elpusztult halak begyűjtött mennyisége a második havária-jelenség eddigi három napja alatt mintegy 300 kg. A tó tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a közeljövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozását és kivitelezését, párhuzamosan egy átgondolt nádművelés beindítását igényli.