Mindkét törtnél egyetlen ismeretlen van a nevezőben, az y, ami nem lehet 0. Ha a nevezők egytagúak, a közös nevezőt könnyű megkeresni. Ezután összevonjuk a számlálókat. Ha a nevezők különbözőek, azonossággal vagy szorzással keresünk közös nevezőt. Mielőtt hozzákezdünk az összevonáshoz, nézzük meg, hol nincs értelmezve. Az a értéke nem lehet sem 1, sem –1, hiszen akkor a nevezőben 0 lenne. Közös nevező a két tag szorzata, melyet akár egyszerűbben is írhatsz, ha felismered az azonosságot. Osztásnál adjunk értelmezési tartományt, de az osztónál vigyázzunk, mert a reciprok miatt a számláló sem lehet nulla! Ha lehet, egyszerűsítsük a törtet! A törtet nem értelmezzük a egyenlő –4, 4 és 6 esetén. Törtek osztásánál az osztó reciprokát kell vennünk. A szorzáskor lehet egyszerűsíteni. Felismerjük a nevezetes azonosságot és egy kiemelési szabályt. Ezek alapján a tört értéke $\frac{1}{{2 \cdot \left( {a - 4} \right)}}$. (ejtsd: 1 per kétszer a mínusz 4) Ez a tört tovább már nem egyszerűsíthető. A következő feladatnál nagyon kell figyelned, hiszen többféle nevezetes azonosságot is alkalmazunk.
Többtagú kifejezésnél megkeressük azt a tagot, melyben a kitevők összege a legmagasabb, példánkban ez $4 + 2 = 6$. Egy algebrai kifejezést akkor nevezünk algebrai törtnek, ha a nevezőben is található változó. Ha a tört nevezőjében nincs változó, egész algebrai kifejezésnek nevezzük. Ha kiszámoljuk egy kifejezés értékét egy adott valós szám behelyettesítésével, akkor megkapjuk a helyettesítési értékét. Az algebrai egészeknél bármilyen valós számot behelyettesíthetünk, kapunk valós megoldást. Igaz ez az algebrai törtekre is? Nézzünk néhány közönséges törtet, és döntsük el, melyik nem értelmezhető! Tudod, hogy a 0-val való osztásnak nincs értelme, tehát azok a törtek, melyeknek a nevezője 0, nem értelmezhetők. Természetesen ugyanez érvényes az algebrai törtekre is. Úgy kell meghatároznunk az értelmezési tartományt, hogy a nevező ne legyen 0. Ha a nevező egytagú, a benne szereplő változóra kötjük ki, hogy ne legyen 0. Ha a nevező többtagú, meg kell vizsgálnunk alaposabban, milyen kikötéseket tegyünk.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a betűk használatát a matematikában, illetve az általános iskolában megtanult hatványozási alapfogalmakat. Tudnod kell, mit nevezünk algebrai kifejezésnek, mi a változó és az együttható. Tudnod kell használni a nevezetes azonosságokat és a szorzattá alakítás módszereit. Ebben a tanegységben megismerkedsz az algebrai tört fogalmával és megtanulod az algebrai törtek egyszerűsítésének módszereit. Megvizsgáljuk az algebrai törtek értelmezési tartományát, és az is kiderül, hogyan kell műveleteket végezni az algebrai törtekkel. Általános iskolában is találkoztál algebrai kifejezésekkel. Betűk vagy változók, számok vagy együtthatók, illetve az alapműveletek együttese, melyeket véges sokszor használunk a kifejezés felírásakor. A $ - 3{x^4}y$ (ejtsd: mínusz 3 x a negyediken y) egytagú algebrai kifejezés, a fokszáma 5. A $\frac{2}{5}{a^4}{b^2} - 7{a^2}{b^2} + 5a$ (ejtsd: kétötöd a a negyediken b négyzet, mínusz 7 a négyzet b négyzet, plusz 5a) már többtagú algebrai kifejezés, a fokszáma 6.
Hogyha például rossz kedvünk van, mondhatjuk azt, hogy vegyük az x2-et csak a negatív x-ekre. Vagy éppen ezekre az x-ekre: És ilyenkor az értékkészlet… Itt van aztán ennek a másik függvénynek a grafikonja. A függvény képletét most épp nem tudjuk… De ez nem is baj, a rajz alapján rengeteg dolgot meg tudunk róla mondani. Azokat a pontokat, ahol a függvény grafikonja az x tengelyt metszi, zérushelynek nevezzük. Ezek most a zérushelyek. Nézzük, mi van az értelmezési tartománnyal. A függvény -5 és 8 között van értelmezve. Hogyha itt üres karika van… Az azt jelenti, hogy a -5 már nincs benne az értelmezési tartományban. A 8-nál viszont teli karika van, az tehát benne van. Az értékkészlet pedig… Végül itt jön még egy függvény. Milyen számot rendel hozzá ez a függvény a 3-oz? Melyik az a szám, amihez a függvény a 12-t rendeli hozzá? Mik a függvény zérushelyei? Mindig csak ez a rengeteg kérdés… Ha szeretnénk tudni, hogy mit rendel a függvény a 3-hoz… egyszerűen csak be kell helyettesíteni x helyére 3-at.
Ez most egy kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés. És most lássuk, mire is használhatnánk ezeket a függvényeket, jóra vagy rosszra… Az függvény kölcsönösen egyértelmű, ha akkor. Vagyis különböző x-ekhez mindig különböző y-okat rendel. Itt van az x tengely, tele számokkal. És ezek közül a számok közül bizonyos számokhoz hozzárendelünk egy másik számot. Mondjuk hozzárendeljük a négyzetüket. Ezt a függvényt így jelöljük, hogy Legtöbbször ezt a harmadik jelölést fogjuk használni. És most nézzük meg, mit rendel hozzá a függvény a 4-hez. Itt is bármelyik jelölést használhatjuk … Ezt úgy mondjuk, hogy a függvény a 4-ben 16-ot vesz föl. Az x tengelyen vannak a helyek… az y tengelyen pedig az értékek. HOL? MENNYI? Azokat a szerencsés x-eket amikhez a függvény hozzárendel valamit, értelmezési tartománynak nevezzük és -el jelöljük. Az x2-nél ez az egész x tengely. Az y tengelynek azt a részét, amit az x-ekhez hozzárendeltünk értékkészletnek nevezzük. Egy függvény értelmezési tartományát az alapján is megadhatjuk, hogy milyen kedvünk van éppen.
Ahol tudsz, egyszerűsíts! Kezdjük az értelmezési tartománnyal: A tört nevezője nem lehet 0, ez mindhárom nevezőre érvényes. Alakítsuk szorzattá a nevezőket. x nem lehet y-nal vagy –y-nal egyenlő. Mi legyen a közös nevező? Talán megpróbálhatnánk a törteket egyszerűbb alakra hozni. Nézzük csak! Az első és a harmadik törtet egyszerűsítjük $\left( {x + y} \right)$-nal, így a közös nevező $\left( {x + y} \right)$. A számlálóban felbontjuk a zárójelet, összevonunk, így a tört értéke. $\frac{{3xy}}{{x + y}}$ (ejtsd: 3xy per x + y) Az algebrai törtek gyakran előfordulnak a matematikában, de a fizikában vagy a kémiában is. Sokat kell gyakorolnod, hogy pontosan, hiba nélkül tudj velük dolgozni! Sokszínű matematika 9, Mozaik Kiadó, 56–61. oldal Sok kidolgozott, megoldott példát találsz itt:
Szerkesztette: Lapoda Multimédia Kapcsolódás halmaz függvény értékkészlet szám legnagyobb közös osztó egész számok valós szám érték abszcissza egyváltozós függvény Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
180 fokra előmelegített sütőben sütjük kb 45 percig. Addig, amíg szép aranybarna színt nem kap a teteje!!!! A végén a villákat újra beleszúrjuk a lyukakba, hogy a felesleges gőz távozni tudjon. Elkészítjük a csokimázat. A hozzávalóit egy lábasba mérjük, majd óvatosan felmelegítjük. Ha felolvadt a margarin, akkor nagyobb hőfokon egy kicsit hagyjuk bugyogni. Folyamatosan kevergetjük. Ha szép fényes a keverékünk, akkor leveszük a tűzről és a zserbó tetejére öntjük a mázat és elsimítjuk rajta. Azért szeretem ezt a mázat, mert ha nem is lesz egyenletes szépen elterül magától is és nem törik vágáskor. A tökéletes csokimáz titka - Receptneked.hu - Kipróbált receptek képekkel. Ha teljesen kihűlt az egész sütemény, akkor levágjuk a széleket, majd a maradékot kb. 4 cm széles csíkokra vágjuk, majd ezeket a csíkokat kb. 2 cm szélesre vágjuk. Ha tetszett a recept és szeretnél értesülni az újdonságokról vagy csak kell néha egy jó ötlet, hogy mit süss, főzz, akkor kövess FB-on. Kattints a következő linkre:
Várjuk meg, míg a zserbó kihűl, majd kenjük a tetejére csokimázat. A mázhoz a csokit daraboljuk fel és vízgőz felett olvasszuk meg, utána simítsuk a sütemény tetejére. Szeletelés előtt várjunk, míg a máz megköt. Csokimáz helyett kakaós máz is kerülhet a finomság tetejére.
Főoldal Recept Csokimáz (zserbóra és más csokitetejű sütire) szerző: Felhasználó Anonymous Feltöltve: 2019-05-06 Desszertek > Zserbó 0 Közepes 1 fő favorite_border Hozzávalók Ráma 3 dekagramm kakaó 3 dekagramm porcukor 19 dekagramm forró víz 3 csapott evőkanál Desszertek: Csokimáz (zserbóra és más csokitetejű sütire) a sok Zserbó recept közül.