Szeptember 11. Teodóra, Igor névnap TEODÓRA A görög eredetű Teodor név női párja. Jelentése: "Isten ajándéka" Ritka név. IGOR Germán eredetű férfi keresztnév. Jelentése: "Isten + védelem" Ritka név.
Névnap naptár szeptember hó. h k s c p v 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Névnapok ABC-rendben A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V X Y Z Névnapok hónapok szerint január február március április május június július augusztus szeptember október november december Névnapos érdekességek Tudtad, hogy már 12 éve állunk szolgálatodra névnapkereső szolgáltatásunkkal? Milyen névnap van ma? Milyen névnap lesz holnap? Milyen névnap lesz holnapután? Szeptember 11 névnap 18. Milyen névnap volt tegnap? Becenevek, becézések Ünnepek, világnapok Keresztnevek angolul
A Telekom Veszprém a világ egyik legnagyobb klubja, azonnal igent mondtam, amint értesültem a lehetőségről. Régi álmom volt a BL-ben játszani, pláne az egyik legpatinásabb csapat színeiben – indokolta klubváltását a játékos, aki leendő társai közül korábban Petar Nenadiccsal szerepelt egy csapatban, a Berlinben. Önmagát hatékony szélsőként jellemezte, aki szeret minél gyakrabban játékba avatkozni és gólt lőni. Milyen névnapok vannak Szeptemberben? Szeptemberi névnapok - Névnapok 2022-ban. A Lemgóban és a válogatottban is én lövöm a hétmétereseket, és persze nem bánnám, ha Veszprémben is ki tudnám vívni ezt a lehetőséget magamnak – tette hozzá új klubjának adott első interjújában, ahol a céljairól is beszélt. Elmondta, nagyon szeretne sikeres lenni a csapattal és bejutni a final fourba. Tisztában vagyok vele, hogy a klub régóta szeretné megnyerni a Bajnokok Ligáját, többször közel is járt már hozzá, és bízom benne, hogy együtt ez sikerülni is fog. Tudom azt is, hogy Veszprém minden évben a Szegeddel csatározik a magyar bajnoki címért, természetesen szeretném ezt a trófeát is elhódítani a csapattal.
A különféle zenei stílusok előadásmódja mellett a hangképzésre és a színpadi mozgás elsajátítására helyeznek hangsúlyt az oktatók. Korra és nemre való tekintet nélkül bárki kipróbálhatja magát náluk az éneklésben. Beáta 1970 és 1979 között kilenc különböző nemzetközi dalfesztiválon nyert díjat. 2013-ban pedig Zámbó Jimmy-díjat és Magyar Jótékonysági Díjat is kapott. Szeptember 11 névnap 2018. október 1. Csütörtök Malvin, Bazsó, Ludovika, Remig, Rémusz, Román, Rómeó, Teréz, Terézia október 2. Péntek Petra, Berengár, Örs, Örsi, Tamás, Teofil, Tomaj október 3. Szombat Helga, Évald, Gertrúd, Heliodor, Hubert, Ignác, Ilián, Jozefa, Kandid, Mária, Ménás, Rozália, Teréz, Terézia október 4. Vasárnap Ferenc, Ámon, Aranka, Arany, Aurélia, Auróra, Bodor, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Hajnal, Hajnalka, Petrónia, Petróniusz, Tirzusz, Zóra október 5. Hétfő Aurél, Apollinár, Atilla, Attila, Etele, Flávia, Fulvia, Galina, Pálma, Peregrina, Piládész, Placid, Szendike, Tulipán, Tullia október 6. Kedd Brúnó, Renáta, Berény, Csaba, Franciska, Frigyes, Lénárd, Mária, Renátó, René október 7.
Móri borvidék Cím: 8060 Mór, Zrínyi u. 25., 8060 Mór, Martinovics u. 6/c. Weboldal: E-mail cím: [javascript protected email address] Telefonszám: 30/481-9248, 30/482-0427 Fajtaösszetétel: Chardonnay, királyleányka, zöldveltelini, zenit, ezerjó. Geszler Imre, Geszler Tamás, Geszler József A Geszler család már legalább négy generáció óta foglalkozik borral. Sokáig a szőlő jelentette a család legfőbb megélhetését. A szorgos sváb felmenők kemény és precíz munkával elérték, hogy még a Habsburg-udvarba is szállíthattak borokat. Az apai dédapa, Geszler Márton bornagykereskedő volt, lovas kocsival szállította a bort Bécsbe. A nagyszülők és a szülők szintén szőlővel foglalkoztak. Az édesapa id. Geszler József 1970-ben vásárolt egy kétszáz éves pincét. Felújította, majd a testvéreitől függetlenedve kezdett borkészítésbe. A rendszerváltás a Geszler-családot sem kímélte. De ők a nehézségből lehetőséget kovácsoltak, és önálló gazdálkodásba kezdtek. "1990-ben édesapánk nyugdíjba vonult, ezzel egy időben a téesz is tönkrement.
Szőlőfajták és borstílusok A móri borvidék elsőrendűen fehérbor termő terület. Minden más fajtát meghaladó mennyiségben, 109 ha-on találunk itt ezerjót. Az ezerjó mellett a chardonnay, tramini, sauvignon blanc, szürkebarát, Müller Thurgau (rizlingszilváni) a legjellemzőbb. A kis mennyiségben termesztett kékszőlők közül a kékfrankos és a merlot terem csak 9 ha körüli területen, a többi ültetvény ennél is kisebb. A móri borok illat- és ízvilága általában az üde, virágos jegyekhez áll közel. Gyakori a meszes ásványosság, ami a viszonylag magas savtartalommal együtt néha kemény borokat eredményez. A szőlők teljes érésben történő szüretelése és a jelentős hozamkorlátozás itt fokozottan szükségszerű, mert a klíma és a talaj együtt magas savtartalmat ad. Érleléssel nemes ízvilágú, telt ízű borokat kapunk, melyek meghálálják a fahordós érlelést. A táj fő fajtája, az ezerjó mellett illatos szőlőfajtákból és az olaszrizlingből készülnek a legizgalmasabb tételek. Jól alkalmazkodott a területekhez a rajnai rizling és zöld veltelini is.
Móri borvidék 890 hektár Csákberény, Csókakő, Mór (Miklós Csabi:), Pusztavám, Söréd, Zámoly.
Pusztavámtól Móron át egészen Csókakőig és Csákberényig húzódnak az első osztályú bortermő dűlők. A Móri borvidék közigazgatásilag Fejér-megyében található. A borvidékhez Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd és Zámoly településeknek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei tartoznak. A móri borvidék területe napjainkban 554 ha, holott a lehetséges szőlőterületek – be nem telepített részek – nagysága ezt jóval meghaladja. Talajadottságai A bortermő dűlők talaja elsősorban a laza negyedidőszaki fedő-üledékeken képződött. Lejtőtörmelék, lejtővályog főként oligocén homokon alakult ki. Mészkőtörmelékkel kevert löszön elterülő agyag-bemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, valamint magasabb helyzetű hegyoldalakon, dolomiton és mészkövön képződött rendzinatalajok és vörös föld váltakoznak egymással. Éghajlata Éghajlata általában a Dunántúl északi részére jellemző, közepesen hűvös és viszonylag csapadékos. Mindazonáltal, a hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma jó termőhelyi viszonyokat alakíthat ki.
Nagyon szerencsések vagyunk, hiszen Mór remek helyen fekszik, az egyik legjobb adottságú borvidéke Magyarországnak, a Vértes és a Bakony hegység között elterülő Móri árokban a Közép-Dunántúlon. Közel 40 hektáron gazdálkodunk, negyedik generáció óta. Sokféle szőlővel foglalkozunk, mint például a Móri borvidék egyik büszkeségével, az Ezerjóval, továbbá Zenittel, Királyleánykával, Zöld veltelínivel, Chardonnay-vel, Irsai Olivérrel, Kékfrankossal és a legfiatalabb telepítésünk az Olaszrizling. Borainkat sváb szorgalommal, nagy gondossággal és szeretettel készítjük negyedik generáció óta a borszerető embereknek, móri, megyei, országos, nemzetközi sikerekkel. Jelenleg egyre növekvő palackszámmal dolgozunk köszönhetően az egyre bővülő fogyasztó táborunknak és a sok pozitív visszajelzésnek. Pincénk emeletén kialakított borkóstoló helyiségben 80 főt tudunk vendégül látni.
A mindössze szűk 600 hektrányi borvidék talajtípusa a karsztos lösz, a mészkőtörmelék, az oligocén földtörténeti korból származó homok, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a barnaföld. Talaj A borvidék talaja változatos, a lösz, az erdőtalaj és a homok is megjelenik. Klímája kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe a tél és sok a légmozgás, utóbbi megakadályozza a betegségek kialakulását. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik. A hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma jó termőhelyi viszonyokat alakít ki. Jellemző szőlőfajták A móri borok kemények, alkoholban gazdagok, szépsavúak, lassan öregednek. A fehér fajták aránya eléri a 96%-ot. A vidék jellemző fajtája az ezerjó, amit Erdélyben fehér bakatorként tartanak számon. Ezt a chardonnay és a tramini követi, de találkozni még a királyleánykával, a rajnai rizlinggel és az ezerfürtűvel is. Az ezerjó korai érésű – a globális felmelegedés miatt ez mind előbbre tolódik – bőtermő fajta. Érzékeny a fagyra, a kevéssé széljárta területeket rothadással "bosszulja meg".
A lakosság pusztulásával a szőlők is elvadultak. A XVIII. században beköltöző német telepeseknek köszönhető az új szőlőtelepítés. Móron telepedett le a kapucinusok szerzetesrendje is, akik a környék legjobb szőlőművelőivé váltak. A XVIII. század tehát már nem folytatása a régi szőlőkultúrának, hanem új korszakot jelent. Valószínűleg ekkor jött létre a következő 300 évet meghatározó szerencsés találkozás a borvidék és az ezerjó szőlőfajta között. A XIX. században érte el a borvidék ismertsége tetőpontját. Ebben szerepet játszhatott a megbecsült móri aszúborok kivitele is. Volt olyan időszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borok voltak a legmagasabb áron eladhatók. A filoxéravészt a táj viszonylag könnyebben vészelte át, mint a többi magyar borvidék, mivel a homokkal kevert lösz- és a homoktalajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken. Mór község 1901-ben kérvényezte, hogy Mór és vidéke önálló borvidékké nyilváníttassék, mivel addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.