A növekvő állami kiadásoknak nem volt fedezete, ezért a bankópréshez folyamodtak. Az értéktelen pénzért viszont egyre kevésbé lehetett áruhoz jutni, a városokban nőtt az elégedetlenség. A kormány által bevezetett kényszerintézkedések a baloldal malmára hajtották a vizet. Sürgetővé vált egy átfogó gazdasági reform, melynek első lépése az értékálló pénz bevezetése volt. Előtte azonban ennek meg kellett teremteni az alapjait, meg kellett állítani az inflációs folyamatokat: növelték az adókat, visszafogták a kiadásokat, a fogyasztási cikkekből készleteket halmoztak fel és megreformálták az ár- és bérrendszert. Mi történt Magyarországon a 2.világháború után az üresen maradt sváb házakkal?. A béreket a háború előtti szint felében állapították meg, az agrárollót szélesre nyitották, a többlettermelést nem arányosan honorálták. Az értelmiségi béreket az új gazdasági "szükségleteknek megfelelően" állapították meg (pl. : a pedagógusokét az 1938. évi bér 20%-ában). A stabilizációt megkönnyítette, hogy a Szovjetunió hajlandó volt átütemezni a jóvátételi szállításokat és az USA visszaadta az "aranyvonatot", melyen a menekülő nyilasok a Nemzeti Bank aranykészletét szállították ki az országból.
A hiperinflációnak az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint vetett véget.
Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök ekkor már úgy látta, hogy a németek nem nyerhetik meg a háborút, ezért a 2. hadsereg veszteségeit nem pótolták, inkább az itthoni erőket fejlesztették. Voronyezstől délre, 200 km hosszan a Don partján csak gyönge védelmet tudtak kiépíteni az ekkora távolságra egyébként is kis létszámú, kivérzett magyar csapatok. A sztálingrádi bekerítő hadműveletek után merült fel szovjet részről a német déli arcvonal szétzúzása, egy másik nagyszabású támadás a voronyezsi front sávjában a magyar és olasz csapatok ellen. Decemberben Sztálin jóváhagyta a 250 km széles arcvonalon indítandó támadás tervét. A felvonulás rejtve történt, a német felderítés nem ismerte a szovjet szándékokat. 1943. II. Világháború - Kvíz. január 12-én reggel indultak a szovjet támadók, és három nap alatt, 15-én reggelre a 2. magyar hadsereg arcvonalát több helyen átszakították, miközben 132 harckocsijukból 83-at megsemmisítettek a magyar katonák. A magyaroktól délre lévő olasz csapatokat is szovjet támadás érte, és az olasz arcvonal áttörése után a támadók északnak fordultak, teljes bekerítéssel fenyegetve a még kitartó magyar erőket.
A háború előtti napi kalóriafogyasztásnak még az ötöde sem jutott a városi lakosságnak. A bérből élők az alacsony bérek és a folyamatosan növekvő árak miatt arra kényszerültek, hogy eladják vagy elcseréljék értékeiket, hogy élelmiszerhez jussanak. A hiányokat a kormány a beszolgáltatási kötelezettség bevezetésével próbálta enyhíteni. A bajok megoldását az állam egyre erősebb beavatkozásában látták. Létrehozták a Gazdasági Főtanácsot, mely lassan átvette a kormánytól a gazdasági élet irányítását. Az államforma kérdésében viszonylag gyors megegyezés született a pártok között. 1946. február 1-jén Tildy Zoltán elnökségével kikiáltották a Magyar Köztársaságot. (A mindenkori elnököt a parlamentnek kell megválasztania négy évre. Ő képviselte az államot, de a kormányzásban közvetlenül nem vehetett részt. Magyarország 2 világháború térkép. ) A miniszterelnöki tárcát a kisgazdapárti Nagy Ferenc vette át, aki programjában a legfontosabb feladatnak az erősödő infláció megfékezését jelölte meg. A háború befejezése óta a pénz romlása folyamatos volt.
A Tanulmányi Hivatal megállapítja, hogy az egyes tanegységek osztályzatai hány forintnyi ösztöndíjat érnek. Ennek megfelelően, egy hallgató ösztöndíja, a hallgató által a megelőző félévben elvégzett tanegységek érdemjegyeinek megfelelő pénzmennyiségek összege lesz. Bővebb információt a HKR tartalmaz: HKR 562-565. Tehetségtámogató program. § Letölthető tanulmányi ösztöndíj táblázatok listája 2021-2022-2 félévi ösztöndíj 2021-2022-1 félévi ösztöndíj 2020-2021-2 félévi ösztöndíj 2020-2021-1 félévi ösztöndíj 2019-2020-2 félévi ösztöndíj 2019-2020-1 félévi ösztöndíj 2018-2019-2 félévi ösztöndíj 2018-2019-1 félévi ösztöndíj 2017-2018-2 félévi ösztöndíj 2017-2018-1 félévi ösztöndíj 2016-2017-2 félévi ösztöndíj 2016-2017-1 félévi ösztöndíj 2015-2016-2 félévi ösztöndíj 2015-2016-1 félévi ösztöndíj 2014-2015-2 félévi ösztöndíj 2014-2015-1 félévi ösztöndíj 2013-2014-2 félévi ösztöndíj 2013-2014-1 félévi ösztöndíj
A tanulmányi ösztöndíj kifizetése a Tanulmányi Keretből történik. Az ösztöndíjra az aktív, nappali tagozatos, állami ösztöndíjas hallgató jogosult, egy félévben 5 hónapra. Nem szükséges pályázni rá! Tanulmányi ösztöndíj – ELTE TTK ÖSZTÖNDÍJAK. A 2003/2004 tanév tavaszi félévétől kezdve az ösztöndíj összege nem a tanulmányi átlag alapján kerül megállapításra. Az ösztöndíj felosztása tanegységenként osztályzatokra történik. A Tanulmányi Hivatal megállapítja, hogy az egyes tanegységek osztályzatai hány forintnyi ösztöndíjat érnek. Ennek megfelelően, egy hallgató ösztöndíja, a hallgató által a megelőző félévben elvégzett tanegységek érdemjegyeinek megfelelő pénzmennyiségek összege lesz. További infóért kattints ide!
2021/22-es tanév, tavaszi féléve: Kreditindex Ft/hó 6, 01 – 32 000 5, 81 – 6, 00 31 000 5, 61 – 5, 80 29 000 5, 41 – 5, 60 27 000 5, 21 – 5, 40 25 000 5, 01 – 5, 20 23 000 4, 81 – 5, 00 21 000 4, 61 – 4, 80 19 000 Tanulmányi ösztöndíj: minden hallgató jogosult rá, aki tanulmányait állami ösztöndíjas formában végzi. Ez az egyedüli ösztöndíj, amit nem kell megpályázni, a Neptun rendszer magától számolja ki. Minden félévben más-más az érdemjegyhez tartozó összeghatár. KI = ∑( teljesített kredit * érdemjegy) / 30 kreditindex: a tanulmányokat értékelő mutató. A tanulmányi ösztöndíjat a megelőző félév kreditindexe alapján lehet elnyerni. Vhr1. 24. Elte ppk tanulmányi ösztöndíj. § (3) (…) A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani.
1. Szociális alaptámogatás Államilag támogatott, teljes idejű felsőoktatási szakképzésen, alapképzésen, osztatlan képzésen vagy mesterképzésen első alkalommal hallgatói jogviszonyt létesítő személy, az első bejelentkezése alkalmával, a szociális helyzete alapján alaptámogatásra lehet jogosult. A szociális alaptámogatás egyösszegű támogatást jelent, mely pályázat útján igényelhető. A pályázat meghirdetéséről és a támogatás odaítéléséről az Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottság (EHSZÖB) gondoskodik. Alaptámogatásra jogosult lehet, aki fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult; halmozottan hátrányos helyzetű; családfenntartó; nagycsaládos; árva; hátrányos helyzetű; gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg vagy félárva. Elte ttk tanulmányi ösztöndíj. Pályázni a beiratkozást követő első félév elején lehetséges, a pályázati kiírás az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) honlapjáról érhető el. 2. Rendszeres szociális támogatás Rendszeres szociális támogatásra jogosult az a teljes idejű felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben résztvevő hallgató, aki államilag támogatott képzési formában, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjasként vesz részt, vagy tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg, és az adott szakon, a szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján, jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre.
A Diákhitel által nyújtott lehetőségekről és a bankszámláról szóló menüpontokban a frissen felvetteknek segítünk az első lépésekben. A nemzetközi lehetőségekkel kapcsolatos ösztöndíjakról itt talál bővebb információt. A tehetséggondozási programokkal kapcsolatos kiírásokról itt talál bővebb információt.
Lassan vége a márciusnak, jó részünk már az első zéháján és beadandóján is túl van, ennek megfelelően pedig március 10-én megérkeztek az ösztöndíjak első részletei is, és kiderült, hogy mennyi is az az annyi. Na de miért pont annyi? Tovább