Mikulás versek gyerekeknek Weöres Sándor: Suttog a fenyves Suttog a fenyves, zöld erdő, Télapó is már eljő. Csendül a fürge száncsengő, Véget ér az esztendő. Tél szele hóval, faggyal jő, Elkel most a nagykendő. Libben a tarka nagykendő, Húzza-rázza hősszellő. Rászitál a hófelhő. Végire jár az esztendő, Cseng a fürge száncsengő. Gazdag Erzsi: Honnan jöttél Télapó? – Honnan jöttél Télapó? – Hóországból, hol a hó hegyvastagnyi takaró, a tenger meg hat akó. Jegesmedve barátom varrta meg a kabátom. Mikulás versek gyerekeknek szamolni. Kibélelte bundával, hogy az úton ne fázzam. Szarvasomat befogtam, szíves szóval biztattam: "úgy szaporázd a lábad, szél se érjen utánad. " Meseország (világos) Hóországgal határos. S Meseországból az út egyenesen ide fut. Szerencsémre nyitva volt, útközben egy mesebolt. Jöttek elém tündérek, megkérdezték mit kérek. Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsi Télapóka öreg bácsi, hóhegyeken éldegél. Hóból van a palotája, kilenc tornya égig ér. Miklós-napkor minden évben tele tömi puttonyát, mézes-mázos ajándékkal szánkázik az úton át.
Mikulás Versek 2. rész 2019. 09. 08. Gyerekeknek, Mikulás versek gyűjteménye, Versek Mikulás érkezéséhez versek Mikulás érkezéséhez versek gyerekeknek. A Mikulás versek gyűjteményének első részét ebben a bejegyzésünkben folytatjuk azért, hogy még több verset megismertethessen gyermekével. Ebben a gyűjteményben rövid, egy versszakos, illetve kissé hosszabb, több… Tovább » Mikulás Versek Gyermekkel vagyok 2019. 08. 19. Mikulás Versek Mikulás versek gyerekeknek, népszerű, ritmusos és könnyen megtanulható gyerek versek a Mikulás érkezéséhez. Aklan Emese – Mikulás! Mikulás! Mire vársz? Várunk rád! Gyere már! Kiscsizma! Mogyoró! Mikulásváró versek: 5 aranyos vers a Mikulásról gyerekeknek - Aranyosi Ervin költeményei. Jön már a Télapó! … Tovább » Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk, szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési Tájékoztatóban foglaltakat.
Impresszum Szerkesztő: Farkas Ilona Email: Tárhely: Tá Kft. Weblapmotor: Wordpress 5. 6.
Nagy piros szívemnek jóság a kilincse, s édesanyák mosolygása a legdrágább kincse. Hidegben nem fázom egyetlenegyszer sem: az ő bársony pillantásuk átmelenget engem. Donászy Magda – Télapóka, öreg bácsi Télapóka öreg bácsi, hóhegyeken éldegél. Hóból van a palotája, kilenc tornya égig ér. Miklós-napkor minden évben teletömi puttonyát, mézes-mázos ajándékkal szánkázik az úton át. Donászy Magda – Télapó Télapó, hol a hó, hol a jég? zsákodon nem látok hópihét. Zsákomon hó nincsen, benne van sok kincsem. Tudod-e hány dió, millió, millió! Donászy Magda – Télapóhoz Szívünk rég ide vár, Télapó gyere már! Jöjj el éljen a tél! Tőled senki sem fél. Halkan reccsen az ág, öltöztesd fel a fát, Hulljon rá pihe hó, szánkón siklani jó! Évi és Peti vár, Télapó, gyere már! Mikulás versek gyűjteménye – Gyermekkel vagyok. Nyíljon már ki a zsák:Alma, szép aranyág. Donkó László – Leselkedő A Mikulást egy este a sok gyerek megleste. Megleste. És mit látott? Csinálta a virgácsot, s belerakta puttonyba. Jaj, csak tán nem azt hozza! Nagy csizmáját krémezte, azután meg fényezte.
Szétosztja az ajándékot, a nagy puttony kiürül. Magosrévi Jolán: Várjuk a Mikulást Jó Mikulás bácsitjaj, de nagyon várom! Nemsokára eljön csilingelő szánon. Almával, dióval teli van a zsákja. Bőven mér belőle minden topánkába. Kis cipőmet kitisztítom fényesre, Kiteszem az ablakunkba ma este, Ha erre jár a Mikulás, meglátja, Tudom, benyúl jó mélyre a zsákjába! Nincs ott híja a diónak, fügének… Színig tölti mind a két kis cipőmet. Azt hiszem, hogy virgácsot most nem kapok: A Mikulás tudja ám, hogy jó vagyok! Gazdag Erzsi: Megjött a Télapó Szánon jött, a hegyeken fenyők búcsúztatták. Zsákját tükrös hegyi tón vízilányok varrták. Medvék mézet gyűjtöttek nyár derekán néki, s egy kosárban áfonyát küldött az ősz néki. Mikulas versek gyerekeknek idősek. Pirosszemű mókusok mogyorója csörren, s megcsendül a kicsi szán csengője a csöndben. Itt van már az udvaron, toporog a hóban. Teli zsákja a tied dúskálhatsz a jóban. Kovács Zsóka: Télapóváró Ki kopog az ablakunkon? Ajtónkban ki áll? Izgatottan dobog szívem, s künn a hó szitál. Megjöttél hát, Télapó?
Mögötte nagy zsákokban csokoládé s virgács van. Előtte a szarvasok, fölötte a csillagok, alatta a föld forog: kertek, házak, ablakok… Ablakokban csizma ásít, itt egy cipő, ott egy másik. "Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró! " "Mind-mind kapnak csomagot, a kicsik és a nagyok. " A Mikulás mindent tud, lesz, akinek virgács jut! Mentovics Éva: Mikulás-Köszöntő Édes, kedves Mikulás, köszöntünk most téged. Eljöttél az idén is, ahogy megígérted. Látjuk, hogy a tartásod teli zsáktól görnyedt. Rakd le nehéz puttonyod, pihenj meg egy csöppet! Sok-sok színes ajándék nyomja fáradt vállad. Tudjuk, hogy a Világot több százszor bejártad. Tudjuk, hogy a szánoddal tovasiklasz újra. Néhány darab sütivel gyűjts erőt az útra. Mikulásos mondókák gyerekeknek. Recommended Posts
Donkó László: Leselkedő A Mikulást egy este a sok gyerek megleste. Megleste. És mit látott? Csinálta a virgácsot, s belerakta puttonyba. Jaj, csak tán nem azt hozza! Nagy csizmáját krémezte, azután meg fényezte. Mit tett még a puttonyba, a sok gyerek megtudta, cipőjében mind benne lesz is holnap reggelre. Lesz ott minden földi jó: arany alma, zöld dió, csokiból lesz valahány, a sok gyerek várja már. Azért titkon egy este, a Mikulást megleste… Gazdag Erzsi: Hull a hó Hull a hó, hull a hó, Mesebeli álom! Télapó zúzmarát Fújdogál az ágon. A kis nyúl didereg, Megbújik a földön: Nem baj ha hull a hó, Csak vadász ne jöjjön! Parányi ökörszem Kuporog az ágon, Vidáman csipogja: "Süt még nap a nyáron! " Donászy Magda: Télapó ünnepén Tipp-topp, tipp-topp, Ki jön a nagy hóban? Kipp-kopp, kipp-kopp, Ki van az ajtóban? Itt van már a nagyszakállú Télapó! Csupa hó! Puttonyában dió, mogyoró! Csitt-csatt, csitt-csatt, örül a sok gyermek. Hipp-hopp, hipp-hopp, Télapó itt termett. Mit hozott a Télapó? Csupa jó!
Anyaország:: 2009. november 27. 09:47 A Kossuth-díjas művészt, a Magyar Állami Operaház örökös tagját 86 esztendősen, péntek hajnalban érte a halál. A Szarvas melletti Csipkás-soron lévő tanyán született egy hétgyermekes szlovák paraszti család legifjabb tagjaként. Magyarul csak ötévesen, iskolái megkezdése előtt tanult meg, méghozzá nem is akárhogyan, ő az egyetlen Kazinczy-díjas magyar énekes. Énekelni a helyi evangélikus gyülekezet lelkészének biztatására kezdett, s ő szerzett anyagi támogatást is tanulmányaihoz. Jelentkezett a Műszaki Egyetem építészmérnöki szakára, de végül a zene mellett döntött. 1945-től tanult a Zeneakadémián, 1949-ben lett az Operaház magánénekese. Melis György Wagner hőseinek kivételével elénekelte a legnagyobb baritonszerepeket, volt Don Alfonso, Figaró, Falstaff, Papageno, Don Giovanni (a nemzetközi elismertséget is meghozó szerepét magyarul, olaszul és németül is énekelte). Bartók Béla Kékszakállú hercegeként a tragikus férfihős megközelíthetetlen magányát hangsúlyozta.
Utóbbi halálával egy nagy oszlop dőlt ki az operaház falai közül – mondta Szinetár Miklós, aki hozzátette: nem biztos abban, hogy Melis Györgynek lesz méltó utóda. Melis Györgyöt a Magyar Állami Operaház és az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyaránt saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Melis György síremlékének ünnepélyes avatása Részletek Készült: 2013. november 28. csütörtök, 11:25 A Vajda Péter Evangélikus Gimnázium kamarakórusa Mótyán Tibor felkérésére 2013. november 27-én részt vett Melis György operaénekes síremlékének ünnepélyes felavatásán a budapesti Farkasréti temető Művészparcellájában. Az egykori vajdás diák életútját többen méltatták. Mótyán Tibor a Művész Úr szarvasi kötődéséről, Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója és Clementis Tamás operaénekes művészi, énekesi nagyságáról emlékezett meg. Lázár Zsolt evangélikus esperes megáldotta a síremléket. A Szlovák Általános Iskola énekkarának fellépése után Nobik Erzsébet evangélikus lelkész szlovákul prédikált. A család, Szarvas város delegációi és a művészvilág jelenlévő képviselőivel együtt mi is elhelyeztük az emlékezés koszorúit. Ezután énekkarunk a Jubilate deo című kánont adta elő, Brachna Irén verset mondott. Az ünnepség zárásaként az Esti dalt énekelte el kórusunk. Lestyán Sára furulyán kísért, szólót énekelt Balla Lili.
Koráról, 84 esztendejéről legfeljebb születési anyakönyvi kivonata árulkodhatna. No meg egy kicsit a hangja, amely már nem olyan erős, mint az 1930-as években, amikor a szarvasi Újtemplom kórusában Bartos Pál lelkész felfigyelt a fiúra, akinek éneke messze túlharsogta az orgonamuzsikát, betöltötte a tágas templomot. — Bartos nagytiszteletű úr jósága nélkül talán én is földműves maradtam volna, mint a szüleim és sosem léphettem volna az Operaház színpadára — emlékszik vissza a kezdetekre Gyurka bácsi. — Ő volt az, aki nemcsak biztatott, hanem anyagilag is segített. Pénzt adott, háromszáz pengőt, hogy Pestre jöhessek tanulni. Aztán a város akkori országgyűlési képviselőjének javaslatára a parlament is megszavazott nekem ugyanennyit. Hatszáz pengővel a zsebemben feljöttem Budapestre, és elkezdtem tanulni énekelni. Arról, hogy mennyire jó befektetés volt a hatszáz pengő, Melis György otthonában számtalan relikvia árulkodik. A nappali falán díjakról, kitüntetésekről szóló oklevelek ékeskednek egymás mellett.
Legjelentősebb partnerei: Rost Andrea és José Carreras (Carmen), Kristjan Johannsson (Trubadúr), L'udovít Ludha (Oedipus Rex), Polgár László (Don Carlos, A Kékszakállú herceg vára), Tokody Ilona, Daniel Muñoz (Álarcosbál), Ferrucio Furlanetto (Don Carlos). Wiedemann Bernadettet a milánói Scala meghívta katari turnéjára az Aïda Amneris szerepébe. CD-felvételei közül kiemelkedik Galuppi Il caffé di campagna c. operája (vez. Fabio Pirona), Alessandro Scarlatti Perrica e Varrone valamint Leonzio ed Eurilla című intermezzója (vez. Németh Pál), Beethoven IX. szimfóniája (vez. Vásáry Tamás), a Kodály Összkiadásban a balladák (km. Vásáry), valamint Liszt illetve Gounod dalai (állandó partnerével, Virág Emesével) a Hungarotonnál, továbbá Beethoven IX. szimfóniája és Mozart Requiem-je (vez. Maximiliano Cobra) a Hodie márkán. Külföldi vendégjátékai során Ausztria színpadain, Savonlinnában, Ljubljanában, Wiesbadenben, Pozsonyban, Olaszországban, Japánban, Katarban, Pekingben és Saõ Paolóban lépett fel.
Zenés TV Színház Történik 1848-ban a magyar szabadságharc idején. Gábor és Ilonka szerelmesek egymásba, de kénytelenek titokban találkozni, mert Ilonka kapzsi anyja a módos gazdának, Csipkésnek szánja a lányát. A faluba honvédek érkeznek, hogy katonákat toborozzanak a haza védelmére. Katonának áll Gábor az apjával, Parasznyai református tiszteletessel együtt. Ilonka csak várja, várja szerelmét. Csipkés reménykedik. Egy hazatérő honvéd hírt hoz Gáborról, hogy jeleskedett a csatában és hadnaggyá léptettek elő. Csipkés elkapja, mielőtt bárkivel is beszélhetne, és pénzt fizet azért, hogy Ilonkának hazudja azt, hogy Gábor meghalt a csatában. A fiú el is fogadja a pénzt, de Ilonkának beszámol mindenről. Elhatározzák, hogy Ilonka vele megy a táborba, katonaruhában. A pénzen lovat vesznek a szökéshez. Csipkés készül a lagzira, de az esküvő reggelén látják, hogy Ilonka megszökött. Az egész falu a vőlegényen nevet. Ilonka öccsével együtt megérkezik a honvéd táborba és nő létére ő is katonának áll.