Wim Hof légzés Az autonóm idegrendszer által szabályozott oxigén belélegzés egy öntudatlan folyamat. A Wim Hof légzés speciális gyakorlatokból tevődik össze, amelyek a testet optimális állapotban és teljes ellenőrzés alatt tartják a legszélsőségesebb körülmények között. Ez a technika elsősorban a mély belégzés és a kilégzés erőfeszítés nélküli feltételeit szolgálja. A Wim Hof módszer speciális légzési gyakorlatai enyhítik a belső feszültséget. Ezekkel a gyakorlatokkal képesek lehetünk több energiát felszabadítani, befolyásolni az idegrendszert és megváltoztatni a különböző élettani reakciókat. A Wim Hof légzés segítségével önként válthatunk ki rövid stressz reakciókat, amelyek végül nagyobb ellenálló képességet eredményeznek a mindennapi feszültség, a mentális és az élettani viszonyok során. A légző gyakorlatok csak egyik fajta komponens a három pillérből, amelyek az egyedülálló módszert alkotják. A másik két pillér a hidegterápia és a gondolkodásmód fejlesztése. A Wim Hof légzést és a két másik összetevőt kombinálva elősegíthetjük a jobb egészség elérését.
Ez rendkívül ritkán fordul elő. Ha azonban nem biztos abban, hogy a gyakorlat megfelelő-e az Ön számára, például korábbi betegségek miatt, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Mit lélegzik Wim Hof? A Wim Hof légzéssel arra edzzük testünket, hogy jobban ellenálljon a stressznek. (Fotó: CC0 / Pixabay / asundermeier) A Wim Hof légzés a hiperventiláció elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy több oxigén halmozódik fel a vérben a gyors és mély lélegzetvételek révén. A szén-dioxid aránya csökken. Ezt a kezed és lábaid bizsergésén keresztül érzed. Egy tanulmány 2014-ből azt sugallja, hogy befolyásolhatja az úgynevezett szimpatikus idegrendszert. A tesztszemélyek: a vizsgálaton belül a légzőgyakorlat mellett a hidegnek is kitették magukat, és a meditáció egy sajátos változatában edzettek. A kutatók azonban azt gyanítják, hogy a megfigyelt hatások többsége csak a légzőgyakorlatnak köszönhető. A szimpatikus idegrendszer a vegetatív idegrendszer része, és felelős azért, hogy a szervezet készen álljon a teljesítményre.
6. Levegő bent tartása, kb fele annyi ideig, mint a kint tartás. Azonnal hozzákezdhetünk a második körhöz, majd a harmadikhoz. Utána lélegezzünk teljesen nyugodtan és élvezzük az elme csendjét. Le is fekhetünk savászanába. Ajánlott három körrel kezdeni, és pár hónap napi gyakorlás utá emelni 4-5 körre. A maximum napi 10-15 kör az, ami még veszélytelen, de igazából ebben az időben érdemesebb más légzőgyakorlatokat vagy meditációt végezni.
Jeges vízzel egészségesen? Ezt mondja a tudomány. Sebastian Kneipp, akit ma a hidegvíz-alkalmazások atyjának tartanak, szintén legendás téli fürdő rajongó volt. A hidroterapeutaként és természettudóként híressé vált bajor pap heti háromszor kezdett megmártózni a fagyos Dunában tuberkulózisának kezelése miatt. "Ezzel valóban sikerült legyőznie betegségét" – mondja Regina Webersberger, Kneipp orvosa. Az egészségre gyakorolt hatások tudományosan bizonyítottak. Egy holland tanulmány szerint azoknak a tesztalanyoknak, akik meleg zuhany után legalább 30 másodpercig hideg vízzel is fürödtek, 29 százalékkal kevesebb napig voltak betegek, mint azok, akik csak meleg zuhany alatt jártak. Mi történik valójában a testben? Testünk megpróbálja állandó hőmérsékleten tartani a belső hőmérsékletét. A hideg ingerek megzavarják ezt az egyensúlyt. A reakció pedig a véráramlás erős növekedése, így az érintett terület gyorsan újra felmelegszik. A hideg víz rendszeres használata edzi ezt a reakciót. A test megtanulja egyre jobban feldolgozni a hideg ingert.
2014. 06. 20. Díszkert Míg az akác, mint özönnövény politikai téma lett a közelmúltban, addig az ártéri japán keserűfű (Fallopia japonica) viszonylag csendben, de megállíthatatlanul terjed. Az impozáns növény rettenetes szomszéd. Emberek közelében, városok szélén, elhanyagolt parkokban szokott megjelenni. Aki sokat biciklizik a Balaton körül, a természetesnek vélt részeken már gyakorta a keserűfű az úr. Az ártéri japán keserűfű a keserűfűfélék családjába tartozó özönfaj. A két méteresre is megnövő, áthatolhatatlan állományt alkotó lágyszárú évelő, telepei évente 1-2 méterrel terjednek agresszíven nyomuló gyökereivel, amelyeken oldalirányban rügyeket tartalmazó rizómák is találhatók. Hatékony a generatív szaporodási képességük, de Európában szinte teljesen vegetatív módon terjednek. A szaporítóképleteket az ember és a víz terjeszti. A lombhullás a fagyokig lezajlik, aminek hatására a szár is elhal. A növények könnyen regenerálódnak rizómadarabokból, de olykor szárdarabokból is. Vannak kertek is, ahová dísznövényként beengedték, ott előbb utóbb gondot okoz.
A változókorban érdemes elvégeztetni különböző szűréseket, vérvizsgálatot, mammográfiát, megelőzve ezzel a problémák kialakulását. Ráadásul az egyéb tünetek is enyhíthetőek különböző módszerekkel. " A változó kor kellemetlen tünetei, így a hőhullámok, levertség, kedélyingadozás néhány megfontolandó praktikával, egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és rendszeres mozgással is enyhíthetők. Az ártéri japán keserűfű kivonata pedig a kutatások szerint negyedére csökkenti a hőhullámokat és az izzadást egyaránt. [5] A nemi szervek szárazsága külső ápolószerekkel is kezelhető. Alvásproblémák esetén gondoskodni kell a zavartalan körülmények megteremtéséről, kerülni kell a nehéz ételeket közvetlenül lefekvés előtt. Természetesen a japán keserűfű kivonatának használata kiegészítendő rendszeres mozgással és relaxációs módszerekkel. Az északi féltekén honos gyógynövény a kontinentális és a szubtrópusi területeken egyaránt előfordul, gyönyörű, világoszöld levelei miatt az épített kertek dísze lehet, bár a kertészek szerint az ártéri fajtáját szinte lehetetlen kezelni és kiirtani, ha már egyszer elültettük.
Japán keserűfű elleni védekezés Nehéz és hosszú küzdelem vár azokra, akiknek a telkén megjelenik. Nem használ ellene kizárólag az égetés, a kaszálás, a hagyományos gyomirtás. Ezeknek valamilyen kombinációját érdemes alkalmazni.
Terebess: ehető vadnövények - Japán keserűfű Terebess: vadon termő zöldség-gyümölcs « vissza a Terebess Online nyitólapjára « vissza a Kertek és konyhák indexlapra Japánkeserűfű-fajok Fallopia sectio Reynoutria Japán keserűfű (Fallopia japonica, korábban: Reynoutria japonica) Hibrid japánkeserűfű (Fallopia x bohemica = F. japonica x F. sachalinensis) Japanese knotweed [angol] Európába először 1823-ban hozták, egy hollandi botanikus kertbe, onnan vadult el. Később dísznövényként és takarmányként is ültették. Gyökerein keresztül kiválasztott kémiai anyagok segítségével teljes mértékben gátolja más fajok csírázását és egyedfejlődését. Tudja-e a japán keserűfűről, hogy... - A második világháborús csapatok a növény levelét dohány helyett használták? - Japánban helyenként fiatal, zsenge "mandulaízű" szárát fogyasztják? - A növény kiskertben dísznövényként történő betelepítése komoly veszélyeket okozhat: elvadulhat, féken tartása szinte lehetetlen? - Települési környezetben károsíthatja a közlekedési infrastruktúrát: szétfeszítheti a járdákat, de gyors növekedésű gyökérzete erős útburkolaton is áthatolhat?