Közzétéve: 2021. márc. 10. Utolsó módosítás dátuma: 2021. ápr. 06. FELHÍVÁS AZ AVARÉGETÉS SZABÁLYAINAK MEGVÁLTOZÁSÁRÓL 2020. december 31. napjáig a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatok helyi rendeletben szabályozhatták az avar és kerti hulladék égetését. A törvény ezen pontja 2021. január 1. napjától törlésre került. Fentieken kívül a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályokról szóló 549/2020. (XII. 2. ) kormányrendelet 1. §-a a veszélyhelyzet megszűnéséig (jelen állás szerint 2021. május 23-ig) továbbra is a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe helyezte a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, avar és kerti hulladékégetésre vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítását. Több tanulmány is kimutatta, hogy szoros az összefüggés a vírusos légúti megbetegedések súlyossága, az emiatti elhalálozások száma, valamint a légszennyezés között.
§ (1) Avar és kerti hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni. (2) Avar és kerti hulladékok égetésére csak akkor kerülhet sor, – kivéve, ha az adott területen az égetést a rendelet megtiltja - amikor kezelésük az (1) bekezdésben meghatározott módon nem végezhető el. (3) Az égetés március 1. és május 31. között, továbbá szeptember 1. és november 30. között lehetséges, hétköznapokon szerdán 10 00 – 19 00 óra között, szombaton 14 00 – 18 00 óra között. (4) Tilos az avar és kerti hulladék égetése a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon és vasárnap a község teljes közigazgatási területén. 2. § (1) Tilos égetni: Kisfeszültségű (0, 4 kV), Középfeszültségű (11-35 kV), Nagyfeszültségű vezetékek (132 kV) alatt Távközlési vezetékek alatt Véderdők és helyi védelem alatti területeken (2) A község közterületein az avar és kerti hulladékok égetése egész évben tilos. (3) Tilos az égetés szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális és sport intézmények 100 méteres körzetében – függetlenül a fenntartó személyétől -, azok működési ideje alatt.
2021. április 1-jétől az Érd, Sas u. szám alatti hulladékudvarban megszűnik a zöldhulladék átvétele. Helyette a Zöldhatár Kft. komposztálótelepén (Érd külterületén, a Zöldhatár utcai telephelyen) évente 200 kg zöldhulladék szállítható be díjmentesen. E feletti mennyiség esetében 10, - Ft/kg értékben vesznek át az érdi lakosoktól zöldhulladékot. Az ÉKFI-nél igényelhető házhozmenő ágdarálás a veszélyhelyzet fennállásáig szünetel. A veszélyhelyzet feloldását követően az ágdarálást az ÉKFI előre egyeztetett időpontban biztosítja a lakók részére, melynek díja 9. 500, - Ft/üzemóra + Áfa. Az ÉTH szolgáltatásairól bővebben a 23/522-600 telefonszámon, vagy az e-mail címen lehet érdeklődni. Az ÉKFI szolgáltatásairól bővebben a 23/365-610 telefonszámon, vagy a e-mail címen lehet érdeklődni. A kerti hulladék elszállításán túl nagyszerű és gazdaságos megoldás a komposztálás, mellyel könnyen megtermelhetjük mi magunk a kertünk ápolásához szükséges hasznos tápanyagokat rejtő humuszt. A komposztálás nem nehezebb, vagy időigényesebb, mint tüzet rakni, őrizni és megfelelően eloltani azt.
A felmérésre reagálók többsége (62%) eddig évente 1-2 égetéssel letudta a kerti hulladék megsemmisítését, ennél gyakrabban csak 23 százaléknyian nyúltak a gyufához. A legtöbben (49%) a kiskertben felhalmozódó növényi hulladéktól szabadulnak meg ily módon, jelentős számban említették külön a levágott szőlővesszőt (44%), miközben konkrétan az avar eltüntetéséről a válaszadóknak csak 21 százaléka gondoskodik ilyen módon. Azzal az indoklással, hogy a növényi hulladékok elégetésének küszöbön álló tiltása a levegőminőség védelmét szolgálja, a válaszadóknak csak 31 százaléka ért egyet teljes mértékben. A többi 69 százalék úgy tartja, hogy a jól megválasztott időpontban végrehajtott égetés a környékükön eddig sem volt zavaró. Az égetéssel szemben számos alternatív megoldás áll rendelkezésre. A növényi hulladékok szervezett elszállításában 22 százalék lát megoldást, 20 százalék a komposztálást tartja megfelelő eszköznek az égetés kiváltására. A felaprózás utáni szétterítés is segíthet a problémán, ebben 12 százaléknyian bíznak.
A balneológiai célokra mintegy 200 hévízkutat használnak A fűtési alkalmazásokon kívül, a geotermikus energia alkalmazható villamosenergia termelésére is. Magyarországon készültek már tervek a megvalósításra, sőt, a Magyar Villamos Művek által 1997-ben kiírt erőmű építési tenderre benyújtottak egy pályázatot, egy 65 megawatt kapacitású erőmű megépítésére. A Békés megyei Nagyszénás és Fábiánsebestyén térségében feltörő, 170 Celsius-fokos vízgőz felhasználásával indulna meg az energiatermelés. Geotermikus erőmű – Wikipédia. Az előzetes kalkulációk igen bíztatóak, körülbelül 5 éves megtérüléssel lehet számolni. Hévízkészletünk legkevesebb 500 milliárd köbméterre tehető, amiből mintegy 50 milliárd köbméter termelhető ki. A kitermelés fejlődését mutatja, hogy míg 1979-ben 415, 30 Celsius foknál melegebb vizű termálkút hozott vizet a felszínre, addig 1985-ben a kutak száma már 842 volt, évi 167 millió köbméter hozammal; 1987-ben pedig 1016 kút működött, naponta 1, 25 millió köbméter, évente pedig kereken 450 millió köbméter termálvizet szolgáltatva.
A legolcsóbb, leginkább gazdaságos megújuló energiaforrások egyike a geotermikus energia. A Föld mélyéből felfelé áradó hőenergia tekintetében kiváló adottságokkal rendelkezik Magyarország. Hévízkészletünk legkevesebb 500 milliárd köbméterre tehető, amiből mintegy 50 milliárd köbméter ki is termelhető. A geotermikus energia fűtési célú beruházása, jó adottságok esetében 5 év alatt is megtérülhet. A Föld középpontja felé haladva, 1 kilométerenként átlagosan 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Vulkanikus területeken, üledékes medencékben (például Izland, Kárpát-medence) ennél nagyobb a hőmérséklet emelkedése. Geotermikus energia potenciál magyarországon. Hazánk nagy része ilyen üledékes medencén terül el, ezért geotermikus adottságai igen jók. A magyarországi átlagos geotermikus grádiens 5-7 Celsius-fok között mozog, ami a világ átlagos értékének 1, 5-2-szerese. Ez azt jelenti, hogy Magyarország területén, a Föld belseje felé haladva, 100 méterenként a hőmérséklet átlagosan 5-7 Celsius-fokkal emelkedik. A fenti termikus adottságok miatt nálunk 1000 méter mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 Celsius-fokot.
A Németországban felhasznált megújuló energia több mint 51 százalékát jelenleg biomasszából állítják elő, és csupán 5 százaléka származik földhőből. Ingo Sass, a Darmstadti Műszaki Egyetem professzora szerint a nyolc Németországban működő geotermikus erőmű "elenyészően csekély", évente 40 Gigawattnyi energiát termel, és mindenekelőtt Bajorország aktív mind a termelésben, mind a hasznosításban. A geotermikus beruházások elsősorban a polgármesterek és nem nagy energiakonszernek ügye, ezért a földhő "népi energia". Magyarországnak Sass professzor azt javasolta, hogy a geotermikus potenciál tükrében legyen aktívabb a fúrások terén, hogy tudja fejleszteni a piacát. Megoldások Németországból Miután Dr. Martin Sabel, a német Országos Hőszivattyú Szövetség ügyvezető-helyettese bemutatta a geotermikus rendszerek különböző válfajait, a német vállalatok képviselői tartottak előadást. Dr. Hans-Jürgen Weikert, a DrillTec Gut GmbH ügyvezetője például két befejezett dél-magyarországi fúrási projektről számolt be, valamint arról, hogy szívesen folytatnák ezt a sorozatot.