Meghalt Furkó Kálmán legendás magyar kiképzőtiszt és kyokushin karatemester. A nyugállományú ezredes 74 éves volt. Neve évtizedek alatt fogalommá vált a speciálisan képzett katonai és rendőri alakulatok, valamint a magyar és nemzetközi küzdősportéletben is – írja a Honvédelem portál. Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek: A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>> A Szent Korona Rádió Jobbklikk oldala >>> Csatlakozz! Megjegyzik, Furkó Kálmán egyike volt azoknak, akiknek köszönhetően a kyokushin karate meghonosodott Magyarországon, sőt annak katonai felhasználhatóságát is tanulmányozta. Hivatásos testnevelő, nyolcdanos karatemester, a Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnöke, a nemzetközi karateszervezet övvizsgabizottságának tagja. Kiképzőtisztként sorkatonák ezreit oktatta a közelharc alapjaira, mélységi felderítők százait képezte ki. Neve legendává vált. Életéről szóló film: (Szent Korona Rádió)
Hosszú ideig volt a Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnöke, a Magyar Karate Szakszövetség alenöke és a Magyar Fullcontact Karate Szervezet elnöke, emellett az Európai és a WKO Világszervezet övvizsgabizottságának is tagja volt - írta a Az 1980-as évek végén forgatott népszerű magyar katonai tévésorozat, az Angyalbőrben több epizódjában is szerepelt a közismert katonatiszt. Furkó Kálmán számos sport- és állami kitüntetésben részesült: 2016-ban a honvédelmi minisztertől életműdíjat kapott, 2017-ben pedig a karate-világszövetség, a WKO - a világon negyedikként - 8. mesterfokozatot (dant) adományozott neki.
Hetvennégy éves korában elhunyt Furkó Kálmán, a Magyar Honvédség nyugállományú ezredese, a magyar kyokushin karate egyik megalapítója – közölte kedd délelőtt Facebook-oldalán a Honvédelmi Minisztérium. A oldalon kiemelték: Furkó Kálmán "mind a Magyar Honvédségen belül, mind a magyar harcművészeti életben felbecsülhetetlen jelentőségű örökséget hagyott maga után". Furkó Kálmán 1947. január 2-án született Nyírbátorban. Tehetséges, sportszerető gyermekként a Testnevelési Főiskolára (TF) készült. Minden álma volt, hogy olimpiai bajnok súlylökő lesz. Elsőre nem vették fel a Testnevelési Főiskolára, így az Északi Járműjavítóban technikusként dolgozott. Másodjára úgy vették fel a Főiskolára, hogy előtte el kellett mennie tizenegy hónap katonai szolgálatra az egri felderítő zászlóaljhoz. Ott találkozott először a közelharccal, ami óriási hatással volt rá, de ekkor még az atlétikában képzelte el a jövőjét – ismertették. A főiskolán Galla Ferenc vezette be a test-test elleni küzdelem rejtelmeibe.
Rólunk A Békéscsabai Médiacentrum egy több média-egységet egymás mellett működtető, száz százalékban önkormányzati tulajdonú médium. A médiacentrum része a huszonnyolc éve működő, kéthetente megjelenő városi újság, a Csabai Mérleg, amely 28. 000 háztartásba jut el, a közszolgálati tartalommal működő, és a hírportál. E három média egységes, integrált szervezetet képez. A Médiacentrum kiemelten foglalkozik a békéscsabai és a Békés megyei eseményekkel, mind a három platformján exkluzív, friss hírekkel, információkkal látja el a nézőket, olvasókat.
A legsúlyosabb 1850-ben történt, amikor fejét egy vasrácsnak ütve úgy megsérült, hogy utána már nem is épült fel teljesen. Élete utolsó éveiben a gróf már nem is ülhetett lóra, de még a gyeplőt sem foghatta kezébe. Legendáját már életében ő maga is aktívan terjesztette, ám halála után új életre kelt az ördöglovas alakja: több irodalmi és zenei mű ihelőjévé vált. 1944-ben egy magyar kalandfilmet is forgattak róla, de talán a leghíresebb mű, amely Sándor Móricról szól, Kálmán Imre Ördöglovas című operettje. Az ördöglovas kastélya A kastélyban berendezett állandó kiállításon megismerhetjük a meglepően sokoldalú Sándor Móric életét. Kiderül, hogy a gróf több volt egy vakmerő lovason, és művészi hajlamát főként a zenében bontakoztatta ki. Zenélt és zenét szerzett, de rajongott az építészet iránt is, európai útjain minden építészeti újdonságot lejegyzett. Kezdőlap - Bajna. A női oldalon lányát, Sándor-Metternich Paulinát ismerhetjük meg, aki mint diplomatafeleség, a különböző állomáshelyeiken - Drezdában, Párizsban és Bécsben -egyaránt jelentős szerepet játszott, főleg mint korának ízlésformálója.
A bajnai Sándor-Metternich-kastély mai formájában egy klasszicista épület képét mutatja, ám a kutatások során bizonyossá vált, hogy több építési periódusa volt. A mai épület helyén már a 15. század végén, a 16. század elején egy nemesi udvarház állt. Bajna és a falu közepén elterülő kastély több évszázadon keresztül adott otthont a Sándor családnak. A régészeti feltárások során több helyen előkerült a reneszánsz épület egykori padlóburkolata, amely halszálka mintában lerakott téglákból állt, és az is bizonyossá vált, hogy az épület legtöbb helyisége fafödémes volt, talán az épület délkeleti oldalán azonosított "nagyterem" lehetett egyedül boltozott. A tekintélyes udvarház körül védelemi rendszer, kerítésfal nem került elő, így a török hadjáratoknak könnyen áldozatul eshetett. A bajnai birtokot 1696-ban vásárolta meg Sándor Menyhért, aki Esztergom vármegye alispánja volt. A földesúr 1720 táján kastélyt építtetett a birtokra. Sándor Móric édesapja halálakor örökölte meg az uradalmat. Az átépítés és a bővítés terveit Hild József építész készítette el, aki egy klasszicista stílusú, főszárnyán téglalap alaprajzú, egyemeletes, mellékszárnyain földszintes épületet tervezett.
szélesség (lat): N 47° 39, 156' hosszúság (lon): E 18° 36, 114' védettség: Műemléki védelem eredeti kategória: Lakóépület eredeti főtípus: kastély megye: Komárom-Esztergom helyrajzi szám: 568/2, 567/1, 566, 565/2, 563, 564, 568/1 település KSH kódja: 16744 földhivatal: Dorog Körzeti Földhivatal rövid leírás: Egykori angolpark É-i végében, a falu központjához közelesően álló, két udvart közrefogó épületegyüttes, melyhez istálló kocsiszínnel és a D-i parkbejáratnál megmaradt őrépület tartozik. Az együttes főépülete emeletes, a többi földszintes, részben alápincézett. A téglalap alaprajzú főépület a nagyobbik udvar Ny-i szárnya. Bejárata fölött árkádokra állított, oszlopos, a bábos korláttal lezárt attika fölé magasodó, timpanonnal lezárt hangsúlyos középrizalit. Udvari homlokzata előtt folyosó, tetején terasszal, ami a kétfelől csatlakozó kocsiáthajtókon zárul. A folyosó körbefut az egységesen alakított homlokzatú földszintes melléképületekben. A D felől csatlakozó gazdasági udvar épületeit D felől vasrácsos (Ludvig Forster) pillérsor kapcsolja a főépülethez, az együttes látványát D felől pálmaház és oszlopsoros homlokzatú üvegház zárja le.