Viszont József Attilát egy csapásra költővé tette ez a vers, hiszen több helyen is megjelent, cikkeket írtak róla, és jó kritikákat kapott (pl. a Nyugat Bécsben élő kritikusa, Ignotus Pál gyönyörűnek nevezte). Ugyanakkor József Attilát bántotta Horger Antal véleménye. A verset megemlíti egy későbbi, Születésnapomra című költeményében is. Tiszta szívvel Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. A vers műfaja a népdalokra emlékeztető panaszdal, hangulata nyomasztó, felzaklató. Hangneme kihívó, szemrehányó. Egy lendületes, fiatalos versről van szó, lázadó erő sugárzik belőle. József Attila csak húszéves volt ekkor. Játékosság, lendület, dac, ellentmondás, provokáció van benne (" Ha kell, embert is ölök " – kifejezetten provokatív hangvételű ez a sor.
Mindmáig homály fedi halálának pontos okát. Egy biztos: 1937 decemberében a balatonszárszói vasútállomáson történt. Most nem messze, a vízparton áll az életét kioltó vonatot megidéző József Attila-emlékmű. Versei azonban ma is hatnak.
A Tiszta szívvel 1925-ben keletkezett, és József Attila harmadik, Nincsen apám, se anyám című kötetében jelent meg 1929-ben. A vers első sora tehát megegyezik a kötet címével. Ez József Attila egyik leghíresebb verse. Az a bizonyos vers, amely miatt eltanácsolta a szegedi egyetemről (és a tanári pályától) Horger Antal tanár úr. Végül a költő önként távozott az egyetemről, de távozásának a professzorral való ellentét volt az oka, amely emiatt a vers miatt alakult ki köztük. A professzor azért háborodott fel, mert a vers alapján erkölcstelennek, nihilistának tartotta a költő életszemléletét. Pedig ebben a versben éppen az a pláne, hogy nem arról szól, amiről szól. Egy vers nem azonos a szavak elsődleges jelentésével (főleg a XX. században nem). Az egész átvitt értelmű. Nem egy gyilkos verse. Nemcsak lázadás jelenik meg benne, hanem a kétségbeesett menekülés is. Az utókor azt mondhatja, Horger Antal korlátoltságáért hibáztatható, de emberileg meg lehet érteni. Konzervatív ember volt, és József Attilát nem értette meg.
246 videó - 1905 József Attila, született:Budapest, Ferencváros, 1905. április 11-én.. Balatonszárszó, 1937. december 3. ) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások. A Szegedi Tudományegyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként Horger Antal professzor eltanácsolta a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be: Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban a Sorbonne-on tanult. Közben megismerkedett az akkori német és francia költészettel, és tökéletesítette nyelvtudását. Már külföldön is szimpatizált a kommunizmussal, és Magyarországra hazatérve kapcsolatba lépett az illegális munkásmozgalommal. Zaklatott magánéletét azonban érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek terhelték, és az ehhez társult rendszertelen életvezetése oda juttatta, hogy összeomlott az idegrendszere.
Ha úgy vesszük, József Attila valóban ölt embert, egy embert ölt meg: saját magát. ). Témája József Attila veszélyeztetettsége. A nélkülözés anarchista hangulatot váltott ki nála, és ezt megjeleníti a versben. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
A pazarlás, az értelmetlen és eredménytelen élet gondolata azonban megismétlődik ebben a költeményben is. A talán eltűnök hirtelen csak részben vonatkozik arra hogy mint költőt, esetleg elfelejthetik. Ez az eltűnés sokkal konkrétabban, a személyes, fizikai elmúlást jelenti. A fentieken kívül számos versét felsorolhatjuk, amelyben a gyermek játssza a kulcsszerepet. Pl. Ha hold süt…, Altató, Mama, Egy kisgyerek sír stb. Összefoglalás A gyermek motívuma ilyen hangsúllyal nem először jelenik meg: a JA-val jó viszonyban lévő Kosztolányi már korábban erre építette a Szegény kisgyermek panaszai-kötetét. gyermekképe azonban sokkal tragikusabb: a világban teljesen magára hagyott, tehetetlen, bűntudattól gyötört, egyedül hagyott, szeretetért sóvárgó önmagának képét látja-láttatja bennük.
A várnai csata pusztítása megpecsételte Bulgária sorsát. A balkáni országot már fél évszázaddal azelőtt a törökök vetették alá, és 1444-ben elúszott az utolsó remény is, az ország felszabadítására. (Erre csak 1878-ban kerül sor, tehát 434 év múlva! ) A várnai csata más következményei is beláthatatlanok voltak: Szerbia hamarosan összeomlott, 1448-ban ugyanis a második rigómezei csatában maradtak alul a keresztények az oszmánokkal szemben (Hunyadi megint fogságba került itt, de a szerb Brankovics György hosszas lamentálás után mégsem adta ki a szultánnak). 1456-ban a törökök már Nándorfehérvárnál, Magyarország déli határánál álltak, és csak Hunyadi hősies védelme, illetve mesteri ellentámadása szalasztotta meg a török szultánt. II. rigómezei csata Archives | Magyar Nő Magazin. A szultán által vezetett oszmán fősereget hosszú évszázadokon át – Szakály Ferenc szerint – senki sem tudta legyőzni Európában, Hunyadi e győzelme nem véletlenül keltett nemzetközi szinten is hatalmas eufóriát. Sajnos azonban a hadvezér az 1456-os összecsapás utáni járványban életét vesztette, s hetven év múlva, 1526-ban Magyarország is összeomlott a török csapás alatt, Mohácsnál.
1392-ben, három évvel azután, hogy a szerbek vereséget szenvedtek a rigómezei csatában, Szkopjét a törökök foglalták el. Az 1389-es rigómezei csata után a középkori szerb állam az oszmánok vazallus államává vált. 1989 Slobodan Milošević beszéde a rigómezei csata a 600. évforduló alkalmával. Rigómezei csata Archívum » DJP-blog. 1389-ben az ottomán törökök szerezték meg a rigómezei csata után és egészen a 18. századig aktív szerepet játszott az itt élő népek védelmében, majd nem sokkal ezután elhagyatottá vált. WikiMatrix
A vajda és a despota konfliktusa aztán súlyos következményekkel járt, a
A következmények A csatában körülbelül 16 ezer keresztény katona halt meg, amelyet jelentősen gyarapított, hogy a törökök nem sok rabot ejtettek, valamint a hazafelé menekülő katonákat a szerbek felkoncolták vagy fogságba ejtették. Hunyadi is fogságba került, s hónapokat raboskodott Szendrő várában, ahonnan tetemes váltságdíj fejében szabadulhatott. A sors fintora azonban, hogy a rigómezei vereség mégsem a magyarok számára járt kellemetlen utóhatással, hiszen tanulva az esetből a magyarok többet nem indultak a Balkán felszabadítására. Ennek következtében az ott lévő kisebb államok magukra maradtak, s gyorsan elbuktak a törökkel szemben. Források – djp Bejegyzés navigáció