A feldúlt hangú kritikák ellenére - vagy éppen azért - a film óriási sikert aratott. Cannes-ban megkapta a Legjobb filmnek járó Arany Pálmát, később a Legjobb jelmez és díszlet Oscar-díját, világszerte kasszasiker lett, megdöntve az Elfújta a szél évtizedes nézettségi rekordját. Talán ez volt az első alkalom - Chaplint leszámítva - hogy egy rendezőből szupersztár válhatott. Címe fogalommá vált: a szépség, a szerelem, az elzüllés, a bomlás szimbólumává. A jelenet, amikor Anita Ekberg a Trevi kútban pancsol, a mai napig a filmtörténet egyik legikonikusabb képe. Bemutató dátuma: 2017. La Dolce Vita - Az édes élet (16) - Szeptember 7-től a mozikban! - YouTube. szeptember 7. Forgalmazó: Pannonia Entertainment Ltd. Stáblista:
Hiszen Róma 1960-ban új fénykorát éli. Olimpia játékok - egyben az élő televíziós olimpiai közvetítések nyitánya. Kivirágzik a divat, a design. És nagyon menő amerikai kocsival száguldozni… Azon viszont akkor senki nem gondolkodott, vajon milyenek is lesznek/lehetnek a történet szereplői fél évszázaddal később. Aztán Paolo Sorrentino A nagy szépség (2013) című filmjében eljátszott a gondolattal. Érdemes megnézni mindkét filmet. Akár egymás után is. Olasz nyelven, magyar felirattal. Rendező: Müpa Parkolási információk A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt. Biztonságos jegyvásárlás Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni. A kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy előadásainkra, koncertjeinkre a jövőben is a weboldalon keresztül, valamint az Interticket () országos hálózatában vagy a jegypénztárainkban váltsa meg jegyét.
Hát igen, melyik bolond menyasszony értené meg, ha vőlegénye egy idegen hölggyel állítana be otthon... Olaszországban a lesifotósok is megjelentek már a hatvanas években, de azt most tudtam csak meg, hogy azért hívják Paparazziknak ezeket a levakarhatatlan sajtómunkásokat, mert ebben a filmben Paparazzo volt a neve egyik képviselőjüknek. Nino Rota láthatóan igen népszerű volt már ekkoriban is, hiszen a lista előző filmjének (Rocco és Fivérei) is ő volt a zeneszerzője. Fellini ezúttal egy pompás, de lerongyolódott karaván képét kérte tőle zenével ábrázolni. Vagy még inkább: egy erre-arra dülöngélő pazar és nyomorúságos gályát, fényes hajótörést sugalmazó zenét kért. Selymek, brokátok, ékszerek, kristályok romlását, alámerülését. Talán az utolsó epizódok, az orgia, és az azt követő tengerparti hajnal helye a leginkább stabil a filmben. Olyan tökéletes lezárást biztosítanak, aminél jobbat nehéz elképzelni ehhez a filmhez. Amikor Marcello meglátja az angyalszerűen romlatlan fiatal lányt, ahogy integet neki egy kis öböl túlpartjáról, még felcsillan a remény, de mivel a lány hangja már nem éri el, hátat fordít neki, és csatlakozik a másnaposok csapatához...
Egy emelet választotta el őket, mikor a színésznő örökre elment… Nyugodj békében, Ruttkai Éva!
Egyes pletykák szerint - nyílt rendszerellenessége miatt - a korabeli rendszer vezetői végeztek vele. Ruttkai Éva élete végéig állította, hogy Latinovits nem lett öngyilkos. Latinovits Zoltán a Mocorgó című magyar filmben Domján Edit halála - Valóra vált tragikus ígéret Domján Edit többször előre jelezte, hogy 40 évesen véget fog érni az élete, a rajongott színésznő ugyanis rettegett attól, hogy középkorú nőként már nem kell majd sem a színpadra, sem a férfiaknak Hosszú évekig küzdött a depresszióval, aminek az sem tett jót, hogy élete legnagyobb szerelme, Szécsi Pál is belső démonjaival vívott. Domján Edit végül 1972 karácsonyán valóra váltotta tragikus ígéretét: épp negyvenedik születésnapján lett öngyilkos. Az őstehetség végzete Soós Imre egy nyolcgyermekes szegényparaszti családban született és mélyszegénységből verekedte fel magát a legismertebb magyar színészek közé. Igazi őstehetség volt, akit a közönség és a szakma is a keblére ölelt, rövid élete során hatalmas sikereket ért el.
2021. jún 4. 7:55 #újságmúzeum #Latinovits Zoltán #évforduló #halál Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán / Fotó: Fortepan Szalay Zoltán Június negyedike volt akkor is, amikor Latinovits Zoltán a Nagykanizsáról Budapestre tartó gyorsvonat kerekei alá került. A Színészkirály 1976-ban, napra pontosan 45 éve hunyt el. Akarnok, zsémbes, kibírhatatlan. Mintha neki írta volna Örkény az őrnagy szerepét. Mert Latinovits a való világban is olyan volt olykor, mint az Isten hozta, őrnagy úr! című kultikus remekműben. Már négy és fél évtizede nincs közöttünk. Halálát azóta is megannyi legenda és ellentmondás övezi. Akik ismerték, azt mondják, nem is kérdés, hogy öngyilkos lett. Mindössze 44 esztendőt kapott a teremtőtől, amikor nagy valószínűséggel eldobta magától az életét. ( A legfrissebb hírek itt) Az életét, amely folyamatos harc volt aszámára. Apa nélkül nőtt fel, hiszen a családfő faképnél hagyta őket. Ez begyógyíthatatlan seb volt számára, talán ezért is vált sérülékennyé és ezért öltött magára láthatatlan páncélt.
2020. szeptember 27. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas Ruttkai Éva talán a magyar színházi és filmes világ egyik legmeghatározóbb színésznője volt. Shakespeare-től Molnár Ferencig nem volt olyan legendás szerep, melyet ne keltett volna életre. Filmes szerepei közül talán a legemlékezetesebbek az Egy pikoló világos, a Szindbád, a Butaságom története vagy a Liliomfi. Russ Éva 1927. december 31-én született Budapesten a Garay utcában Russ Márk Miklós és Podrabski Emma gyermekeként. Hatan voltak testvérek, de csak hárman maradtak életben. Bátyja Ottó, akiből szintén színész lett, egy interjúban így emlékezett vissza a gyermekkorukra: "Mi, gyerekek hárman a szokásos civakodáson és gyermeki rivalizáláson túl nagy szeretetben éltünk és nevelkedtünk. Apám az első világháborút követő gazdasági válságban elveszítette munkáját, ezért elment árverésekre dolgozni, úgy hívták ezt a munkát, hogy "árverési hiéna". Nem volt más lehetősége, így is nagy szegénységben éltünk. " Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva.
Gundel éttermében Krúdy asztala felett született Latinovits Zoltán 1931. szeptember 9-én Budapesten született, saját bevallása szerint nagyapja, Gundel Károly éttermében "éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött". Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édesanyja Gundel Katalin a legendás vendéglátós família sarja. Bajor Gizi jóslata Latinovitsról 18 éves korában jósolta meg Bajor Gizi, hogy nagy színész lesz, de csak kerülők után lépett a világot jelentő deszkákra. Asztalos tanuló és hídépítő munkás volt, majd építészmérnöki diplomát szerzett. 1956-ban segédszínész lett Debrecenben, egy év múlva Miskolcra szerződött, ahol azon az 1960-as november esti fél 7-es próbán egymás szemébe néztek Ruttkai Évával. Elakadt a lélegzetük. Intellektuális szerepelemzés, kivételes irónia, művészi alázat Latinovits Zoltán modern játékstílusát intellektuális szerepértelmezés, az indulatok aprólékos ábrázolása, kivételes, ironizáló hajlam jellemezte. Művészi pályáján elsősorban klasszikus hősöket, valamint torz lelkű gonoszokat formált meg különös találékonysággal, alázatos, tiszta alakításokkal.