(A) Elsőbbséget szabályozó táblák (B) Elsőbbséget szabályozó táblák (D) Utasítást adó táblák (E) Különleges szabályokat jelző táblák (F) Tájékoztató jelző táblák (G) Útbaigazító és utaló jelző táblák (H) Kiegészítő táblák (I) Idegenforgalmi táblák Autóút vagy autópálya Főút lakott területen belül Főút lakott területen kívül Kerékpárút vagy mélygarázs Mellékút lakott területen belül Mellékút lakott területen kívül Önkormányzati vagy magán út
A jármű vezetője egyéb esetben ( pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet. " Ebben a részben szerepel, mint többlettájékoztatási lehetőség a kanyarodó főútvonalon történő továbbhaladás. És hogy miért többlettájékoztatás, és miért érdemes jelezni, annak ellenére, hogy nem kötelező? Erre két magyarázat is van: – Ha valaki a főútvonalon érkezik és nem jelez, szemben pedig az elsőbbségadás táblánál áll egy jármű, a vezetőben két gondolat merülhet fel. Vagy azért nem jelez, mert a főúton tovább hajt, vagy azért, mert le fog térni róla, de nem tartja be a szabályokat és nem jelez. Mit jelent az a kiegészítő tábla, ami úgy néz ki, mintha elvinné egy UFO az autót?. (ez utóbbi igen gyakran előfordul). Tehát a jelzés így valóban egyértelműsíti a rossz szokásokból adódó félreérthetőséget is. – A szabály csak a kanyarodó főútvonalra terjed ki, tehát a kanyarodó védett úton irányjelzési kötelezettség áll fenn akkor is, ha továbbhajtunk azon.
1910 óta a személyautók belterületi menetsebessége maximum 25 km/óra lehetett. 1931‑től az autóbuszoknak megengedték, hogy lakott területen – ha az útviszonyok megengedik – a korábbi 12 km/óra helyett 40 km/óra sebességgel közlekedjenek, 1954 -től lakott területen kívül autóbusz már akár 60 km/óra sebességgel is közlekedhetett. A személyautók legnagyobb sebességét viszont nem korlátozták. Kresz kiegészítő táblák jelentése rp. Az 1974 ‑es KRESZ szerint a személyautók autópályán maximum 120, egyéb úton 100 km/óra sebességgel közlekedhettek. Az állam már az 1920-as években igyekezett a közúti forgalom környezeti ártalmait, veszélyességét mérsékelni: 1926 -ban először született rendelet a gyermekek védelmére az utcai forgalomban. Az 1930 -ban bevezetett új KRESZ értelmében a tehergépkocsikat és autóbuszokat kötelező visszapillantó tükörrel felszerelni. 1935 -től a gépjárművezetőknek a városokban csak a kézi kürt hangjánál nem erősebb, ún. tompított villanykürtöt volt szabad használni. A KRESZ a motorkerékpárokra is számos szabályt hozott létre.
A XIX. kerületben a Kisfaludy utca és a József Attila utca kereszteződése életveszélyes! A Kisfaludy utca főútvonal! Értelemszerűen a József Attila utca a mellékút. Nos, nagyon nehezen lehet átsurranni a mellékútról, mert az utca másik sarkától már tábla engedélyezi a parkolást. Igen ám, de az ott parkoló autókat nehéz kikerülni, mert szemben már állnak a főútra kanyarodni vágyók, akiktől nem lehet a parkoló autókat kikerülni. Miért nehezíti a KRESZ ebben a veszélyes kereszteződésben az áthaladást? Kresz kiegészítő tablak jelentése. Nagyon sok karambol és koccanás van ebben a kereszteződésben! Sem logika, sem ésszerűség nincs ebben a megoldásban. Kérem, ha idejük és lehetőségük engedi, legyenek szívesek nézzék meg ezt a helyet! Válaszukat tisztelettel várom! Pető Attila, a Mosolyzóna oktatója Köszönöm a kérdéseket, teljesen életszerű példákat tettél fel. Nézzük sorban: 1. Talán sokan nem tudják, hogy az "index" szó latinból származik és a mutatóujj megnevezése. Tehát maga a "jelzés" szó ebből származtatható. A közlekedési köznyelvben pedig az irányjelzés szinonimája lett, bár való igaz, hogy a KRESZ-ben az index szó nem szerepel.
A kérdést feltette: Nemes Gergely Az lenne a kérdésem, hogy ha ki van helyezve egy kék téglalap alapon "P" betű jelzőtábla, (Várakozóhely, hatályos KRESZ (1. ) e/ 110. ábra), akkor annak meddig (az út milyen hosszúságában) tart a hatálya? Kérdés, hogy a következő utcasarok ezen tábla esetében feloldja-e a hatályát? Szabad-e parkolni a következő utcasarok után is? Pető Attila, a Mosolyzóna oktatója Jól érzed, hogy itt valami nem stimmel. Valóban a KRESZ ennél a jelzésnél nem határoz meg érvényességi határt. Pedig kellene, hiszen a tábla nem egy pontban érvényes, hanem hosszabb távolságon. Tehát ha van eleje, kell lenni végének is, hasonlóan, mint a megállni tilos tábla esetében. Tehát a kereszteződés elvileg nem oldja fel a jelzés hatályát. De! A várakozóhely meghatározás azt mondja, hogy az úton, az úttesten kívül van van egy várakozóhely. Ami azt jelenti, hogy e mellett – attól balra, tehát az út közepe felé – kell lennie egy forgalmi sávnak is a haladó járművek részére. Amiből az következik, hogy ha a kereszteződés után (vagy bárhol közben) ilyen nincs, akkor ott már nem létezik a várakozóhely.
Egy olyan időszakról beszélünk, amikor pár hónap alatt kifordult a világ a négy sarkából, összeomlott az addig öröknek hitt rend, és mindenki újra bízni kezdett a szebb jövőben. Kevés példa volt a történelemben arra, hogy ennyi millió ember egyszerre volt optimista és érzett szolidaritást több millió másik idegen iránt. Ez volt 1989. Az év talán legfelemelőbb heteit augusztus végén, szeptember elején élhettük át, mi, akik korunknál fogva már figyelhettük a híreket. NSZK | hvg.hu. A zugligeti remény hőseire emlékezik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kiállítása a múzeumban. A máltaiak szürke sátra fogadja a látogatót az előtérben: ilyenekben élték át a várakozók azokat a heteket a "senkiföldjén", a zugligeti római katolikus templom kertjében, majd kempingekben, például Csillebércen, az NDK és az NSZK között. A Páneurópai Piknik során augusztus 19-én néhány száz kelet-német Sopronkőhida mellett átszaladt Ausztriába, az a több ezer, aki itt maradt, nem kívánt már hazamenni.
Ennek nyomán a nyugati térfélen is munkahelyek tízezrei szűntek meg, amit nemigen ellensúlyoz az a tény, hogy az egykori határrégió ma Németország szívében fekszik. A türingiai Gräfenthaltól a hesseni Philippsthalig kanyargó útvonal mentén Scherzer azonos problémákkal találkozott: magas munkanélküliség, a fiatalok elvándorlása munkahellyel kecsegtető vidékekre, a helyi szociális intézmények bezárása - no meg virulens előítéletek a másik oldal németjeivel szemben. Németország újraegyesítése – Wikipédia. Utóbbiak közül nyugaton a legelterjedtebb vélekedés az, hogy az "ossik" egész előző életükben csak vakaróztak, most meg hatalmas nyugdíjat húznak. Keleten viszont a legtöbben úgy tartják, hogy a néhai NDK vállalatainak megvásárlásával a legtöbb nyugati vállalkozó csak piacot szerzett, a gyárakat pedig rövid úton bezárta, a dolgozókat szélnek eresztette. Akadnak azonban ellenkező előjelű példák is. Scherzer a türingiai Rottenbachban találkozott egy Weller nevű, magát "szabadúszó cégszanálónak" nevező férfival. Akiről kiderült, hogy nem (csak) maródi keleti vállalatokat talpra állító nyugati menedzser, hanem keleti vállalkozó, aki "legelőször nyugati üzemeket húzott ki a szarból" - például a tettaui Gerolf porcelánműveket.
Dieter Weller példáját látva sok bajor rájött arra, hogy a keletnémetek alapjában véve igen kreatív, jól képzett szakemberek. Nem így egy testes hölgy, aki a coburgi kórházban, dialízis közben azon szitkozódott, hogy "ki kellene tekerni a nyakát a csak a pénzt nyelő rengeteg ossinak". Mire a szomszédja, a 82 éves Ali Baumgarten - egykor az NDK érdemes képzőművésze, számos köztéri óriáskerámia alkotója - odavágta neki: "ha Bismarck (az első német egyesülés, a vilmosi birodalom atyja) nem lett volna, ti bajorok még ma sem tudnátok, hogy a havasi gyopáron kívül vannak más fontos dolgok is a világon". Ndk és nszk. Igen tanulságosak a válaszok arra a kérdőívre, amelyet Scherzer - az igazgatók beleegyezésével - a sonnebergi (kelet) és neustadti (nyugat) gimnázium 16 éves tanulói között osztott ki. A két város alig 10 kilométerre fekszik egymástól. Landolf Scherzer A jövő felnőtt németjei meglepően erős előítéleteket táplálnak a "másik" oldal fiataljai iránt. Az 54 neustadti közül csak négy kívánna Sonnebergben dolgozni, míg az 55 sonnebergi közül - jóllehet kétharmaduk utálja Neustadtot az ott élő "külföldiek meg törökök miatt" - 24 inkább vállalna munkát a bajor városban - de csak azért, mert ott magasabbak a fizetések, és több a fizetett ünnepnapok száma... A diákok közül szinte egyetlen egy sem kívánná Neustadt és Sonneberg egyesülését.