"Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű! " A helyszín a 20. századi Anatevka, egy zsidók és oroszok lakta falu, ahol a közösség életét a vallás és a mindenre kiterjedő hagyományok határozzák meg. Itt él Tevje, a tejesember feleségével, Golde-val, valamint öt lányukkal. Az apa mindent elkövet, hogy a családot összetartva lányait a tradíciók szerint adja férjhez. A fiatalok azonban vallási eszmék helyett, szerelemből kívánnak házasodni, így a legidősebb lány, Cejtel a dúsgazdag férj helyett a szegény szabólegényt, Mótelt választja; húga, Hódel Szibériába utazik fogvatartott kedvese, Perchik után; Háva, a harmadik lány pedig egy más vallású fiú mellett talál rá a boldogságra. Mindeközben a helyi zsidó közösségnek különböző megpróbáltatásokkal kell szembenéznie: az egyre erősödő antiszemitizmussal, a politikai megmozdulásokkal és végül a rendelettel, hogy vagyonukat hátrahagyva el kell hagyniuk őseik földjét!
Az előadás az Operettszínházban és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is látható lesz. A Margitszigeten a főbb szerepeket Földes Tamás, Szulák Andrea, Oszvald Marika, Gubik Petra, Kardffy Aisha, Dénes Viktor, Kerényi Miklós Máté, Németh Attila, Frankó Tünde és Mészáros Árpád Zsolt játsszák. Arról szólva, miért lehet ma fontos üzenete egy olyan darabnak, amelyben egy rendkívül erős és összetartó közösség van a középpontban, Bozsik Yvette úgy vélekedett: "A mai világban egyre ritkább az egységre való törekvés. Szétszabdalt, széttördelt, egoista világkép uralja a köztudatot, pedig a teremtésben minden egységben létezett, nemek, nemzetek és kiváltságosok nélkül. Az isteni törvényekkel és a teremtett világgal való együttélés számomra a legfontosabb kérdés a létezésünkben, emberként és művészként is. A Hegedűs a háztetőn összetartó közössége, amelynek a megtartó erejét a hagyomány jelenti, mindenki számára példaértékű lehet. " "A koncepciónk szerint Anatevka egy képzeletbeli hely, egy ókonzervatív szigetecske, tele korabeli újításokkal, technikai látványosságokkal.
A darabot Magyarországon először az Operettszínházban mutatták be 1973. február 9-én Vámos László rendezésében, a főszerepben Bessenyei Ferenccel. Nagyon fontos mű, mely egyfajta átmenetet képez az operett és a musical műfaja között, különleges zenei világával és keserédes humorával szólítja meg a nézőket. A darabot 1974-ben betiltották, és csak tizenegy év múlva, 1985-ben mutatták be újra, ugyancsak az Operettszínházban. 2021-ben Bozsik Yvette rendezésében, a színház valamennyi művészének közreműködésével tér vissza az Operettszínház repertoárjára. A darab rendezőjével, a Kossuth-díjas Bozsik Yvette-tel jelent meg interjú hagyományról és innovációról, a mű örök érvényű igazságairól az Operettszínház partneroldalán, a Papageno-n. Bozsik Yvette / Fotó: Horváth Judit Bozsik Yvette-nek az Operettszínházban ez már a harmadik rendezése a János vitéz és a Marica grófnő után: "Természetesen ismertem a filmet, amely egyedülálló a maga nemében, és persze láttam több színpadi adaptációt is. Most egy új szövegkönyvvel, Orbán János Dénes fordításában látható a mű Khell Zsolt díszletével és Berzsenyi Krisztina különleges jelmezeivel. "
Szeretettel köszöntelek a Operett klub közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 3850 fő Képek - 3683 db Videók - 5782 db Blogbejegyzések - 639 db Fórumtémák - 51 db Linkek - 114 db Üdvözlettel, Kustra Gábor Operett klub vezetője
Akik nem haboznak helyetted dönteni. És akkor csak a panaszkodás maradt, hogy "ezek" mennyire hülyék meg aljasak. Csakhogy nincs "ezek", hanem csak "mi" vagyunk. Legnépszerűbb közösségi oldalak 2019 es. A "mi" nevű közösség részei "ezek" is, és hogy az ő hülyeségük és aljasságuk határozza meg a közösséget, az mindenkinek a felelőssége, aki távol tartja magát az agorától. Különben meg ezt csak azért mondtam el, mert - talán ez nem mindenkinek világos - ennek a kötetnek a szerzője Ésik Sándor, aki egyben a Múzsa prominens tagja is. Ebben a minőségében pedig egy olyan közösség formálója, ahol a vitakészség érték, a nézetek ütköztetése pedig norma**. Arra a gondolatra épül, hogy a szuverén polgárok véleménycseréje minden demokrácia felhajtóereje. A Múzsa olyan hely, ahol nem kell mindennel egyetérteni, sőt, nem is tanácsos - de le lehet tisztázni, hogy pontosan miben is nem értünk egyet, a folyamat során pedig mellesleg azt is tudatosítjuk magunkban, hogy az egyet nem értésen túl azért ugyanannak a közösségnek a részei vagyunk. Nos, ez az Ésik Sándor írt egy könyvet.
on 2022/02/24 • Charli XCX annyi negatív megjegyzést kapott a Twitteren a hamarosan megjelenő új albumának kampánya miatt, hogy úgy érezte: semmi nem lehet jó, amit csinál. Ezért nemrég úgy döntött, hogy ő majd megírja a posztokat, de más fogja ezeket kirakni, és ő maga nem lesz jelen a platformon. Billie Eilish már régebben elhagyta a Twittert, ahol most csak hivatalos közleményei olvashatók. Miért sír mindenki hogy nem bírja a korlátozásokat? [RANT] : hungary. Az amerikai indie színtér egyik legnépszerűbb előadója, Mitski 2019-ben ezt posztolta: "It's time to be a human again" – majd minden közösségi oldalról törölte magát. A Guardian cikke ezekkel a példákkal érzékelteti, hogy a "digitális kiégés" a legnagyobb sztárokat is fenyegeti. Másfelől sokan vannak, akik úgy érzik, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy elhagyják a közösségi médiát, de számos negatív dologról számolnak be a lapnak. A támadó kommentek mellett ott van az, hogy sok előadó úgy érzi: állandóan jelen kell lennie, ráadásul folyamatosan jókedvűnek kell mutatnia magát, ami rendkívül kimerítő.
Kinek mik a tapasztalatai közösségi oldalakkal? Milyen modszeretek van az ilyen veszélyek kivédésére? Van olyan aki egyáltalán nem használja ezeket az oldalakat? Minden ezzel kapcsolatos vélemény érdekel.