Vesztegzár a Grand Hotelben zenés vígjáték két részben A banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestises megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett, nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden egyes lakója, hogy aztán az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és a fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek - és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. "A hősnő szállodai szobájának szekrényéből egy ismeretlen fiatalember lép ki zöld lámpaernyővel a fején. " És ez még csak a kezdet! Végül persze minden titokra fény derül, és ráébredünk, mi is az összefüggés a bubópestis, a házasságszédelgés és a banánoxid között. Rejtő Jenő páratlan zsenialitása, Darvas Benedek fülbemászó dallamaival, Varró Dániel szemtelenül szellemes dalszövegeivel és Hamvai Kornél pazar szövegkönyvével valósul meg a színpadon.
Klasszikussá vált és jellegzetes Rejtő-figurák – csalfa direktrisz, álruhás gyilkos, poetikus pincér, agg teozófusnő, ravasz felügyelő és nyugalmazott operaénekesnő – mind megjelennek a Vesztegzár a Grand Hotelben című zenés vígjátékban, melyet még decemberben mutatott be a szolnoki Szigligeti Színház. Az előadásban mások mellett Mészáros István, Kertész Marcella, Dósa Mátyás, Szél Noémi, Zelei Gábor, Sárvári Diána, Vándor Attila, Horváth György, Horváth Gábor, Lugosi Claudia szerepel. A koreográfus Gyenes Ildikó, a díszletet Tóth Kázmér, a jelmezeket Füzér Anni tervezte. Rejtő Jenő páratlan zsenialitása, Darvas Benedek fülbemászó dallamaival, Varró Dániel szellemes dalszövegeivel és Hamvai Kornél pazar szövegkönyvével kel életre Vida Péter rendezésében. Csalfa direktrisz, álruhás gyilkos, poetikus pincér, agg teozófusnő, ravasz felügyelő és nyugalmazott operaénekesnő A banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestises megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett, nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik.
Aztán Varró Dániel hozzátette a fantasztikus verseit, és Darvas Benedek zenéjével röpül az egész - mondja Hamvai Kornél író, színházunk dramaturgja, a Vesztegzár a Grand Hotelben című színdarab szerzője. - Régi vagy friss gondolat, hogy Rejtőből színpadi művet írj? Hamvai Kornél: Rémlik, mintha a Vesztegzárból mindig is darabot vagy filmet akartam volna írni, mióta először olvastam. Huszonvalahány év eltelt, megvárt a munka. A Füles című rejtvényújságban, majd önállóan, Képregényfüzetben is megjelent a Vesztegzár a Grand Hotelben. A Rejtő-sorozat 17. füzete volt. - Ha jól emlékszem, két éve fogtál hozzá, kifejezetten a Nemzeti színészeire gondolva. Hamvai Kornél: Szerettem volna egy zenés darabot, amiben Molnár Piroska és Hollósi Frigyes romantikus párt játszik. Ettől az ötletemtől határozottan elérzékenyültem, és a Vesztegzárban már láttam is kettejüket, amikor Vangold úr szórakozottságból Signora Relli asztalához ül le vacsorázni. És kifejezetten megszólítva éreztem magam a beszélgetésük egyik regénybeli mondától: "Hamvait is hazahozatta? "
Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden egyes lakója, hogy aztán az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és a fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek – és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. "A hősnő szállodai szobájának szekrényéből egy ismeretlen fiatalember lép ki zöld lámpaernyővel a fején. " És ez még csak a kezdet! Végül persze minden titokra fény derül, és ráébredünk, mi is az összefüggés a bubópestis, a házasságszédelgés és a banánoxid között. A Vesztegzár a Grand Hotelben január 5-től ismét látható a Szigligeti Színházban.
2 óra 50 perc, 1 szünettel.
1908 Utánzatok, aktuális strófák, személyes jellegű versek 1 Körös vize folyik csendesen, De ezután ez már nem leszen, Hajók járnak rajta, ő pedig Nagyzási mániába esik! 2 A melegnek megtiltani nem lehet, Hogy ne legyen a harmincnyolc fok felett, De a sugárcsőnek megtiltja a szemérem, Hogy spricceljen Bémer és egyéb téren! 3 Rácz Lacinak nem tudom Hányadik fia Boldogít most tégedet, Szép Pannónia. Még muzsikál is hozzá A fene gyerek, Én meg elverem a pénzt, Fene egye meg! Arany Lacinak – Wikiforrás. 4 Káka tövén költ a ruca, Zöldfában terem a múzsa, De ahol a Rédei Szidi párja terem, Azt a színkört nem ismerem! 5 Térdig jártam a rózsában, A virágcsatában, Hej, de az új húszkoronást, Sehol se találtam! Tisztelt Hofbauer Pál úr, Vegye e poémát S küldjön postafordultával Egy tiszteletpéldányt! 6 A Simplicissimus nevű lap Minket csak úgy vadak közt emleget, Eszünkbe jut az Allgemeine, Ez meg kutyának nevezett. De megmondotta Arany János, Kinek nincs párja német nap alatt, "Vigyázat, tisztelt Allgemeine, Ne bántsuk a kutyát harap! "
Hű, mi fürge, Mint szalad! Pillanat, S odabenn van, Benn a lyukban. A mi emberünk se' rest, Odanyargal egyenest A lyuk mellé, S beleönté A veder vizet; Torkig tele lett. A szegény kis ürge Egy darabig türte, Hanem aztán csak kimászott, Még az inge is átázott. A lyuk száján nyakon csipték, Nyakon csipték, hazavitték, S mostan... Itt van... Karjaimban, Mert e fürge Pajkos ürge Te vagy, Laci, te bizony!
Ez volt a viselete. Mint a holló, fényes, barna, Kontyra szedett hosszú haja, Sürű szemöldöke sugár, Két nagy szeme, mint a bogár, Nyíló pipacs az orcája, Csókra hívó picin szája, Gömbölyű kar, domború mell, Darázsderék, hószín kebel, Magasra nyúló növése, Gangos teste lebbenése: Ilyen arca, termete. "Hej kincsem, galambom, hol mulattál, Hogy engem oly soká magán hagytál? Hiszen nemde, Bakony szép virága, Te vagy a kocsmáros Panni lánya? " Cifra Laci ezt jól ki sem mondta, Pannikát már szépen átkarolta. "Hogy is van az a bakonyi nóta? Vedd elő, ha a szél el nem hordta", Igy kiáltott Laci a dudásnak, S neki eredt a fris magyar táncnak, Egy gondolat, s nincs a szűr nyakában, Járja egy szál üngben és gatyában. Szembe állva aprózza Pannika, S meg-megpördül, mint a szélkarika, Majd elkapja Laci és forgatja, Hol ide, hol oda mártogatja. S hogy megrakta minden cikornyáját, Leült, mellé húzván Pannikáját, Kalapját az asztalra levágta, S szívkapuját ily szókkal kitárta: "Ha nem mondom is, rózsám, ki vagyok, Látod, hogy én szegény legény vagyok, Aratok, ahol nem is vetettem, Ha vígadok, más búsul helyettem, Selymet, gyolcsot ide az erdőbe Zsidó és tót behozzák előmbe, Kasznár, ispán éléskamarája Közös velem bora, szalonnája.