Châtillon Anna Agnès de Châtillon Agnès d'Antioche Koponyája alapján készített arcrekonstrukció. Árpás Károly munkája, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár Magyarország királynéja Uralkodási ideje 1172. március 4. – 1184 Koronázása Székesfehérvár 1173. január 13. Elődje Babenbergi Ágnes Utódja Capet Margit Életrajzi adatok Uralkodóház Châtillon-család, Árpád-ház Született 1153 Antiókhia Elhunyt 1184 (30-31 évesen) Székesfehérvár Nyughelye Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár; 1898-tól Mátyás-templom, Budapest Édesapja Châtillon Rajnald Édesanyja Antiókhiai Konstancia Testvérei III. Fájl:Chatillon Anna arcrekonstrukció.jpg – Wikipédia. Bohemund antiochiai fejedelem Antiochiai Philippa Antiochiai Mária bizánci császárné Antiochiai Johanna Alice of Chatillon Házastársa III. Béla magyar király Châtillon Anna címere Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon), ( Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között.
Châtillon Anna nevéhez köthető egyes francia királyi hagyományok magyarországi meghonosítása, ez családja frank származásának tudható be. III. Béla a királyné hatására vált a burgundiai ciszterci rend fő támogatójává: ekkor alakultak jelentős ciszterci apátságok a Pilisben, Pásztón, Zircen és Szentgotthárdon. A rend kiválasztása valószínűleg összefüggött azzal, hogy Anna egy Pontigny -i család leszármazottja volt. Azon a környéken a ciszterci rendnek három kolostora is működött, tehát a család szoros kapcsolatban állhatott a ciszterciekkel. 1184-ben, 31 évesen halt meg Székesfehérvárott. Châtillon anna magyar királyné az anyakirályné. A királyi bazilikában temették el. Gyermekei [ szerkesztés] Hét gyermeke született Béla királytól: Imre ( 1174 - 1204), magyar király 1196 és 1204 között; Margit ( 1175 - 1223), Angelosz Izsák bizánci császár felesége; András (1176-1235), magyar király 1205 és 1235 között; Salamon, fiatalon meghalt; ismeretlen nevű leány, valószínűleg csecsemőként meghalt; István, fiatalon meghalt; Konstancia ( 1181 - 1240), I. Ottokár cseh király felesége.
A király szinte azonnal jobban lett. Az Árpád-ház más tagjai is Margithoz fordultak bajaikban. Az uralkodó dinasztián kívül rengeteg szegény is felkereste Margit sírhelyét. Vak koldusok, süketek, bénák, leprások egész sora gyógyult meg a szent helyen. Még a pogány kunok közül is jó néhányan megtértek, látva a Margithoz köthető csodákat. Ágnes magyar királyné (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Egy Zerte nevű kun harcos, akinek lova fél szemére megvakult, hallott az Árpád-házi királyleány csodatetteiről. Úgy döntött, fohászkodni fog a szenthez, és ha lova visszanyeri a konyv: Arpad-hazi Szent Erzsebet világát, konyv: Arpad-hazi Szent Erzsebet családjával együtt keresztény hitre tér. A legérdekesebb történetek kétségtelenül azok, amelyek szerint Margit könyörgésére még a halottak is feltámadnak. Egy ízben kútba fulladt lány kelt életre, máskor pedig leomló ház által maga alá temetett kisfiú. Margit saját halálát is előre megérezte. Az egyik testvér siratásánál megmondta a rend főnökasszonyának, hogy ő lesz a kolostor következő halottja. Így is lett, hiszen nem sokkal később megbetegedett és távozott az élők sorából.
Ágnes, áttérvén a keleti hitre, Anna nevet nyert. Anna igen művelt és lelkes nő volt s midőn később férje (1172) magyar királlyá lett, nagy mértékben megnyerte a magyar nemzet szeretetét. Nagy érdemeket szerzett magának a főuri nők művelése körül; az özvegyeket és árvákat gyámolította, Esztergomban közfürdőt építtetett, a meszesi kolostort gazdagabbá tette, a hájszentlőrinci prépostságot ő alapította s a hebronvölgyi szerzeteseket is ő hozta be hazánkba. Fiatal korában halt meg (1184). Fiai voltak Imre és Endre királyok; harmadik fiának neve ismeretlen. Leánya Konstancia Przemysl Ottokár cseh fejedelemhez, Margit (1187-ben) Angelos Izsák bizánci császárhoz ment nőül, miután jegyese Sváb Frigyes (Barbarossa Frigyes fia) egybekelésük előtt meghalt. - (V. ö. Városy: Antiochiai Anna. Századok, 1886-ban. ) 2. vagy Ágnes, IV. Béla király második leánya, Rosztiszláv halicsi herceg, majd macsói bán (megh. 1262) felesége. Châtillon anna magyar királyné étterem. Férje halála után apja udvarában élt s IV. Béla halála után a király kincseinek egy részével vejéhez, Ottokár cseh királyhoz futott.
Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Pálos rend Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Pécsi Pálos Rend honlapjának és képei egy részének felhasználásával készült, Bátor Botond Tartományfőnök engedélyével [ halott link] Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend A pálosok évszázadai Remete Szent Pál Boldog Özséb Archiválva 2015. február 16-i dátummal a Wayback Machine -ben Szent Júdás Tádé Lyceum templom A Mecsek, ahogyan én látom Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között VÁROSLAKÓ. Pécs, pálos templom Pécsi templomok, kápolnák Aknai Tamás: Pécsi pálos templom és rendház. (Tájak-korok-múzeumok Kiskönyvtár sorozat. Bp. 2001) m v sz Pécs vallási épületei Keresztény Ágoston téri templom Belvárosi templom Evangélikus templom Ferences templom Havihegyi kápolna Irgalmasok temploma Kálvária-kápolna Mindenszentek temploma Ókeresztény sírkamrák Pálos templom Pécsi székesegyház Pécs-Kertvárosi református templom Pius templom Püspöki palota Szent Andronikosz és Júnia szerb ortodox templom Szent Márton-templom Tettyei derviskolostor Török kor Ferhád pasa dzsámija Gázi Kászim pasa dzsámija Idrisz Baba türbéje Jakováli Hasszán dzsámija Zsinagóga Pécsi zsinagóga
A Magyarországra 1934-ben érkező lengyel Zembrzuski Mihály atya és növendékei 1936-ban tették le az épület alapkövét. A jó ütemben folyó építkezés eredményeként egy évvel később, 1937-ben Zichy Gyula kalocsai érsek, egykori pécsi püspök szentelte fel a templomot Szent Imre tiszteletére. Ebben az időben szerte az országban erős törekvések mutatkoznak az egyházi építészet megújítására. A templom hossza 40, szélessége 15 méter. A főhajó szélessége 8 méter. A templombelső terét a két oldalon elhelyezett árkádíves pillérsor három hajóra osztja. A szentély főfalán, a fehér márvány főoltár fölött, egy rusztikus barna fakereszt alatt kapott helyet Ohmann Béla 1938-ban készült nagy méretű domborműve, amely Szűz Máriának és a templom védőszentjének, Szent Imrének állít emléket. A belső tér egységének meghatározó része az ugyancsak Ohmann Béla készítette henger alakú szószék, melynek bronz burkolata Boldog Özséb látomását örökíti meg. A jobb oldali hajóból nyíló kápolnában Remete Szent Pál képe látható, mely az első pálos templomból származik.
Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere beszédében kiemelte: "Pécs városa a pálos rendre mint közösségi erőforrásra tekint. " Ennek kifejezése volt a tavaly a város részéről a pálos közösségnek adományozott Pro Communitate díj is. "Pécs megszerette, magáénak tekinti a pálos templomot: számunkra a Mecsek-oldal ezzel a templommal teljes. Ez a kép, ez az arculat, amelyet a pálos templom sziluettje rajzol a Mecsek oldalában, a legklasszikusabb pécsi látnivalók egyike (…) Örülök annak, hogy ezt a nagyszerű templomot ezeken a megújult lépcsőkön tudjuk újra birtokba venni. (…) Úgy ítélem meg, hogy ez a felújítás teljes mértékben a város szépítését, szépségét erősítő tendenciák egyike. " Végül Soltész Miklós államtitkár köszöntötte a pálos atyákat, a tervezőket, a kivitelezőket és a jelenlévőket: "Csoda az, hogy a második világháborút megelőzően (…) nyolcvan évvel ezelőtt volt olyan erő a pécsiekben, volt olyan erő a keresztény és katolikus hívekben, és volt olyan erő a pálos atyákban, hogy néhány év alatt ezt a csodálatos templomot fölépítették.
Az ókeresztény korban három lépcső vezetett a keresztelőmedencéhez, a Szentháromság három személyére emlékeztetve a katekumeneket; később pedig utalt a lelkiélet fejlődésének három szakaszára: a megtisztulás, a megvilágosodás és az egyesülés útjára. Ez a hármas tagolódás megjelenik a pálos templom lépcsősorában is, jelezve a rajta járónak az Istennel való találkozás, a hozzá való felemelkedés lehetőségét: "A felfelé haladás az ember egyik legmélyebb vágya: hogy növekedjem, hogy meghaladjam magam szeretetben, igazságban, jóságban; hogy megismerjem az élet értelmét, célját; hogy szeretve legyek és szeretetben növekedjem, és hogy közelebb jussak Istenhez. " Ugyanakkor az emberi erőfeszítést is kifejezi a lépcső, hiszen a törekvést is átéljük egy lépcsőn felfelé haladva. A lépcső türelemre is tanít, hiszen türelemmel kell lennünk önmagunkhoz is a fokozatos felfelé haladásunk során. Ez a küzdelem mégis örömöt rejt: hiszen a lépcsőn feljutva magasabbról láthatunk rá a dolgokra, az életünkre: "Az Istenhez közeledő lélek is magasabbról tekint le, és tisztább értékrend szerint tud ítéletet alkotni. "