A rendszerváltás hajnalán egy új korszak első hírnökeként érkeztek hazánkba a John Deere-1188 kombájnok. Megjelenésükkel már tudni lehetett, a hazai kombájnpiac egyoldalúságában változás kezdődik. KEZDETEK A rendszerváltást megelőző két évtizedes időszakban – a termelési rendszerek megjelenésével és elterjedésével egy időben – a korábban csak a szovjet és NDK kombájnokból álló betakarítógéppark korszerű nyugat-német gyártású modellekkel bővült. Elkezdődött a CLAAS Dominator és a John Deere kombájnok importja, és a 70-es évek első felének végére, 1975-re már a 13 878 darab gépből álló hazai kombájnparkot 641 db CLAAS, 46 darab John Deere 730, illetve 454 darab JD 970 kombájn (KSH adat) gazdagította. John Deere-1188 kombájn– egy új korszak első hírnöke - GÉPmax. Innentől kezdve viszont egy kooperációs gyártási megállapodás miatt csak a CLAAS gépek további beszerzése mellett döntött az akkori agráripari szakirányítás. Így a termelési rendszerek egészen a rendszerváltásig nyugati importból csak ettől az egy gyártótól állíthattak gépsorukba betakarítógépet.
Búzában 10, 3 kg/s, kukoricában pedig 19, 1 kg/s áteresztőképességet produkált a vizsgálat során, amely ekkora cséplőszélességű, hagyományos magleválasztású betakarítógéptől elismerésre méltó eredmény volt. A következő három évben a növelt, 210 LE motorteljesítményű 1188 SII Hydro 4 típusból már jóval kevesebb talált gazdára, mivel a szerkezetátalakítás okozta pénzügyi bizonytalanság, illetve a gazdasági stabilitás hirtelen megromlása, a birtokviszonyok megváltozása kedvezőtlenül hatott a betakarítógépek keresletére. A John Deere 1188 SII Hydro 4 kombájn – fotó: prospektus Hatalmas mélyrepülésbe kezdett a kombájnpiac. A MÉM STAGEK, FM STAGEK adatai alapján míg 1990-ben közel 500 új kombájnnal bővült a géppark, addig 1991-ben 156 géppel. 1992-ben már csak 32, míg 1993-ban 85 új kombájn talált gazdára összesen a magyar piacon. A honi kombájnpark átlagéletkora 6, 5-ről 9 évre zuhant. Így a 1188-asok létszáma már szerényebben gyarapodott, de a munkába állt gépek jó üzembiztonsággal dolgoztak, mindössze a ferdefelhordó bal oldalán található, zárt lánckerekes hajtómű hibásodott meg több esetben, de a gyártó egy javítóprogram keretében ezt is orvosolta.
Az impresszionista festő kertje és háza Normandiában, Párizstól másfél óra autóútra, Rouen és Le Havre irányában, Givernyben található. A kert március végétől október végéig látogatható, évente több mint félmillióan keresik föl. Claude Monet Az impresszionizmus jeles képviselője és egyik szülőatyja 1841-ben született Párizsban. Bár édesapja azt szerette volna, hogy a családi élelmiszerboltban dolgozzon, ő festő akart lenni, ezért elkezdte Le Havre-ban a művészeti középiskolát. Édesanyja halála után, 16 éves korában Párizsba költözött nagynénjéhez. Kazlak (Monet festményei) – Wikipédia. Néhány festőtársával együtt közösen kerestek új megoldásokat a festészetben, szabadtéren rögzítve a fényhatásokat, tört színekkel, gyors ecsetvonásokkal – kialakítva azt a stílust, amely később impresszionizmus néven vált ismertté. Monet számára az ismertséget és elismertséget a Camille, más néven A zöldruhás nő című festmény hozta meg 1866-ban. Modellje, Camille Doncieux később a felesége lett, 1868-ban született meg fiuk, Jean. 1872-ben festette az Impresszió, a felkelő nap című képet, amely egy Le Havre-i tájat ábrázol.
A film bemutatja azt a megszállottságot, ahogyan a hetvenes éveiben járó, családi tragédiákkal és látásának megromlásával sújtott és az alkotással már-már felhagyó festőzseni létrehozta a csodát, a fények és a víz iránti csillapíthatatlan rajongását vászonra álmodva. Megismerhetjük azokat a csodálatos tájakat, ahol alkotott és amelyekből ihletett merített, és kiemelt szerepet kap a filmben Monet Giverny-ben lévő kertje, amelyet ma is az ő eredeti elképzeléseinek megfelelően gondoznak. Claude monet festményei prints. A másfél órás alkotás különleges archív felvételeket is felvonultat, valamint ízelítőt nyújt a párizsi Orangerie Museum, a Marmottan Museum, az Orsay Museum és a Giverny Museum páratlan gyűjteményéből is. A film alapjául Ross King, a Dühödt ámulat – Claude Monet és a Vízililiomok címmel Magyarországon is megjelent nemzetközi bestseller szolgált. A formabontó művészettörténeti könyveivel híressé vált író – aki szakértőként is megszólal a filmben – ebben a művében levelek és visszaemlékezések alapján mutatja be az impresszinizmus atyjának is nevezett, legendás festő portréját és legemlékezetesebb művészi vállalkozása, a "Grandes Decorations" történetét.
Claude Monet kései festményei közül a legfigyelemreméltóbb alighanem a Tavirózsák ciklusa, már csak azért is, mert több évtizeden át, egészen a haláláig dolgozott rajta. A háború sújtotta Franciaországban Claude Monet alapjaiban változtatta meg a művészet világát, miután világossá vált számára, hogy alkotásai jelenthetik országa számára a béke, a remény és az ellenállás szimbólumait a vérrel áztatott valóságban. Vizililiomok, 1898–1926, mintegy 250 festmény Monet 1899-ben kezdte el a Tavirózsa-sorozatot saját kertjében (A tavirózsák tava, 1899, New York, Metropolitan Museum) és festi haláláig, még 1926-ban is. Az utolsók már-már absztrakt képek, rendkívül expresszívek. Mintha változatokat komponált volna ugyanarra a témára, úgy modulált Monet is, ismétlések nélkül. Claude monet festményei quotes. Közben folyamatosan alakította a givernyi kertet, megkomponálta a virágokat színük szerint (tavirózsák, íriszek, rózsák, Agapanthusok [szerelemvirágok] stb. ), ezek Monet legfontosabb ihlető forrásai. A kert maga is forma- és színkompozíció lett.
A learatott búzát tárolták így, cséplés előtt, mivel akkoriban a cséplőgépek sorban keresték fel a különböző termőterületeket, és volt, ahová csak tavaszra jutottak el. Addig a búzakalászokból rakott kazlat a felső védőrétegként alkalmazott széna óvta az időjárás viszontagságaitól. Ez magyarázza azt is, hogy a különböző nyelveken felváltva hívják e festmények tárgyát széna- illetve búza-kazlaknak. Monet először mindössze két kép festésére gondolt, az egyiken borult, a másikon napos időben akarta ábrázolni a kazlakat. Munka közben azonban rájött a téma gazdagságára, arra, hogy mennyi különféle módon jelenik meg a mindennapos tárgy a különböző fényviszonyok, időjárási körülmények között. Claude Monet festményei 1×55 lapos exkluzív römi kártya - Ok. Így írt levelében Gustave Geoffroy kritikusnak: "Keményen dolgozom, küzdök a különböző effektusokkal(kazlak), de ebben az évszakban a nap olyan gyorsan lenyugszik, hogy nem tudok lépést tartani vele…. Minél tovább folytatom, annál inkább látom, sok munkára van még szükség, hogy visszaadhassam a vásznon, amit látok. "