A hét egyik legfontosabb bulvárhíre volt, hogy Berki Krisztián és párja Mazsi 1490 forintos "belépőért" élőben közvetítették gyermekük születését, mostanra az is kiderült, mennyit kereshetett a szokatlan stream-el. Csütörtök este jelentette be Berki Krisztián, hogy beindult a szülés a feleségénél, Berki Renátánál, azaz Mazsinál. Berki mazsi szülés video 1. A szülést a korábban bejelentett módon élőben közvetítették, megtekintése pedig nem is volt ingyenes: 1490 Ft-ba került az élmény az érdeklődőknek, akiknek ráadásul hajnalig kellett várnia a baba érkézésére. Berki Krisztián legújabb Instagram-posztja alapján ennek ellenére 195 ezren voltak kíváncsiak az élő közvetítésre. Az érdeklődés minden előzetes várakozást felülmúlt. A közel 6 órás közvetítés-folyam során több mint 195. 000 egyedi látogatója volt az oldalnak A világ több mint 50 országából voltak látogatóink, egészen távoli helyekről is érdeklődéssel követték a közvetítést, de a legtöbb rajongó természetesen hazai volt - írta közösségi oldalán a celebritás.
Ahogy arról az Index is beszámolt, nemrég megszületett Berki Krisztián és felesége, Mazsi kislánya. Az egykori sportvezető korábban bejelentette, hogy kislánya születését online lehet majd követni egy platformon, az ehhez szükséges jegy ára 1490 forint volt. Berki Krisztián később cáfolta, hogy pénzért árulná felesége szülését. Azt mondta, hogy azért állapítottak meg egy összeget a hozzáférésért, mert szerinte csak így lehet távol tartani a rosszindulatú trollokat. Egy összesítés alapján most kiderült, mennyit kereshetett a pár az élő streammel. Az influenszer egyik Instagram-posztja szerint a közvetítésre mintegy 195 ezren voltak kíváncsiak. Berki mazi szueles video 2. A Pénzcentrum kiszámolta, hogy ha valóban 195 ezer látogató fizette ki az 1490 forintos beugrót, akkor megközelítőleg 300 millió forintnak megfelelő összeget is kereshetett a házaspár a közvetítésen. A cikk megjegyzi, hogy a rengeteg néző miatt időnként belassult az adás, a szerverek pedig túl voltak terhelve. A szülést közvetítő felület egyébként korábban még csak 76 ezer látogatóról írt.
Az 1456. július 22-én kivívott győzelmet egész Európa kitörő lelkesedéssel és megkönnyebbüléssel fogadta, a pápa az örömhír érkezésének napját – augusztus 4-ét, Urunk színeváltozásának ünnepét – fő ünneppé nyilvánította, és az Imabulla korrekciójában a déli harangszóhoz hálaadó imádságot rendelt. Miután Hunyadi vezetésével visszaverték a törököt, szerte Európában egy új keresztes hadjáratról, és Konstantinápoly felszabadításáról kezdtek beszélni. Bár Hunyadi és Kapisztrán hirtelen bekövetkező halála és az oszmánok még mindig rettegett ereje e tervek minimális realitását is szertefoszlatta, a nándorfehérvári diadal, történelmünk egyik legfényesebb győzelme hatalmas traumát okozott az oszmánoknak. A szultánok sokáig rettegve emlegették a nagy törökverő nevét, és egészen az 1521. évig nem terveztek komolyabb hadjáratot Magyarország ellen. Forrás: Rubicon Történelmi Magazin Mennyit tud valójában a történelemről? Tegye próbára tudását a Rubicon-próba kvízjátékban! Mind a 13 pontot csak egy igazi történelemzseni szerezheti meg!
A nándorfehérvári diadal utolsó napja Az előzmények A törökök 1456. július 4-én fogták ostrom alá Nándorfehérvárt, amelyet Szilágyi Mihály, Hunyadi János sógora védett közel hétezer fős seregével, II. Mehmed szultán hatalmas seregével szemben. Tíz nappal az első összecsapás után, Hunyadi János áttörte a török hajózárat a Dunán, s tízezer fős seregével csatlakozott a várvédőkhöz. Hunyadi serege éjszaka érkezett a várba, így a török szultán nem tudhatta pontosan mekkora sereggel erősödött a várvédelem. A szakadatlan tüzérségi támadások miatt a vár szinte már romhalmaz volt, így a túlerő könnyebben érvényesíthető lett volna. Mehmet, okulva apja példáján, aki hónapokig eredménytelenül ostromolta a várat, gyorsan eredményt akart elérni, ráadásul két hét ostrom után az ellátás nehézségekbe ütközött, egyre inkább terjedőben volt a pestis és más problémák is voltak. A szultán tizenöt nap alatt akarta elfoglalni a várat, de ez nem sikerült, s ez nagyon zavarta, így július 21-én parancsot adott egy döntő rohamra.
1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány és az országos tanács tagjává, 1446-ban pedig kormányzóvá választották. Utóbbi tisztségéről 1453-ban lemondott, de főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartotta. 1456-ban a törökök ostrom alá vették Nándorfehérvár várát. Hunyadi saját csapata élén vonult Szilágyi várat védő seregének megsegítésére. 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt védő, Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. Hunyadi a győzelem után szinte azonnal újabb törökellenes hadjárat szervezésébe kezdett. A hadjárat megindítására azonban nem maradt ideje, 1456. augusztus 11-én a nándorfehérvári csata után kitört pestisnek esett áldozatul. Kapisztrán János Ferences szerzetes, teológus, hitszónok, Magyarország védőszentje. 1386-ban született az itáliai Capestranoban, innen ered magyar nyelvű vezetékneve. A dél-itáliai származású szent élete során szinte egész Európát bejárta, szenvedélyes prédikációival pedig nem csak a vallásos buzgalom feléledésében, hanem hazánk megóvásában is jelentős szerepet játszott.
A pápa törekvései még
Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót. A közismert történetről ma már azt állítják, hogy nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát.