Sziasztok! Hajnal Miklós vagyok, a Momentum elnökségi tagja és az Egységben Magyarországért jelöltje a 2022-es országgyűlési választásokon Budapest 3-asz számú választókörzetében, Hegyvidéken és Bel-Budán. Kérdezzetek bármit, ami érdekel a Momentumról, politikáról, német rapről vagy rólam! Akinek van rá affinitása segítsen megmenteni a doktorminiszterelnökurtat, és erősíteni a FIDESZT! <3 Azzal hogy ezt a két képet megossza. <3 : hungary. Bejelentő posztom, pár ötlettel kérdésnek itt. Nagyon várom már a beszélgetést, kérdezzetek minél többet, én pedig 8-tól válaszolok! Programom | Facebook | Instagram | Proof Üdv, Miklós Edit: ennyi fért bele mára, köszi a kérdéseket! Ma igyekeztem upvote alapján haladni, ha valami fontosabb kimaradt, upvoteoljátok utólag, nem ígérem, hogy a következő napokban lesz rá érkezésem, de ami késik nem múlik.
És éjtszakának évadján jött haza lopva, szinte szökve. Mik történhettek? - Sándor - Sándor! - mondja. - Mi dolog ez, hogy úgy gyössz haza, mint a dezentor? A fiú rázza a fejét, nézi a földet: - Az vagyok, apám. Dezentor. Mihály fölkiált hangosan, hogy még az alvó tyúkok is fölijednek rá: - Hiszen most telt le a három esztendőd? A katona hirtelen az apjára tekint, de azután a feje újból csak lehanyatlik. Szégyenlősen mondja: - Hát elfelejtötte kend, apám? - Mit, fiam? - Hogy egy esztendei strófom is van... Az öreges ember csak néz előbb, mintha nem értené, de azután eszmélni kezd. Nini. Csakugyan elfelejtette, hogy még egy esztendő büntetése van neki, leszolgálnivaló. Szegény Sándor. Magához öleli, a mellére vonja a fiút. - Elfelejtöttem, szögény fiam, elfelejtöttem. Keresztyén értékek, VAGY az ateizmus és liberalizmus április 3-án? A gimnázium igazgató levele a szülőknek. : hungary. A fiatal katonát elhagyja az állhatatosság; ahogy a feje az apja mellén pihen, sírva fakad. - Nem bírtam, apám, tovább állni - zokogja -, odabent, hogy a többiek mind szabadultak, neköm mög ott köllött maradni. - Értöm, értöm - vigasztalja az öregebb katona.
Azoknak a mindenféle rovatai között piros tintával van aláhúzva az ilyen emberekről néhány szó, leginkább az: ex offo. Az exoffósok azok, akik a sorozás elől bujdokoltak, hivatalból kerestettek a bujdokolásból elő s büntetés gyanánt a három év helyett négyet szolgálnak. Van olyan is, akit a haditörvényszék bezárt, s azt az időt, amit a börtönben töltöttek, szintén utána kell szolgálniok. Ilyenek az öncsonkítók is. Ők maguk szégyenlik és restellik a sorsukat, említést soha nem tesznek róla. A katonaságnál mindig büszkeségszámba megy, hogy melyik évbeli sorozatnak van "legfölül a szabadságos kis könyve", vagyis hogy kik szabadulnak ki leghamarább. Alig van nap, hogy ezt az öreg baka ne emlegetné. A fiatalabb még sóhajtozik, csak éveket számol, az öregebb már hónapokat. - Csak hat kis hónap még, annak is a fele éccaka. Kakas és a pipe band. Mondhatni, az egész három esztendőn át ott van a gondolatában a szabadulás ideje, s ennek a napjától függőleg különbözteti is meg magát: regruta, fiatal katona és öreg baka.
Száz éve, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés az 1920. évi XXV. törvényt, az úgynevezett numerus clausust, amely kimondatlanul is a magyar zsidóság társadalmi visszaszorítását célozta. A magyarországi zsidóság 19. század közepétől kibontakozó emancipációja a kiegyezés után emelkedett törvényerőre. A dualizmus a polgári jogok és a piacgazdaság szabadságát hozta el, amit a kor klasszikus liberálisai teljes mellszélességgel támogattak. Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai között volt az 1867. évi XVIII. törvény, ami kimondta "az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak", az 1895. XLII. törvénycikk pedig az izraelita vallást bevett vallásnak ismerte el. Ezek a lépések erőteljes asszimilációs folyamatot indítottak el, miközben a századfordulón a zsidóság lélekszáma már csaknem egymillió fő volt. A társadalomban a vallási eredetű, középkori gyökerű antiszemitizmus nem szűnt meg.
Szerintük azt szociális céllal hozták meg az értelmiségi túlképzés megakadályozása végett. A törvény szövegből 1928-ban a népszövetségi kölcsönért folyamodó Bethlen István kivetette a faji kvótára vonatkozó passzust, de a benne maradt "nemzethűség" és "erkölcsi megbízhatóság" továbbra is lehetővé tette, hogy megvalósulhasson az eredeti szándék, miszerint a zsidó hallgatók aránya csökkenjen az egyetemeken. A numerus clausus a Horthy-rendszer egyik legdiszkriminatívabb intézkedése volt és előkészítette a két évtizeddel későbbi, a polgári jogegyenlőség maradványait sárba tipró zsidóellenes törvényeket. Borítókép: A numerus clausus (zárt szám) elnevezésű törvény szövege Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök aláírásával a Számokba zárt sorsok - a numerus clausus 90 év távlatából című történeti kiállításon, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. MTI Fotó: Soós Lajos
Azt szoktam mondani, hogy itt nem jogfosztásról, hanem jogkorlátozásról van szó. Ez sem szép, mert sérti az állampolgári jogegyenlőséget, és ebből a szempontból roppant helytelen intézkedés volt, de azért nulladik zsidótörvénynek nem nevezhető " – állította a történész. Kijelentette, hogy a törvény " a határon túli magyarokra is visszaüthetett", hiszen sokan azt mondták Romániában, " ha a magyarok ezt alkalmazzák a zsidókkal szemben, akkor mi miért ne alkalmazhatnánk a magyarokkal szemben. " Hasonló módon kétségbe vonta a numerus clausus jogfosztó, antiszemita jellegét a Veritas Intézet főigazgatója, Szakály Sándor is, aki egy 2019. januári lapnyilatkozatában úgy fogalmazott: " a szövegben konkrétan nem is szereplő zsidóságba pedig csak az izraelita hitűek, vagyis azok tartoztak bele, akik nem keresztelkedtek ki. Ezt lehet sérelmezni, ám attól ez még nem jogfosztás, hanem – meglátásom szerint – jogkorlátozás, és semmiképp nem helyes zsidótörvénynek nevezni. " Akkor többek mellett Köves Slomó, a TEV alapítója is elfogadhatatlannak nevezte a főigazgató kijelentését arra hivatkozva, hogy a "numerus clausus" épp a 19. században már törvényben biztosított jogegyenlőséget rúgta fel azzal, hogy nemzetiségként határozta meg a hazai zsidóságot.