Felépítés Fotóriporterek körében az egyik legelterjedtebb zoomobjektívek a 24-70 mm-es átfogással bíró, f/2, 8 fényerejű modellek. Nem véletlen ez, hiszen ez a tartomány jó nagylátószöget és nem túl távoli témák esetében elégséges minimális telét kínál, ugyanakkor a remek fényerő biztonságos élességállítást és adott esetben egész jó mélységélességet jelent. Canon 24 70 f4 teszt video. A fényképezőgép gyártók között nem is igen van olyan, aki ne kínálna ilyen átfogást, akkor is, ha nem full-frame szenzort használ (lásd pl. a Panasonic 12-35mm f/2, 8 és az Olympus 12-40mm f/2, 8 Pro objektívjeit a mikro NégyHarmad rendszerre, amelyek 24-70 mm illetve 24-80mm átfogásúak kisfilmes rendszerbe átváltva). A Sigma már évek óta gyárt 24-70mm-es objektívet, e modell előtt pl. 2009-ben jelentette be az ultrahang frekvencián dolgozó fókuszmeghajtással rendelkező 24-70mm f/2, 8 IF EX DG HSM modellt, amely előtt azonban volt még pár változat mikromotorral. Idén februárban a Sigma az EX szériát maga mögött tudva az Art sorozaton belül dobta piacra az utódmodellt, amelyet optikai stabilizátorral is felvértezett.
Felépítés, jellemzők A 2002-ben bemutatott Canon EF 24-70 mm F2. 8L USM életciklusának vége felé az online szakmai fórumok megteltek olyan kívánságlistákkal, melyekben az utód iránti elvárásokat fektették le a fotósok. Ezen listák zöme tartalmazta a "legyen beépített képstabilizátora" sort, s a gyártó végül 2012-ben be is jelentette az EF 24-70 mm F2. 8L II USM objektívet – képstabilizátor nélkül. Nagy volt a felhördülés és a csalódottság, amire egyfajta válaszként kicsivel később megkaptuk az EF 24-70 mm F4L IS USM lencserendszert. Nos, az EF 24-70 mm F2. 8L II USM és az EF 24-105 mm F4L IS USM miatt igazán senki sem látta értelmét az új bejelentésnek, és egyre több kérdőjel tűnt fel az arcokon. Eleinte mi sem értettük, hogy a nagyobb átfogású testvérmodell mellett mi fogja sikerre vinni a ráadásul jó 170 000 forinttal drágább EF 24-70 mm F4L IS USM-et. Canon EF 24-70 mm F4L IS USM objektív teszt - PROHARDVER! Digicam teszt. Kíváncsiságunkat egy másfél hetes teszt során csillapítottuk; íme, tapasztalataink! Felépítési minőségét tekintve az EF 24-70 mm F4L IS USM egyértelműen a "Luxury" kategóriába tartozik, noha a tubus műanyagból van.
A Nikon még tavaly decemberben jelentette be a Nikkor Z 800mm f/6, 3 VR S szupertele objektívének fejlesztését, amelyről akkor annyit árultak el, hogy kiváló rajzolattal és színhibamentes képpel büszkélkedik majd. Persze azt is tudjuk, hogy a Fresnel-lencse miatt mérete visszafogottabb lehet, mint hagyományos lencsével, de erre már láthattunk példát a Nikkor F bajonettes szuperteléinél, mint pl. Potom 10 ezer dollár a DJI új Matrice 30 drónja - Pixinfo.com. az AF-S Nikkor 500mm f/5, 6 E PF ED VR, amely mindössze 24 cm hosszúságú volt, de említhetnénk az általunk is tesztelt AF-S Nikkor 300mm f/4 E PF ED VR objektívet is. A hivatalos bejelentés pletykák szerint két hét múlva, április 4-én lesz, amikor is a gyártó a részletes specifikációt és a várható piacra kerülést is közzéteszi. Nyilván azért a piacra kerülés dátumát majd kellő távolságtartással kell majd szemlélnünk, hiszen a chiphiány miatt manapság minden késik, vagy kevesebb példányban kapható, így hosszabb előrendelések lehetnek. Fresnel lencse forrás: Wikipedia Mindenesetre a tükör nélküli fényképezőgépekhez készült objektívek közül ez lesz az első, amely Fresnel-lencsét kap.
Canon EF 24-70mm f/4L IS USM A sokoldalú normál zoom jól illeszkedik a teljes képmezős EOS fényképezőgépekhez, és számos téma fényképezhető vele Sokoldalú 24-70 mm f/4 L-sorozatú objektív akár 0, 7-szeres nagyítású makró móddal. Az ultrahangos AF-rendszer gyors, szinte hangtalan élességállítást biztosít. Az UD és az aszférikus elemeknek köszönhetően kiemelkedő a képminőség. Sokoldalú zoomtartomány Mindennel megbirkózik, a tájképektől kezdve a portrékon át az események dokumentálásáig. Az EF 24-70 mm f/4L IS USM ideális alapobjektív a teljes képmezős Canon DSLR gépekhez, hiszen nagylátószöggel, alap és teleobjektív fókusztávolsággal, valamint állandó f/4 maximális rekeszértékkel rendelkezik, amely zoomolás közben sem változik. Canon 24 70 f4 teszt miskolc. Képstabilizátor technológia Gyenge megvilágítás mellett is fotózhat állvány nélkül olyan záridővel, amely akár négy fokozattal lassabb a megszokottnál. A képstabilizátor technológia automatikusan érzékeli, amikor a fotós mozgó témát követ, és kikapcsolja az ez irányú stabilizálást.
A fókuszgyűrű egyenletesen forgatható, csillapítása megfelelő mértékű. A zoomgyűrűnél sem tapasztaltunk használatot negatívan befolyásoló tényezőt. Mint a gumiobjektívek jó része, az EF 24-70 mm F4L IS USM is hajlamos némileg a kizoomolásra, ha fejjel lefelé (frontlencsével a föld felé) tartjuk. Mivel esetünkben egy még nagyon friss példánnyal volt dolgunk, így még nem volt kikopva a mechanika, a gyújtótávolság elmászásától nem kellett tartani. Újabb Fujifilm gépek kaptak hibajavító firmware-t - Pixinfo.com. Ezzel a későbbiekben sem lesz valószínűleg nagy gond, mindenesetre a mérnökök ellátták a tubust egy reteszelő kapcsolóval, amely 24 mm-es állásban rögzíti a zoom mechanikáját. Ennek a kapcsolónak kettős funkciója van: lefelé zár, felfelé pedig engedélyezi a makró állást, ahol a képek EXIF információi szerint 80 milliméterre is kitolható a gyújtótávolság. Alaphelyzetben a zoomgyűrű csak 24-70 milliméter között forgatható. A makrózáshoz az említett kapcsolót felfelé nyomva kell tartani, miközben a gyűrűt a 70 milliméteres álláson túlforgatjuk. A makró tartományból a normál tartományba visszaváltani megint csak a retesz felfelé nyomásával lehetséges.
A januári emelkedés után februárban hibahatáron belül, de csökkent a GKI konjunktúraindexe, amely a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. A mutató az előző havi 0, 1 pontról mínusz 0, 5 pontra változott – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. A GKI felmérése szerint az üzleti bizalmi index 5, 3 pontra romlott februárban a januári 6, 4 pontról, a fogyasztói bizalmi index pedig kismértékben, mínusz 17 pontra javult mínusz 17, 8 pontról. Az üzleti szféra áremelési szándéka tovább erősödött, főleg a februárban amúgy is minden tekintetben optimistábbá vált szolgáltató cégek körében és az építőiparban – jelezték a közleményben. A kereskedelmi cégek körében ugyan némi gyengülés következett be, de így is e cégek mintegy 70 százaléka készül áremelésre. A gazdaságkutató ismertette: az üzleti szférán belül februárban a szolgáltató cégek kivételével minden ágazat pesszimistábbá vált, főleg az ipar. Nagyításhoz KLIKK a grafikonra Az ipari bizalmi index februárban a tavaly évvégi szint alá esett.
A lakosság megkérdezésére november elején, a cégekére november közepén került sor. GKI-előrejelzés: 7 százalékos visszaesés – lassú javulás A járvány újabb hulláma miatt a GKI Gazdaságkutató 2020-ban 7 százalékos gazdasági visszaesésre számít Magyarországon, és megjegyzik, hogy nagy a bizonytalanság, ennél jobb, de rosszabb helyzet is kialakulhat. Augusztus után, szeptemberben is csökkent a GKI konjunktúraindexe Augusztus után szeptemberben is – hibahatáron belül –, de csökkent a GKI konjunktúraindexe. Ez a fogyasztói várakozások némi romlásának következménye, az üzletiek ugyanis stagnáltak. A hazai gazdasági szereplők kilátásainak áprilisi sokkszerű zuhanása után májusban és júniusban számottevő, júliusban szerényebb pozitív korrekció következett be, s ezzel a GKI konjunktúraindexe ledolgozta áprilisi esésének bő felét. A ledolgozás mértéke szeptemberre már csak szűk felére csökkent, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján. Az idénymunka javította a foglalkoztatottsági adatokat augusztusban Júliushoz képest augusztusban nem változott a foglalkoztatottság a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A GKI Gazdaságkutató most kiadott elemzése nem sok jóval kecsegtet. Az előzetesen várt 5 százalékos GDP-növekedés elfelejthetjük, az infláció viszont akár 9 százalékosra is ugorhat – írja a legfrissebb előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. A szakértők szerint bár még a magyar cégek nem érzik a gazdaság gyengülését, de összességében elmondható, hogy "drámai mértékben" pesszimistább lett minden egyes ágazatban a magyar gazdaság helyzetének megítélése. A GKI év elején 4, 5-5 százalékos GDP-növekedést prognosztizált 2022-re, ez az érték az új jelentésben már csak 2, 5-3 százalék. Az előrejelzés szerint az infláció pedig csaknem duplázódhat, 5 százalékról 9 százalékra nő. A GKI szerint nagyon fontos a magyar gazdaság jövőjére nézve, hogy az orosz-ukrán háború hogyan befolyásolja majd a Magyarország és Lengyelország ellen folyó jogállamisági eljárást. Az elemzés azt írja, reális veszély lehet, hogy az egyértelműen oroszellenes, Magyarországnál nagyobb, erősebb és befolyásosabb Lengyelország gyors kompromisszumot köt az EU-val, így Magyarország magára maradna.
Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, az ennek következtében meghirdetett széleskörű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid- és középtávon egyaránt nagy bizonytalansággal prognosztizálható gazdasági pályára kényszerítik a világ- és ezen belül a magyar gazdaságot. Rövid távon a markánsan megugró infláció, az általános tőzsdei áresés, a dollárhoz viszonyított általánosan jellemző leértékelődés, a globális ellátási-szállítási láncok (az energiától az élelmiszereken és nyersanyagokon át az alkatrészekig) bizonytalanná válása a legszembetűnőbb. Ez utóbbiak, főleg az energiaellátás középtávon új világgazdasági kapcsolatrendszer gyors kialakításának szükségességével szembesítik a kormányokat, miközben a környezetvédelmi szempontokra is tekintettel kell lenni. Az előrejelzés letölthető innen. Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt. Részletes információk. A GKI konjunktúraindexe márciusban 2021 késő tavaszi szintjére esett, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye.
A GKI nem számol a háború eszkalációjával, bár az nem zárható ki, ahogy egy esetleges idei recesszió sem. A GKI szerint a prognózis-rontást az Ukrajnához való közelség, az EU-transzferek beérkezésének bizonytalansága és valószínű csúszása, az Oroszországtól és a nagy nehézségekkel küzdő autóipartól való túlzott függés, illetve a rendkívül magas inflációnak a fogyasztás emelkedését fékező hatása magyarázza. A lakosság jövedelme a kormányzat választási gazdaságpolitikája következtében 2022-ben nagyon jelentősen emelkedik. Bár ezt a megugró infláció erodálja, a reálkeresetek a 9 százalék körüli infláció esetén is 4, 5 százalékkal, a reálnyugdíjak 5 százalékkal, a reáljövedelmek 5, 5 százalék körüli mértékben emelkedhetnek. A lakossági fogyasztás bővülése gyors, 4 százalék körüli, de a tavalyinál és a korábban gondoltnál valamivel alacsonyabb lesz. A lakosság nettó finanszírozási képessége tovább emelkedik a GKI szerint. A közel 27 százalékos beruházási ráta tavaly az EU-ban a második legmagasabb lett, idén a beruházási színvonal stagnálása várható az EU-transzferek bizonytalan és késői beérkezése, az államháztartás lecsökkent teherbíróképessége, az emelkedő kamatok, és az orosz-ukrán háború következtében bizonytalanná vált befektetési környezet nyomán.