A reneszánsz, új megvilágításban Frissítve 2016. november 24. 14:18 Publikálva 2016. 13:05 Nem tudom ti hogy vagytok vele, de engem ezek az újramaszterelt játékok kezdenek marhára lehangolni. Merthogy megkapjuk megint: az előző és jelenlegi konzolgeneráció Háború és békéjének, epikus elbeszélő költeményének talán legjobb részét-falatját, a libacombját felmelegítve, mikróban megnyomorítva. Mert az nem létezik, hogy a Ubisoft – egyébként első igazi konzolos HD-kiadásaként – a lehető leglustább módon ne hántson le még egy bőrt erről a szerencsétlen Ezio Auditore-ról. Az Ezio Collection tartalmazza az Assassin's Creed-széria magnum opuszát, a második részt, illetve annak közvetlen folytatásait, a Brotherhoodot és a Revelationst. Bár a Black Flag továbbra is a személyes kedvencem az összes felvonás közül, el kell ismernem, hogy a Ubisoft az Eziót főszereplőnek választó játékaival valami olyasmit ér el, ami a cég számára általában szinte a lehetetlennel határos: narratív és tartalmi koherenciát.
Mint említettük, az Assassin's Creed II majdnem 13 évvel ezelőtt jelent meg. Bár ez az opus nagyon jó játékmenetet kínált is, amikor megjelent, mostanra megöregedett. Pontatlanságokat találunk a mászásban, több mint alapszintű harcok, nem túl jó AI (különösen, amikor Ezio felismeréséről van szó, amikor éppen melletted áll)… A mi mai szemszögünkből nézve a játék tele van hibákkal, amelyek elég frusztrálóak lehetnek. Az érzékenységedtől függően akár arra is kényszeríthetnek, hogy letedd a konzolodat. De ha az ilyen játékmenet nem ijeszt meg, vagy ha természetednél fogva türelmes vagy, érdemes egy kicsit kitartani, hogy megszokd. Főleg, hogy a Brotherhood és a Revelations esetében ezek a hibák sokkal kevésbé vannak jelen. Ennek ellenére sajnálkozhatunk a fejlesztések hiánya miatt ezen a területen. Már a 2016-os PS4-es és Xbox One-os Ezio Collection verzió esetében is világos volt: többet vártunk az eredeti játékok remasterétől. Egy kis változtatás nem lett volna túl sok, és lehetővé tette volna, hogy ezek a címek jobban irányíthatóbbak legyenek, néhány egyéb, apró részletről nem is beszélve.
Ha pedig 100%-os teljesítményre vágysz, akkor a gyűjtemény élettartamát 100 órán túlra is kitolhatod. Minden szinten, szinte minden Ne feledd, hogy az összes DLC és egyéb bónusz (fegyverek és speciális ruhák) is szerepelnek ebben a gyűjteményben. Ez még több tartalmat és új kalandokat tesz lehetővé olyan történelmi személyiségekkel, mint például a nagy Leonardo da Vinci. Ha pedig még többet szeretnél megtudni az Assassin's Creed univerzumról, a gyűjtemény tartalmazza a Lineage és az Embers játékokat is. Ez a két forgatókönyves alkotás (az egyik egy rövidfilm, a másik egy rajzfilm) néhány további elemet ad ahhoz, hogy teljesen elmerülj az Assassins világában. Mindezzel együtt nincs okunk siránkozni a többjátékos módok vagy az új funkciók hiánya miatt. Tartalmilag a játék valóban olyan, mint annak idején volt. Ne számítson senki semmilyen meglepetésre. Tehát, ha már játszottál ezzel a három játékkal, akkor nem sok értelme van beszerezni ezt a gyűjteményt, hacsak nem hagyod, hogy a nosztalgia miatt kinyisd a pénztárcádat.
Számos felhasználó, köztük nem egy barátom mindmáig kedvenc asszasszinja Ezio Auditore da Firenze, akinek XV. század végi, XVI. század eleji élettörténetét egy végül trilógiává bővített második epizód során ismerhettük meg. Nos, a széria szempontjából – játékosszemmel nézve – igencsak szűknek számító idei esztendő sem múlhat azért el legalább egy felújítás piacra dobása nélkül, amelyhez éppen ez a három történet szolgáltat – ha nem is kiemelkedő vagy hiánypótló, de – remek alapanyagot. A The Ezio Collection alcímmel ellátott gyűjtemény a nevezett bérgyilkos teljes élettörténetét dolgozza fel, szó szerint a bölcsőtől a sírig. Ezt a három egészestés játékon ( Assassin's Creed 2, Brotherhood és Revelations) kívül a második epizód közvetlen előzményeit bemutató, élőszereplős, Lineage című, valamint a rettenthetetlen mester utolsó napjait elénk táró, animált, Embers névre keresztelt kisfilm jóvoltából teszi. Az utóbbi egyébként némi átvezetésül szolgál a 2, 5D-s mellékág-trilógia, a Chronicles első, Kínában játszódó részének történéseihez.
Valójában nincs – talán nem is lehet – megkérdőjelezhetetlen tipológia, alá-, fölérendelés, nemhogy a képzőművészetet illetően, de az időről időre modellként szolgáló, régi retorikai hagyományokra támaszkodó irodalomelméletben sem.
2021. 19:10 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 anonim válasza: 2021. 21. 09:40 Hasznos számodra ez a válasz? 5/7 anonim válasza: 92% Miért, talán a képregény nem fér bele a képzőművészet kategóriájába? A képregény mint műfaj meghatározza a közlés célját és alapvető stílusjegyeit, de egyértelműen képzőművészeti ág. 10:18 Hasznos számodra ez a válasz? 7 művészeti ág alól. 6/7 anonim válasza: 0% Miért, talán a fosom nem fér bele a képzőművészet kategóriájába? A fos mint műfaj meghatározza a közlés célját és alapvető stílusjegyeit, de egyértelműen képzőművészeti ág. 20:31 Hasznos számodra ez a válasz? 7/7 anonim válasza: 64% @6 Természetesen a fosod is belefér a képzőművészet kategóriájába, hiszen a te alkotásod, és a saját belső világodat, gondolataidat fejezed ki vele egyfajta absztrakt expresszionista módon, vagyis azt, amilyen te vagy. De ez nem érinti azt, hogy a képregény nem önálló művészeti ág. Ahogy a fényképészet sem az csak azért, mert a művész nem a saját kezével alkot, hanem egy mechanikus (elektronikus) eszközzel.
Az, hogy miért éppen a látványon alapuló művészeti ágakkal foglalkozik a művészettörténet, szorosan összefügg az idők során kivívott rangjukkal. A római császárkor végén alakult ki a "hét szabad művészet" - septem artes liberales - csoportja, de tudnunk kell, hogy ezeket nem a mai értelemben nevezzük művészetnek, pontosabb, ha mesterség, jártasság vagy még inkább a mai tan vagy tudomány szót értjük alatta. A filozófiából és a retorikából - eredeti értelmében szónoklás tudománya - kiváló szellemi jártasságokat és rendszerezett tudást foglalta össze, ide tartozott az aritmetika, geometria, a zene, grammatika is. A művészet fogalma - muvtortenet. Ez a felosztás élt tovább a középkorban: az artes liberales a szabadokhoz méltó rangos szellemi tudást, az artes mechanicae az alacsonyabb rendű kézművességet jelentette. Kivételes helyzete volt az építészetnek, amely technikai oldalát tekintve a kézművességhez tartozott, mint tervező szellemi tevékenység viszont az aritmetikával, geometriával és zenével volt egyenértékű. Ez a szemlélet érvényes volt még a reneszánsz művészetelméletben is, de az építészetet, festészetet és szobrászatot, mint a rajztól (disegno) függő művészeti ágakat jelölte meg.
Ábrázolás [ szerkesztés] A hét szabad művészet a középkor ikonográfiájában is jelentős szerepet játszott, számos miniatúra maradt az utókorra, melyeken tanulmányozható az ikonográfiai megszemélyesítés ábrázolástörténete. Irodalom [ szerkesztés] Glei, Reinhold F. (Hrsg. ): Die Sieben Freien Künste in Antike und Gegenwart. Trier 2006 (Bochumer Alterumswissenschaftliches Colloquium; 72). Jjsewijn, Josef u. a. ): The Universities in the Late Middle Ages. Louvain: Leuven Univ. 7 művészeti ag.ch. Press, 1978 (Mediaevalia Lovaniensia, Series I, Studia, VI. Publications de l'Institut d'Études Médiévales de l'Université Catholique de Louvain, 2e série, 2) Lindgren, Uta: Die sieben freien Künste in den frühmittelalterlichen Abteien Sankt Gallen und Reichenau. Konstanz 1976 (Konstanzer Arbeitskreis für mittelalterliche Geschichte; 207). – Neuausg. Augsburg: Rauner, 2004 Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Osiris zsebkönyvtár. Budapest, 2000. ISBN 9633797365; Schüssler, Stephanie: Das Grabmal Sixtus IV. in Rom: zur Ikonographie der artes liberales.
Az egyes európai országok és alkotók szerinti rendkívül sokféle megnyilvánulása miatt, ma már inkább romantikákról, semmint egy egységesnek tekintett romantikus mozgalomról beszélünk. Septem artes liberales: ld. Hét szabad művészet Tájkép: festészeti műfaj, amelynek tárgya a táj, a természet. Az akadémiai festészeti hierarchiában a történelmi festészet és a portré után következett, ám 1800 körül jelentősége megnőtt. A természethez való újfajta viszony nyomán alkalmas volt emberi érzelmeknek a tájba való belevetítésére, illetve azoknak a tájkép általi kifejezésére. A 19. században az első festészeti újítások a tájképfestészetben mentek végbe. Művészettörténet - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. Villa: (latin: falusi ház) az antik római építészetben általában vidéki pihenőlak vagy gazdasági központ. Két típusa a városok közelében épült villa suburbana és a vidéki földeken épült, gazdasági épületekkel ellátott villa rustica. A reneszánsz építészetben Andrea Palladio éleszti újjá az ókori villák típusait (Pl. villa Rotonda, Vicenza, villa Barbaro, Maser).
A művészet fogalma ANTIK latin ars fogalomból származik, ez pedig görög eredetű. Az ars fogalmának összetevői: Minden olyan tudomány, tevékenység, ami hozzáértést, szakértelmet igényel Beletartoznak: szépművészetek kézművesség tudományok ↓ Hozzáértés a szabályok ismeretén alapul, következésképpen nem létezett művészet szabályok, előírások nélkül. A művész vagy mesterember ügyessége nem az eredetiségében állt, hanem, hogy a szabályokat mennyire tudja jól alkalmazni. Az ars-ok – művészetek – felosztása: Kizárólag mentális (szellemi) erőfeszítést igénylő művészetek, mai szóval tudományok. Ez jelentette a művészetek csúcsát. 7 művészeti ag平. Fizikai erőfeszítést igénylő művészetek, melyeket mechanikai művészeteknek neveztek. Mimetikus művészetek, más néven utánzó művészetek, melyeknek nem gyakorlati hasznuk van, hanem a természetet utánozzák és ezáltal elsősorban díszítő funkciót töltenek be. KÖZÉPKOR A középkor átvette az antikvitás művészetfogalmát. 7 szabad művészet Az arsok legtekintélyesebb fajtáit gyűjtötte egybe művelésük kizárólag szellemi erőfeszítést igényel → tudományok grammatika, retorika, logika, aritmetika, geometria, csillagászat, zene (zenén a harmónia elméletét értették, a zenetudományt) A középkorban a 7 szabad művészet mintájára a mechanikai művészeteket is felosztották hét részre.