Olsson ezzel szemben azt állította, hogy Szolzsenyicin olyan emberi tudással, az empátia erejével és a művészi képesség olyan intenzitásával rendelkezik, amely rácáfol az ilyen véleményekre. 1970-ben Szolzsenyicin Pablo Neruda chilei író és Patrick White ausztrál író elől vitte el az irodalmi Nobelt. A díjat azonban csak évekkel később, a Szovjetunióból történt száműzetése után vette át, mivel 1970-ben még attól tartott, hogy ha Stockholmba utazik, megfosztják szovjet állampolgárságától és nem engedik haza. A dokumentumok szerint az akadémia azt javasolta, hogy a moszkvai svéd nagykövetségen vegye át a díjat, de Szolzsenyicint felbőszítette egy zárt körű díjátadó ötlete. Egy másik terv szerint a Svéd Akadémia titkára, Karl Ragnar Gierow vitte volna el az írónak a díjat Moszkvába, de nem kapott vízumot, ezért az író egy nyílt levélben arra kérte a Svéd Akadémiát, hogy "határozatlan időre tartsa magánál a Nobel-díjat". A díjátadóra írott beszédét azonban sikerült kijuttatnia az országból, és az előadás 1972 augusztusában meg is jelent a svéd és a nemzetközi sajtóban.
Legutóbb 2017-ben jelent meg regénye Kisidancso Gorosi (angolul Killing Commendatore) címmel, amelyben a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlással foglalkozik. 2018 óta óta működteti a Murakami Rádiót, amely néhány havonta jelentkezik az éterben a Tokiói Rádió hullámhosszán. Az évek óta az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyeseként emlegetett író kamaszkorától vonzódik a zenéhez, feleségével korábban dzsesszklubot is vezettek. A rádióadásban kedvenc zenéit játssza, és hallgatói hozzászólásokat is fogad. Borítókép: Murakami Haruki japán író sajtótájékoztatót tart a tokiói Vaszeda Tudományegyetem róla elnevezett új könyvtárban 2021. szeptember 22-én Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
2021. május 17. 10:51 MTI Az irodalmi Nobel-díjat 1970-ben Alekszandr Szolzsenyicinnek odaítélő zsűriben nagy viták folytak a döntés előtt, a Svéd Akadémia tagjai aggódtak amiatt, hogy a díjnak milyen következményei lehetnek az író számára – derül ki a Svéd Akadémia most nyilvánosságra került dokumentumaiból. A Svéd Akadémia a díjazottakkal kapcsolatos dokumentumokat 50 évre titkosítja. A titkosítás alól feloldott archív anyagokról beszámoló Svenska Dagbladet svéd lap szerint az irodalmi Nobel-díj zsűrije tartott attól, hogy ha Alekszandr Szolzsenyicinnek ítélik oda a díjat, annak súlyos következményei lehetnek a másként gondolkodó szovjet író és felesége, Natalja számára. Artur Lundkvist, az akadémia tagja úgy vélte, rendkívül nehéz megítélni, hogy a díj árt vagy használ Szolzsenyicinnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy "a díj jogosan vagy anélkül a Szovjetunió elleni demonstrációt jelentheti, a Nobel-díj azonban nem válhat a különböző politikai érdekek csataterévé". Az akadémia 1958-ban Borisz Paszternaknak ítélte oda a Nobel-díjat a Doktor Zsivágó megjelenése után.
Hulton Archive / Getty Images Alfred Nobel Hány Nobel-díjasunk van? Minket, magyarokat, érthető módon büszkeséggel tölt el "Nobel-díjasaink" magas száma, a magyar szellemi tőke világszinten is bizonyított értéke. Amikor azonban dicsőségfalat állítunk, és végignézzük a listát, könnyen elbizonytalanodunk. Ketten vannak ugyanis, akiket tisztán "itthoni munkásságuk" eredményeként ért a megtiszteltetés, vagy másként fogalmazva: eddig két alkalommal jött a Nobel-díj haza, Magyarországra. Nyolc nagy elménk itt született, a szüleik is magyarok, az anyanyelvük is az, ám eredményeiket külföldön érték el, más országok állampolgáraiként, a világ közvéleménye számára legfeljebb idegen csengésű nevük utal arra, hogy esetleg nem született németek, angolok vagy amerikaiak. Elüldözte őket a történelem, vagy nem találták meg itthon a tehetségükhöz méltó körülményeket. Mindkettő szomorú, ráadásul utóbbi mintha ma is tartana. Többen vannak olyanok is, akiknek édesapja és édesanyja is hazánk fia, de ők maguk már nem itt születtek.
rendezett előbb kiállítást Rippl-Rónai képeiből, majd a tárlat végén árverést is az anyagból. A kiállításon a bemutatott 318 mű közül már a tárlat ideje alatt is több mint 180 képet vásároltak meg a látogatók, majd az azt követő, 1906. március 1-jén, 2-án és 3-án megtartott háromnapos aukción összesen 381 Rippl-Rónai-mű került kalapács alá a Nagymező utcában, és egytől egyig valamennyi el is kelt. 191 éve született Madarász Viktor. Rippl-Rónai József: Zorka kékköves gyűrűvel – forrás: Virág Judit Galéria Az árverésből 44. 000 korona folyt be, amiből 12. 000 illette a rendező Könyves Kálmán Szalont, a többi a művészt, aki ez után az erkölcsi-anyagi siker után vehette végre feleségül francia élettársát, Lazarine Baudriont, illetve vásárolhatta meg két évvel később új kaposvári otthonát, a Róma dombon álló villát a hozzá tartozó birtokkal. Ami pedig a mai műkereskedelmi sikereit illeti: ő volt az első magyar művész, aki egy hazai árverésen először lépte át egy munkájával a 20 millió forintos leütési ár-határt: 1998 októberében a Mű-Terem (később Virág Judit) Galériában 3 millió forintos kikiáltás után 21 millión ütötték le a Zorka kékköves gyűrűvel című 1916-os portrét.
Ezekkel a maszkokkal Bosch a dühöt, az irigységet, a birtoklásvágyat, a gonoszságot, a bűnt ábrázolja. Jegyezzük meg, hogy ezek a maszkok emlékeztetnek a Passiójátékok alkalmával viselt maszkokra. Umberto Eco Bosch művészetének lényegét ragadja meg, amikor ezt írja: " egyike azoknak a művészeknek, akik le tudták leplezni pszichénk sötét oldalát. " "Memento mori" Goyánál Francisco Goya 1800 körül festett Öregek vagy az idő című képén egy arisztokrata nő és szolgálója látható. Kiállítással emlékezik Molnár József születésének bicentenáriumára a Magyar Nemzeti Galéria – kultúra.hu. Az elegáns ruhával éles kontrasztban álló, csúf arcú öregasszony egy kis tárgyat fog a kezében, ami egyes művészettörténészek szerint valószínűleg ifjúkori portréja lehet. Szolgálója egy tükröt tart eléje, ami a "Qué tal? " (Hogy van? ) felirat olvasható. A kérdés groteszk és gúnyolódó, hisz szemmel láthatólag egyáltalán nincsenek jól. A hátuk mögött Kronosz, az idő istene áll egy seprűvel. Goya: Az öregek vagy az idő Ezt a típusú festményt a művészettörténet "a hiábavalóság" festményeinek kategóriájába sorolja, amiknek célja, hogy a középkor "memento mori" (emlékezz a halálra) jelszavával arra figyelmeztesse a nézőt, hogy a fiatalság múlandó.
Prágai Adrienn elmondása szerint Molnár József szinte minden műfajt kipróbált, így terelődött a figyelme a történeti festészet után az életképek, zsánerek felé. Ebben a műfajban hamar elszakadt Magyarországról, és keleti, illetve itáliai tájakat, alakokat festett meg leggyakrabban. Képeinek kedvelt helyszíne volt például Pompeji: Molnár éppúgy megfestette az ókori város elképzelt idilli pillanatait, mint tragédiáját. Így kapott helyet a kiállításban a Pompeji pusztulása című, monumentális, 17 négyzetméteres alkotás is, amelyet 1878 óta most először láthat a nagyközönség. Molnár József életművén "végigvonult" a tájfestészet is, a művész késői időszakában azonban kimondottan uralkodóvá vált – mondta el Prágai Adrienn, hozzátéve: a 2022. Magyar Múzeumok - Idilltől a végzetig. 200 éve született Molnár József - kabinetkiállítás a Nemzeti Galériában. február 27-ig nyitva tartó tárlat ezért Molnár József legkedveltebb vidékei, a Magas-Tátra és a Balaton tájképeivel zárul. Forrás: Tovább a cikkre »