19:00 – 23:00 Helyszín: Művészetek Palotája, Elõadóterem, Budapest Apa (1966) – Mafilm 3. Játékfilmstúdió, fekete-fehér, 86 perc Rendező, forgatókönyv: Szabó István Operatőr: Sára Sándor Zene: Gustav Mahler, Gonda János Vágó: Rózsa János Házigazda: Réz András Szereplők: Gábor Miklós, Bálint András, Erdély Dániel, Tolnay Klári, Sólyom Katalin
Sokat megértett a plakátrajzoló a filmből, már ha látta. Nem lehet eléggé dicsérni a Filmarchívumot azért, hogy ezeket a régi filmeket ilyen nagyszerű "csomagolásban" jelenteti meg. A kép és hang megint tökéletes, angol felirat ismét választható a filmhez, és újfent nagyon tanulságos extrákat sikerült találniuk műhöz. Két Szabó-kisfilm található a lemezen, egyik 1961-ből, Variációk egy témára címmel, a másik pedig a Kegyelet (1967). Előbbiben a téma a háború, számunkra viszont a második blokk az érdekes, ahol apák magyarázzák egy múzeumban fiaiknak, hogy milyen is volt az. Azok az apák, akiknek hiányáról szólt az 1966-os Apa. A Kegyelet pedig azért izgalmas, mert két olyan dokumentumfelvétel is található benne, amit Szabó felhasznált az Apában. Apa egy hit naplója tv. Az egyik a filmforgatás, melyben zsidókat hajtanak át nyilasok a Lánchídon, a másik pedig a Farkasréti temetőben lévő tömeg halottak napján. A játékfilmben újraforgatta saját színészeivel a dokumentumfilmbe felvett jeleneteket, míg a temetői képeket bele is rakta az Apába.
Tartalom: A magyar újhullám egyik legmarkánsabb műve Szabó István számtalan nemzetközi díjat nyert filmje. Játékosan meglóduló kamerája a képzelet szárnyán jár: a háborúban árvaságra jutott kisfiú néhány emlékből, különböző filmműfajok stílusában rekonstruálja Apa életét. Apa kedves használati tárgyainak, órájának, orvosi táskájának, szemüvegének, bőrkabátjának felhasználásával legendát sző személye köré: hős partizánnak, az üldözötteket a kórházban bújtató ellenállónak, új altatószert feltaláló híres orvosnak látja… A film nagy leleménye, hogy vizuálisan egybejátssza az apja után vágyó gyerek illuzórikus világát és ennek az időszaknak a történelmi valóságát: az országot gyereksorban tartó "bölcs vezér" mítoszát. A kisgyerek fantáziavilágán és az időközben felnőtt fiú visszaemlékezésein, érzelmein átsüt a korszak amnéziás történelme: Auschwitz, 1956, egy nemzedék árvasága, létbizonytalansága. Apa egy hit naplója 6. JÁTÉKIDŐ: 86 perc *A borító illusztráció* HANGOK: - magyar - Surround (DD) Oldal frissítés: 2022. márc.
Kedvencelte 1 Várólistára tette 23 Kiemelt értékelések Filmdoki 2022. január 10., 17:57 Keserédes film az apa hiányáról, és e hiány betöltéséről. Néhol kommersz filmnyelven, néhol kifejezetten művészien beszél a témáról. Szerkezetileg valóban naplószerű – ahogy a cím is utal erre –, a cselekmény sokszor töredezett, időben ugrál, nem mellesleg a főhős erősen színezi a dolgokat. Különleges darab, amit mindenképp szeretnék majd újranézni. Liza 2017. február 1., 21:09 Médián néztük, nekem nagyon tetszett. Egy élet memoárja, amit átölel a háború és az azzal járó veszteség, az apa hiánya és azok az emlékek, amik sose születhettek meg. Nagyon érdekes, kalandozós film, ami lassan folyik, de mégse enged. Népszerű idézetek Londonna 2020. Apa egy - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. május 6., 08:12 Hmm… Ezek a régi angol szövetek! … Uram, ezek igen. Ezekből 30 évre csináltunk egy ruhát. Nézze meg, szétszedni alig lehet! Londonna 2020. május 6., 08:12 ♪ Hegyek között völgyek között zakatol a vonat, Én a legszebb lányok közül téged választalak.
Apa vezeti. Ezzel a jelképes villamossal valami újrakezdődik, feléled, talán Takó Bencében is. (Később a rendező egy teljes filmben bontotta ki – Apa alakja nélkül – az itt megkezdett témát. ) Egyetemisták kirándulásán Takó a vonatból egy állomás nevét pillantja meg: Adorjánpuszta. Emlékezetébe villan: itt született Apa. Végiglátogatja azokat, akik ismerték őt, most kezdi csak keresni Apa igazi arcát, de az emlékek már elmosódtak. Annyi bizonyos, hogy nem volt hős, nem volt benne semmi rendkívüli. Végül belátja, meg is fogalmazza Anninak, hogy mindig hazudott apjáról, mert szüksége volt erre a legendára. Szabó István: Apa -- Egy hit naplója (Father, 1966) részlet (with english subtitle) - YouTube. Most már nélküle kell boldogulnia. "Át kell úsznom a Dunát. Egyedül kell csinálnom valamit, a magam erejéből. Nem mesélni, hogy apa átúszta. " Tudja, hogy ez csak póz, de akkor is. Takó Bence úszik, és ez a folyóátúszás jelképpé növekszik: a lassan tágra nyíló képen látjuk, hogy egyre többen és többen úsznak vele együtt a folyóban, – közvetlenül mögötte maga a rendező is. A film utolsó képe: halottak napja, gyertyák égnek.
Egy Truffaut-film gyengédségével és intimitásával készült a magyar újhullám egyik leglíraibb, Moszkvában és New Yorkban is díjat nyert filmje. Szabó István szubjektív kamerája a gyermeki képzelet szárnyán utazik. Takó doktor 1945-ben, Budapest ostromakor vesztette életét. Kisfia igen kevés személyes élményre emlékszik vele kapcsolatban, de használati tárgyaira, a bőrkabátra, szemüvegre, órára féltő gonddal vigyáz. A kisdiák képzeletében az apa lassanként legendás alakká nő, akinek tetteit mindig újabb élménnyel gazdagítja, színezi. A fiatalemberré serdült Takót még mindig az apa hősiességében való hite segíti át az akadályokon. Visszatérnek a mozikba Szabó István legjobb filmjei. Egyetemi évfolyamtársával, Annival kezdődő kapcsolata készteti végül arra, hogy véget vessen a legendának. Belátja, hogy saját harcait magának kell megvívnia. A mozirajongó kisfiú különböző filmműfajok és híradók stílusában néhány emlékből, tárgyból teljes mítoszt sző a háború végén elvesztett apja köré: hol hős partizánnak, a nép bölcs vezérének látja, hol a betegeket a kórházban bújtató ellenállónak vagy gyógyszert feltaláló híres orvosnak.
Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára személyesen az állatkert igazgatóját okolta a kialakult helyzetért. Úgy nyilatkozott, Persányi nagyon nehéz helyzetbe hozza nem is annyira a kormányt, inkább az országot". A már idézett Garay Klára az Átlátszónak nyilatkozva azt mondta, nem csak az ár ötszörös emelkedése botrányos, hanem az is, hogy hogyan költhetett el az állatkert ennyi pénzt mindenféle állami vagy fővárosi ellenőrzés nélkül. A beruházást nemcsak a gazdasági igazgató vizsgálta, hanem Karácsony Gergelyék felkérésére az Enviroduna Beruházás és Előkészítő Kft. -t is megnézi, mennyiből lehet befejezni a projektet. Ez a vizsgálat 4-6 hónapig is eltarthat, a Fővárosi Közgyűlés épp jövő héten ad pénzt erre. Koala is érkezik a budapesti állatkertbe az óriásvidrák után - Librarius.hu. Az elszálló árak miatt nem véletlen ez a szoros fogás, hiszen mindeddig nem derült ki, hogy Persányi Miklós pontosan mire kéri az újabb 20 milliárdot. A HVG által az Állatkerttől kikért közérdekű adatigénylésre befutott válaszok alapján pedig úgy tűnik, Persányi vagy csak megtippelte a várható pluszköltség nagyságát, vagy továbbra sem akarja elmondani, mi mennyibe kerül, és hol számolták el magukat a kezdeti kalkulációkhoz képest.
Főoldal Külpol A cseh állatkert Ukrajna fővárosa előtt tiszteleg a veszélyeztetett fajhoz tartozó újszülött nevével. A Kijev nevet kapta egy cseh állatkertben született kelet-afrikai keskenyszájú orrszarvú tiszteletadásul Ukrajna fővárosa előtt, amely ellenáll az orosz háborús agressziónak. A veszélyeztetett fajhoz tartozó orrszarvú március 4-én született a Dvur Kralove állatkertben, amely Csehország második legnagyobb állatparkja. Premysl Rabas, az állatkert igazgatója elmondta, hogy a névadással az ukrán hősök iránti támogatásukat akarták kifejezni. A kis orrszarvút anyja, Eva kitűnően gondozza, a bébi súlya naponta egy kilogrammal gyarapodik. Tények - A lebombázott állatkert igazgatója a végsőkig az állatok mellett marad és segítséget kér. Jelenleg 50 kilót nyom - közölte az állatkert. A cseh állatkertben 14 példányt gondoznak. Tavaly ebből a fajból más állatkertekben mindössze három példány született. A Dvur Kralove állatkertbe 1971-ben érkezett az első kelet-afrikai keskenyszájú rinocérosz, azóta 47 példány született az intézményben. Többségük más állatkertekbe került, de kilenc példányt Ruandában és Tanzániában telepítettek vissza a vadonba.
Nemcsak a szórakoztatás volt a cél, hanem tudományos ismeretterjesztés, kutatás, és fajok védelme is. Korai nehézségek Azonban nem ment minden karikacsapásra, hiszen egy állatkert alapításához – különösen az elsőéhez – nagyon sok dologra szükség van. Elsőként egy megfelelő területre, amit ingyen vagy olcsón bérbe lehet venni, másrészt elegendő tőkére, egy világos szakmai programra és célokra, és akkoriban egy felsőbb megerősítésre is, hiszen "az akkori időkben az a tény, hogy néhány magyar tudós egy állatkert ügyében szervezkedik, akár gyanús, lázadó, rebellis szervezkedésnek is tűnhetett". Xántus János. Forrás: Az első hivatalos cselekmény 1862 januárjában a a Királyi Magyar Természettudományi Társulat közgyűlésén történt, amikor is bejelentették a munkálatok terveit. A budapesti állatkert első igazgatója | National Geographic. A Magyar Tudományos Akadémia is úgy tervezte, hogy egy ülésén elhangzik majd a tervek támogatása, ám ez valamiért elmaradt, így viszont az előkészületek is abbamaradtak legalább egy évre. 1863-ban végre megtartották az elmaradt ülést, Xántus János pedig jelezte, hogy amerikai tartózkodása alatt több állatot is összegyűjtött a leendő állatkert számára.
Gulyás József, a rőt bajszú, a vízhez és a mocsárhoz nagyon értő halászmester Vörsön, a Kis-Balaton fővárosában élt, így ismerte annak minden titkát és zugát. Erről tanúbizonyságot tesznek visszaemlékezéseikben a terület későbbi tudós látogatói is, akikben felébredt az érdeklődés a Kis-Balaton páratlan madárvilága iránt. Fegyver nélkül állt szemben a szabályszegőkkel – a kócsag ekkor már védett madárnak számított –, de tartottak tőle, mondja az ükunoka. Amikor elfogyott a holland és magyar társadalomtól befolyt pénz, a Földművelődési Minisztérium vette állományba, és 1947-es nyugdíjba vonulásáig természetvédelmi őrként foglalkoztatta. A Kis-Balaton állami védelembe vételének hetvenedik évfordulóján a vörsi temetőben, Rácz András környezetügyért felelős államtitkár, Puskás Zoltán nemzeti park igazgató, Deák Tamás polgármester, Farkas Dezső alpolgármester és Vass Krisztián közreműködésével, nyugvóhelyén méltó síremléket is állítottak, Diénes Attila Munkácsy-díjas szobrász alkotását. Vass Krisztián, az Agrárminisztérium természetvédelmi főtanácsadója végül is a magyar természetvédelmi gondolkodás fejlődését írta meg, összegyűjtve korabeli dokumentumokat, sajtóanyagokat, visszaemlékezéseket.
Sajnos az 1896-os millenniumi ünnepségek után a hatóságok nem annyira támogatandó kulturális intézményként, hanem bevételi forrásként tekintettek a kertre, és olyan magas bérleti díjat szabtak, amely végül csődbe juttatta az Állat- és Növényhonosító Társaságot. Az Állatkert azonban nem szűnt meg, hanem azt 1907-ben Budapest főváros vette át. Mi több, Bárczy István, a neves városfejlesztő főpolgármester programjának keretében több mint négymillió aranykoronás költségen teljesen újjá is építették. Az átépítésre 1909-től 1912-ig került sor, ebben az időben a kert zárva is tartott. Az újbóli megnyitásra 1912. május 20-án került sor, a kert igazgatója az újjáépítés szakmai irányításával is megbízott zoológus, Lendl Adolf lett. A kert ma is meglévő műemlék épületeinek többsége is ekkor került átadásra. Az 1912-ben újra megnyitott Állatkert Európa egyik legszebb és legkorszerűbb ilyen intézménye volt. Fejlődésének lendületét azonban megtörte az első világháború, majd az utána következő gazdasági válságok sorozata.