1899. Szeptember 29-én született Budapesten. Legismertebb találmánya a golyóstoll, de emellett több mint 20 szabadalma van. Ezek közül nagy részét nem használták a gyakorlatban, de sok konstruktőr megihletője. Családi háttere Édesapja Schweiger Mózes Mátyás, hódmezővásárhelyi születésű műfogász, édesanyja a kaposvári születésű Ullmann Janka volt. A családnév Bíróra változtatását a magyar királyi Belügyminisztérium 1905. február 11-én engedélyezte. 1931. november 2-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb Schick Erzsébettel, Schick Zsigmond és Honig Anna lányával. 1938. augusztus 20-án Bíró László feleségével együtt áttért az evangélikus hitre. 1940-ben telepedett le Argentínában, Buenos Airesben. Híres találmányai Golyóstoll Találmányát egy véletlennek köszönhette. Saját előadása szerint egy íróasztalon felborult a tintásüveg és az ott tartott apró golyók végigszaladtak a tintán, nyomot rajzolva. Ez adta az ötletet, hogy először egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazzon golyót, amit ládaszignáló tollnak használt.
A gond az volt, hogy ez a ragadósabb tinta nem folyt ki a töltőtollból, így golyós végű tollat tervezett. Kémikus végzettségű bátyja és barátja, Gellért Imre segített neki megalkotni a prototípust, amelyben egy rugó nyomta ki a tintát. Bíró László 1938. április 25-én jelentette be találmányát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána, vember 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel jelentett be újabb szabadalmat. A golyóstoll tökéletesítését végül külföldön fejezte be, mert a testvéreknek el kellett hagyniuk az országot az 1938-as zsidótörvények miatt. Bíró egy tengerparti nyaralása alatt ismerkedett meg egy idős argentin úrral, Augustine Pedro Justóval, aki találmányáról hallva azt javasolta neki, költözzön Argentínába és alapítson ott gyárat. Bíró megfogadta a tanácsot, csak a nagykövetségen tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök volt. Az országban önállóan kísérletezett, majd pontosan hetven éve, 1943. június 10-én kapott szabadalmat a golyóstoll.
A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp néven hozták forgalomba, a franciák BIC néven árusították, az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották. A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég 1954-es színrelépése jelentette. Ők egy év alatt három és félmillió darabot adtak el a (Moholy-Nagy László által tervezett és még ma is kapható) Jotter golyóstollból, amivel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A legnagyobb golyóstollgyártó a szabadalmat 1950-ben megszerző Bic francia konszern lett, napjainkra már százmilliárdnál több golyóstollat adtak el. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, mindennapjaink elengedhetetlen kelléke. Bíró László József választott hazájában, Argentínában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésének napja, szeptember 29. az argentin feltalálók ünnepe lett.
A töltőtoll-korszak áttörése A Bíró László által 1938-ban a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak beadott golyóstoll találmány szabadalmát, a zsidókat érintő korlátozások miatt, külföldön tökéletesítette tovább: előbb Párizsba, majd Argentínába emigrált. 1943-ban az argentin szabadalmi oltalom elnyerése után, Bíró Pens of Argentina néven céget alapított, és megkezdődött a termék tömeggyártása. Ez igazi áttörést jelentett és a Bíró-féle golyóstoll világszerte ismertté vált. Az USA hadserege 20 000 darab Stratopen tollal a legnagyobb megrendelők közé tartozott, Angliában, a repülőgépeken, a magasság miatt a RAF a BIRO Miles Martin Pen Co. változatot részesítették előnyben. Az egyes országok sorra vásárolták meg a licencet, csupán említés szintjén az amerikai Eversharp és az Eberhard-Faber cégek illetve a Reynolds International Pen Company. Kereskedelmi forgalomba elsőként New Yorkban, 1945. október 29-én került a polcokra, mintegy 12 és fél dolláros csillagászati áron, ez mostani értékre átszámítva, mintegy 20 000 forintnyi összegnek felelne meg.
- 1938-ban Wenczel Climes cseh feltaláló szabadalmaztatott egy új típusú tollat, mely szintén csak a tervezõasztalon mûködött, gyakorlatilag azonban használhatatlan volt. Bíró László József áttanulmányozta a cseh Wenczel Climes szabadalmaztatott ötletét, majd továbbfejlesztette azt. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott. Egy olasz folyóirat a következõket közölte hasábjain: "Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az elõtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyûlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete... " Önéletrajzi regényében - a "Csendes forradalom"-ban - így reagált a fantáziaszülte történetre: "Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetõs... csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz. " Egy másik feltevés szerint, miközben felelõs szerkesztõje volt az "Hongrie -Magyarország-Hungary" címû mûvészeti jellegû folyóiratnak, illetve ennek megszûnése után az "Elõre" címû lap munkatársa lett, nap mint nap látogatta a nyomdákat és eközben a nyomdagépek rotációs hengereinek egyenletes munkáját figyelte.
A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége. A munkájában először testvére, Bíró György, valamint barátja, Gellért Imre segítette, mígnem szerződést kötött Goy Andorral, aki a Goy-és Kovalszky írógépszaküzlet vezetőjeként nagy fantáziát látott a golyóstoll jövőjében. Bíró első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. 1938. novemberben újabb szabadalmat jelentett be "Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll" címmel. Magát a ma is használható golyóstollat már Argentínában szabadalmaztatta (1943. június 10. ), és "Eterpennek" nevezte el. A golyóstoll elnevezése később feltalálója nevével kötődött össze, angol nyelvterületen "Biro-pen"-nek vagy "Biron"-nak nevezik az általa feltalált golyóstollat, amelynek bejegyzése 1949-ben történt meg. A toll készítésére Franciaországban alapított részvénytársaság BIC (Biró Crayon) néven hozta forgalomba termékét.
Magyarországon is elterjedt a golyóstoll az 1960-as évektől. Lubowski Frigyes és Lubowski Frigyesné (Deutsch Marianne) kidolgozták azt a technológiát, amellyel a kiürült golyóstoll-betéteket újra lehetett tölteni. Kezdetben az üres rézcső végébe helyezett vékony, hosszú tűvel kinyomták a golyót a fészkéből, és egy speciális töltő-készülékkel a golyó helyén keresztül visszafelé töltötték fel "Nyugat"-Németországból beszerzett speciális festékkel, mindenféle színben. A megfelelő szintet egy - a rézcső végébe helyezett – tüskével (mint egy szeg) lehetett figyelni: amikor a szintet elérte, a tüske megemelkedett. A kinyomott, kopott golyót szintén "nyugatról" beszerzett új golyóval pótolták, és annak rögzítését zömítéssel (kalapács) oldották meg. Később, amikor már lehetett golyóstollhoz komplett hegyeket is beszerezni, a felújítást ezek cseréjével végezték. Amikor elterjedt a "Parker" toll és betét, és ezek újratöltése a tartály mérete miatt már sokkal körülményesebb lett, kifejlesztették a műanyagtartályos golyóstoll betéteket "ZENITH" néven.
2022-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező (CONMEBOL) – Wikipédia Vagyok Széchenyi István megalapította, Orbán Viktor megtöri a Magyar Tudományos Akadémiát - B1 BLOGCSALÁD 6 milliárd eurót nyúlhat le Orbán és közben olyan "tudósokat" toborozhat magának, akik boldogan tapsolnak a kormányzati őrülethez. A Magyar Tudományos Akadémia Megalapítója, Széchenyi István Megalapította, Orbán Viktor Megtöri A Magyar Tudományos Akadémiát - B1 Blogcsalád. A hivatalos szöveg szerint – így értesült a 168 Óra - májusban "drasztikusan átszervezi" Palkovics László a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát. A lap úgy tudja, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője múlt hét végén Palkovics tavaly nyáron üzent hadat a Tudományos Akadémiának (kezdett neki az átalakításának), ekkor " csak" megszűntette az Akadémia függetlenségét azzal, hogy az Akadémia költségvetésének jelentős része átkerült a minisztérium felügyelete alá. Ebben benne volt az a 20 milliárd forint is, amiből eddig az Akadémia a kutatóintézet hálózatot üzemeltette. Tehát gyakorlatilag már most beszántották ezeket az intézeteket, illetve a kormányhoz kötötték őket.
Széchenyi István megalapította, Orbán Viktor megtöri a Magyar Tudományos Akadémiát - B1 BLOGCSALÁD Windows Update hibaelhárító a Windows 10-hez Vagyok Akik már nem öregszenek meg mozi A kutatóhálózat adja az MTA "gyakorlati" részét: több ezer kutató dolgozik benne, ők a magyar tudomány krémje. Amióta Palkovics elkezdte a háborút, több terv is napvilágot látott; a mostani verzió szerint feldarabolnák és "racionalizálnák" ezt a kutatói hálózatot, a maradékot pedig idén tavasztól projektalapúvá alakítanák. (Januárban egyébként Palkovics László még azt hazudta a főigazgatóknak és a Tudományos Dolgozók Országos Szakszervezetének, hogy nem nyúlnak a kutatóhálózathoz és a közalkalmazotti státuszokhoz, megmarad a kutatóközponti rendszer. Széchenyi természetgyógyász akademia. ) A héten több szervezet is tiltakozott az átalakításnak nevezett rombolás ellen: Csütörtökön 400 kutató részvételével zajlott az MTA Akadémiai Dolgozók Fóruma, ahol elfogadtak egy nyilatkozatot arról, hogy alkalmatlannak és méltánytalannak tartják a minisztérium által kiírt pályázatokat a tudományos kutatások és az alapellátás finanszírozására.
Tisztelt Érdeklődők! Örömmel várjuk Önöket a Széchenyi Szabad Akadémia soron következő előadására, melynek időpontja: 2022 év január hó 27 napja, 17:00-18:30 óra. Helyszín: az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara Cím: 1081 Budapest, Népszínház utca 8. Széchenyi Szabad Akadémia következő előadása | ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar. Előadó: Dinyési János a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület emlékhely- kutatója, a közelmúltban megjelent "Báthory emlékek nyomában" című kötet társszerzője és szerkesztője Előadás címe: Báthory István jelentősége és uralkodásának eredményei Az előadás célja, hogy megismertesse a magyarként a legnagyobb lengyel királlyá váló erdélyi fejedelem uralkodásának eredményeit, szellemi hagyatékát. A vetítettképes előadás keretében bemutatásra kerül néhány fontos Báthory emlékhely is. Részvételi szándékát kérjük az alábbi linken található űrlap kitöltésével és beküldésével jelezze felénk, köszönjük!