Összekötött artériák és vénák A szívkamrák és az erek két különböző áramkörben vannak összekapcsolva. Ezek egyike a szisztémás áramkör néven ismert, és az a bal kamrában kezdődik, amely oxigénnel teli vért vezet az aortába. Ez a vér továbbjut a test összes artériájáig, kering az összes kapillárison, ahol oxigént juttat a szövetekhez, összegyűlik a test összes vénájában és venulájában, majd a vena cavae-on keresztül visszatér a szívbe, amely az átriumba áramlik. jobb. Innen az oxigéntelen vér átjut a jobb kamrába, ahol a második vagy pulmonális áramkör megkezdődik. Ez a vér a pulmonalis artéria törzsén keresztül távozik, és a jobb és a bal pulmonalis artériákon keresztül a pulmonalis kapillárisok felé oszlik el, ahol oxigénnel van ellátva. Ezután a pulmonalis vénák összegyűjtik és a bal pitvarba szállítják, ahol a szisztémás kör ismétlődik. A szív érrendszere A szívizom táplálkozási és oxigénigénye nem a szívkamrákban található vérből származik. Ehelyett a szívnek van egy dedikált érrendszere, amelyen keresztül vért kap, amely tartalmazza a működéséhez és a túléléshez szükséges összes elemet.
A szívnek önálló ritmuskeltő központja van, egy kicsiny sejtcsoport a jobb pitvar falában, amelyet szinuszcsomónak nevezünk. A szívműködést ezen túlmenően az idegrendszer is szabályozza. Fizikai megterheléskor például a működő izmok több energiát igényelnek, mint nyugalomban. Az ehhez szükséges nagyobb oxigénmennyiséget a vérnek kell szállítania. Munkavégzéskor a szív gyorsabban ver, és egy-egy összehúzódása is több vért pumpál ki az érpályába. Nyugalomban a szív percenként átlagosan 72-szer húzódik össze. Mind a jobb, mind a bal kamra egy-egy összehúzódása kb. 70 cm 3 vért juttat a keringési rendszerbe. Egy perc alatt tehát 72 · 70 = 5040 cm 3, vagyis a teljes vérmennyiség megfordul a kis és a nagy vérkörben is. A vérkörök Az ember keringési rendszerében a vér két vérkörben áramlik. A szív bal pitvara a tüdő felől érkezett oxigénben gazdag vért a bal kamrába préseli. Innen ered az aorta, más néven főverőér, amely szervezetünk legnagyobb artériája. Az aorta, majd a belőle eredő kisebb artériák a test valamennyi szervéhez eljuttatják a vért.
Folytatás A szív külső oldalára nézve láthatjuk, hogy a szív izom. Az erős izmos falak összenyomódnak, és az artériákba szivattyúznak. A szívhez kötődő főbb erek közé tartozik az aorta, a felső vena cava, a gyengébb vena cava, a pulmonalis artéria (amely oxigénszegény vért vesz a szívből a tüdőbe, ahol oxigénezett), a tüdővénák (ami oxigénben gazdag vért hoz a tüdőből a szívbe) és a szívkoszorúér (amely a vér a szívizomzatba szállítja). Belsejében a szív négykamrás, üreges szerv. Egy bal oldali és jobb oldalra van osztva egy izomfal, amit szeptumnak neveznek. A szív jobb és bal oldala tovább oszlik két felső kamrára, amelyeket az atriának neveznek, amelyek vért fogadnak a vénákból, és két alsó kamrát, amelyeket kamrának neveznek, ami véreket pumpál az artériákba. Az atriák és a kamrák együtt dolgoznak, összehúzódnak és relaxálnak, hogy összehangoltan és ritmikusan szivattyúzzák ki a szívből. Mivel a vér a szív minden kamrájából elhagyja, áthalad egy szelepen. A szívben négy szívszelep van: Mitrális szelep Tricuspid szelep Aorta szelep Pulmonikus szelep (más néven pulmonalis szelep) A tricuspid és mitrális szelepek az atria és a kamrák között helyezkednek el.
A pulzustérfogat és a szívritmus szorzata a perctérfogat. [1] [3] (Ami a percenként továbbított vér mennyisége. ) Ez átlagos esetben és nyugalomban 4. 5-5. 0 liter/perc. Az összehúzódást követően a szívizomzat elernyed (diastole). A két folyamat együttese a szívciklus. A diasztole alatt a nagyerek szájadékaiban lévő zsebes (félhold alakú: szemilunáris) billentyűk záródása akadályozza meg, hogy a vér a nagyerekből visszaáramoljon. A szív üregrendszeréből két vérkör indul, a kis vérkör a jobb kamrából indul és a tüdőn át (ahol megtörténik a gázcsere) a bal pitvarban végződik, míg a nagyvérkör a bal kamrából indul a főverőérrel, az aortával, melyből aztán sorra ágaznak a különböző szerveket ellátó artériák. Az erek keresztmetszete az elágazásokkal csökken, ugyanakkor az érrendszer összkeresztmetszete nő. A vérnyomást - más tényezők mellett - a szív munkája és a prekapilláris arteriolák áramlási ellenállása tartja fenn. Fokozott telődés és vérnyomás okozta terhelés [ szerkesztés] A szív fokozott telődése és a magasabb vérnyomás a szívizomrostok megnyúlásához és fokozott feszüléséhez vezetnek.
A Salk Institute kutatói a szervezetre teljesen ártalmatlan hanghullámokkal be tudnak kapcsolni idegsejteket az agy mélyén, de irányíthatnak sejteket a szívben vagy akárhol a testben, hiszen az ultrahang áthatol a szöveteken. A Salk Institute (La Jolla, Kalifornia, USA) tudósai olyan módosított emlőssejteket hoztak létre, amelyek ultrahang segítségével aktiválhatók. A módszer, amelynek segítségével a kutatócsoport nemcsak petricsészében tenyésztett emberi sejteket, de élő egerek agyának mélyén ülő idegsejteket is sikeresen ingerelt, a testen belüli sejtek nem-invazív irányítását teszi majd lehetővé, kiváltva ezzel a mélyagyi stimuláció, a pacemakerek és az inzulinpumpák jelenlegi technológiáját. "Körülbelül minden technológia jövője a vezeték nélküli kommunikáció – hangsúlyozta Sreekanth Chalasani, a Nature Communications legfrissebb számában megjelent tanulmány rangidős szerzője és a Salk Institute Molekuláris Neurobiológia Labaratóriumának munkatársa. – Az ultrahangról már tudjuk, hogy biztonságos, és hogy áthalad a csontokon, izmokon és egyéb szöveteken, ami ideális eszközzé teszi a test mélyében rejtőző sejtek befolyásolására. "
14. Tüdőartériák A pulmonális artériák oxigénhiányos vért gyűjtenek a jobb kamrából, és a tüdőbe küldik, hogy légzés útján eltávolítsák a szén-dioxidot, miközben felszívják az oxigént. Ezek az egyetlen artériák a testben, amelyeken keresztül a vér oxigén vagy tápanyagok nélkül kering. 15. Tüdővénák A tüdővénák azok az erek, amelyek összegyűjtik a frissen oxigénnel ellátott vért a tüdőben, és viszik vissza a szívbe, különösen a bal pitvarba. A pulmonális artériákhoz hasonlóan a tüdővénák is kivételt képeznek, mivel ezek az egyetlen vénák, amelyeken keresztül oxigénben gazdag vér kering. 16. Aorta artéria A bal kamrából kilépve az aorta artéria az, amely oxigénben és tápanyagokban gazdag vért küld a test többi részére. Ez a test fő artériája (és a legnagyobb), amely elágazik más kisebbekre, hogy oxigént szállítson minden szervhez és szövethez. 17. Venas cavae A vena cava összegyűjti az oxigénhiányos vért a test különböző szöveteiből, és visszajuttatja azt a jobb pitvarba, hogy újra elindítsa az oxigénellátási folyamatot.
Ez a rész a szív megtámasztását és megtartását is szolgálja, hogy a helyén maradjon. A szív fala három rétegből áll: epicardium (külső réteg), szívizom (középső réteg), és endocardium (belső réteg). Ha nem vigyáz a szívére, a szívburok begyulladhat, ami szívburokgyulladást okozhat. Eközben, ha az endocardium és a szívizom gyulladt, endocarditist vagy szívizomgyulladást fog tapasztalni. 2. Veranda (átrium) A pitvar vagy pitvar a szív felső része, amely a jobb és a bal pitvarból áll. Jobb veranda arra szolgál, hogy erek által szállított piszkos vért kapjon a szervezetből. mivel bal veranda feladata, hogy tiszta vért kapjon a tüdőből. Az előcsarnok vékonyabb falú és nem izmos, mert csak a vér vétele a feladata. A szív anatómiai képében a pitvarok a szív felső részének jobb és bal oldalán helyezkednek el. 3. Kamrák (kamrák) Csakúgy, mint a pitvarok, a kamrák vagy kamrák a szív alsó része, amely jobb és bal részből áll. jobb kamra arra szolgál, hogy a piszkos vért a szívből a tüdőbe pumpálja.
Metszésük szempontjából én a következő csoportosítást alkalmazom: floribunda és nemes rózsák, többször nyíló bokorrózsák, egyszer nyíló bokorrózsák, kúszórózsák, talajtakaró rózsák, magas törzsű rózsák, kaszkádrózsák, Nézzük őket csoportonként! Sajnos nem rendelkezem mindegyik csoportba tartozó rózsával, így képpel sem tudom illusztrálni őket, de nem is szükséges, hiszen a metszési alapelvek és technikák nagyon hasonlóak. A lényeges eltérésekre pedig úgyis kitérek. Metszés: Rózsák nyári metszése. Teahibridek és floribunda rózsák A tearózsák 1867-ben Guillot által nemesített 'La France' fajtával indultak világhódító útjukra. A világhódítás nem túlzás, mert nagy népszerűségnek örvendtek akkor is, és ma is. A tearózsák a következőkben hoztak újdonságot az addig ismert fajtákhoz képest: alacsonyabb termetűek kb. 1 méter magasságúak, hangsúlyozottan felfelé törő merev hajtást, szárat nevelnek, ezért nagyon alkalmasak vágott virágnak, viráguk, de főként félig kinyílt bimbós állapotuk nagyon mutatós, kinyílva már kevésbé látványosak, színválasztékuk széles.
Metszésük szempontjából én a következő csoportosítást alkalmazom: floribunda és nemes rózsák, többször nyíló bokorrózsák, egyszer nyíló kúszórózsák, talajtakaró rózsák, magas törzsű kaszkádrózsák, Nézzük őket csoportonként. Sajnos nem rendelkezem mindegyik csoportba tartozó rózsával, így képpel sem tudom illusztrálni őket, de nem is szükséges, hiszen a metszési alapelvek és technikák nagyon hasonlóak. A lényeges eltérésekre pedig úgyis kitérek. Teahibridek és floribunda rózsák. tearózsák 1867-ben Guillot által nemesített 'La France' fajtával indultak világhódító útjukra. A világhódítás nem túlzás, mert nagy népszerűségnek örvendtek akkor is, és ma is. A tearózsák a következőkben hoztak újdonságot az addig ismert fajtákhoz képest: alacsonyabb termetűek kb. 1 méter magasságúak, hangsúlyozottan felfelé törő merev hajtást, szárat nevelnek, ezért nagyon alkalmasak vágott virágnak, viráguk, de főként félig kinyílt bimbós állapotuk nagyon mutatós, kinyílva már kevésbé látványosak, színválasztékuk széles.
Sokunk kedvencei a szép, illatos rózsák, amelyek többsége egész szezonban virít és jellegzetes illata betöltheti kertünket. Nem csoda, hogy évszázadok óta nemesítik és évről-évre sok új változattal rukkolnak elő a kertészek. A rózsák nevelésének és virágoztatásának egyik fontos munkafolyamata a metszés, ami által szép, zömök és sok virágot adó bokrokat kapunk. sok-sok virággal árasztanak el bennünket a rózsák, ha ügyesen metszünk tavasszal A rózsabokrok tavaszi metszése Ezt akkor kell elvégezni, amikor a rügyek megduzzadnak, illetve amikor már nincsenek rendszeresen nagy hajnali fagyok! Elsőként le kell vágnunk az elhalt, sérült ágakat. Ezután válasszuk ki a 4-5 legerősebb olyan hajtást, amely nagyjából ceruza vastagságú és még nem fásodott meg. A kiválasztott hajtásokon kívül az összes többit vágjuk ki tőből. A legjobb, ha a meghagyott vesszők 1/3-át tartjuk meg, a többit szintén lemetsszük. Így erős, és középmagas rózsabokraink lesznek majd, feltehetően sok virággal. Ha valaki magasabb bokrot szeretne, akkor felezze meg a meghagyott hajtásokat.